Ha mi Isten fiai vagyunk, akkor Jézus miben különbözik tőlünk?

Ez a második kérdés provokáció?

Nézz utána a neten, hogy hogyan is magyarázzák ezt.

Többféle értelmezése is van a szentháromságnak.

BTW Isten a saját képére teremtette az embert a biblia szerint, szóval nem a fiai és lányai vagyunk, hanem a teremtményei.

"Egy Isten három személyben. Skizofrén?"

Nem. Skizofrénia egy személynél van. Isten nem egy személy. 3 személy alkotja az Istent.

Jézus biológiailag semmiben nem különbözött más emberektől. Annyi, hogy nem hús-vér apucitól fogant, hanem a mennyeitől. Erre azért volt szükség, hogy az ember bűneit el tudja vállalni.

Szia!

Jézus nagyon sokban különbözik tőlünk. Először is abban, hogy ő a Teremtőnk, az ő alkotása vagyunk.

Azután abban is különbözik, hogy ő valóságos Isten, örökkévaló, mindenható.

"Isten fiai" kifejezés a Bibliában azokat is jelenti, akik Istent szolgálják és Őneki engedelmeskednek, akik az iránta való szeretetben nevelkedtek, mint Atyjuk és Jótevőjük iránt.

A monoteizmust erőteljesen hangsúlyozó bibliai ige, Izráel fő hitvallása így hangzik: "Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!" (V.Móz 6:4) egyértelműen tanítja, hogy Isten egy, de miközben az író választhatta volna a jachid kifejezést is, amellyel a magában álló "egy" fogalmát fedte volna le, a választott héber kifejezés az echad, amely az összetett "egy" fogalmát vagy a csoport egyik tagját jelöli, a magában álló illetve hangsúlyosan érthető "egy"-gyel szemben. Ugyanaz az echad szó szerepel Mózes első könyve 2:24-ben a férj és a feleség egységének kifejezésére, akik "egyek" lesznek, de úgy, hogy ezen egységen belül megőrzik egyéniségüket. Itt tehát az egy nem számszerű értelemben vett egyet jelent, hanem az az "egyedülálló, egyedi" jelentésen van a hangsúly.

Isten a Teremtéskor többes számú kijelentéssel utalt önmagára: "És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon." A többes szám az isteni személyekre utal. Hasonló többes számú formulával más helyeken is találkozunk: "Mondta az Úr Isten: Íme az ember olyanná lett, mint miközülünk egy, jót és gonoszt tudván" (1Móz 3,22). "Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét" (1Móz 11,7). "Hallottam az Úrnak szavát, aki ezt mondta: Kit küldjek el és ki megy el nékünk?" (Ésa 6,8). Az Ószövetségben is van példa arra, hogy egymás mellett néven neveztetik a három személy: "Minden szenvedésüket Ő is szenvedte, és orcájának Angyala megszabadította őket, szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, fölvette és hordozta őket a régi idők minden napjaiban. Ők pedig engedetlenek voltak és megszomorították szentségének Lelkét, és ő ellenségükké lett, hadakozott ellenük." (Ésa 63,9. 10)

A három isteni személyre vonatkozóan a legfontosabb kijelentés Jézus misszióparancsa: "Elmenvén azért, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében." (Mát 28,19) Jézus itt néven nevezi a három isteni személyt.

Mindhárom személynek "neve" van, ami a Biblia fogalomvilágában egyértelműen azt jelenti, hogy különálló, valóságos személyekről, személyiségekről van szó. Miről van szó ebben az igében? Kereszteljétek meg az embereket, merítsétek be, kössetek szövetséget az Atyával a Fiúval és a Szentlélekkel. Hogyan lehetne szövetséget kötni az Atyán kívül a Fiúval, ha nem Isten, és a Szentlélekkel, ha az vagy nem személy vagy nem Isten? Azért fogalmazott így Jézus, mert a három személy a teljesség.

Jézus misszióparancsához hasonlóan egymás mellett említik a három isteni személyt az alábbi igék is: "Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, az Istennek szeretete, és a Szentléleknek közössége mindnyájatokkal." (2Kor 13,13) V.ö.:1Kor 13,14. A "Szentlélek közössége" kifejezés szerepel. A "közösség" szó mindenképpen interperszonális (személyközi), azaz személyek közötti kapcsolatra utal. Nem lenne alkalmazható, ha a Szentlélek csupán csak személytelen befolyás, kisugárzás vagy erő lenne. "János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, aki volt és aki eljövendő, és a hét lélektől, amely az ő királyiszéke előtt van, és a Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által," (Jel 1,4-5)

"És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijött a vízből, és íme az egek megnyilatkoztak néki, és ő látta az Istennek Lelkét alájönni mintegy galambot, és őreá szállani. És íme egy égi hang ezt mondta: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm." (Mát 3,16-17)

Következetesen felsorolásra kerül, néven neveztetik, megjelenik a három személy. Nem lenne értelme ennek, ha a Szentlélek csak az Atya és a Fiú Lelke, vagy éppen csak erő, befolyás lenne. Mindezek az igék kifejezik a tökéletes harmóniát, az azonos szándékot és együttes cselekvést is a három isteni személy között.

Jézus Isten formájában volt, sőt Istennel egyenlő: "Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, aki, mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő" (Fil. 2.5-6) Az Atya egyszülöttje, ő tette egyenlővé, de akkor is egyenlő. "mert Ő benne [Krisztusban] lakozik az istenségnek egész teljessége testileg" (Kol. 2.9).

Krisztus az Ige, aki Istennél volt, sőt ő maga volt az Isten. Ő jött el közénk, róla tett bizonyságot János apostol. "Kezdetben volt az Íge, és az Íge volt az Istennél, és Isten volt az Íge. Ez kezdetben az Istennél volt. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. (Ján. 1.1-3) "És az Íge testté lett és lakozott mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez volt, akiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál" (Ján. 1.14-15) Jézus volt az, akiről János bizonyságot tett, tehát a többi szövegrésznek is róla kell szólnia: "Kezdetben volt az Íge, és az Íge volt az Istennél, és Isten volt az Íge." A kijelentés világos. Jézus az Istennél volt, és Isten volt Jézus: egyszerre benne, de egyszerre külön is, amit valóban nehéz emberi logikával felfogni, de a Biblia kijelenti.

Az Újszövetség Krisztust egyértelműen Istenként állítja elénk. Olyan nevekkel illeti Jézust, amelyek csak Istennek járnak. Például, Jézust Istennek nevezik ebben a kifejezésben: "Várjuk reményünk boldog beteljesülését; a nagy Istennek és Üdvözitőnknek: Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét" (Tit 2.13; vö. Jn I,1; Zsid 1,8; Róm 9,5; I Jn 5,20-21). Róm. 9.5-ben Pál, miután a zsidó népről beszél, ezt mondja: "akik közül való test szerint a Krisztus, aki mindeneknek felette örökké áldandó Isten."

Üdv. Péter

Semmiben nem különbözik, max annyiban, amit nem különbségnek neveznék, szóval annyi, hogy Jézus teljes tudatában volt Isteni mivoltának, tökéletesen tisztában volt azzal, hogy önmaga az egy igaz Isten, ezért is volt képes fantasztikumokra...természetesen amikor csodát tett, azt az egyetlen Isten tette általa. S Jézus ezt jött megtanítani nekünk, hogy mi ugyanaz vagyunk, mint az Isten, hogy mi vagyunk az Isten...nem hasonlítva, hanem eggyé téve..s ha ezt megértettük, elfogadtuk, szabadulhatunk meg a Sátáni kísértéstől, így szabaddá és boldoggá válva. :)

üdv

26/F

LastOne.Left

„Ha mi Isten fiai vagyunk, akkor Jézus miben különbözik tőlünk?”

Semmiben vagy helyesebben annyiban, hogy Jézus belátta isteni kilétét és kifejezésre hozta azt.

„Egy Isten három személyben. Skizofrén?”

Nem, Isten nem skizofrén, a Szentháromság hittétele nem több mint gyarló érvelések szüleménye. Isten nem egy valaki, nem egy vagy több személy egyben. De Isten az egyetlen mindenható Törvény, a vezérlő Alapelv mindenben, Isten minden hatalom, minden bölcsesség, minden szeretet kimeríthetetlen forrása bennünk és körülöttünk mindenütt, Isten az eredeti önfejlesztő Ihlet, melynek FEJLEMÉNYE, nem teremtménye minden más létező.