Wicca vallásúak, ti nem csak tartozni akartok egy társasághoz?
Gyakorolni tudnátok-e a vallásotokat a társaságotok nélkűl?
Hogy gyakorolnátok a vallásotokat, ha életetek hátralevő részét egy lakatlan szigeten kellene töltenetek?
válasza:Szia! 21:02 vagyok, csak mivel minden nap dolgozok, nincs időm leülni megülni egy tisztességes választ :) D most épp jut rá :)
Nos, folytatva a beszélgetésünket...
"Úgy értem, hogy a halál hogy lett? "
Látod, ez egy olyan kérdés, amit egy vallás sem tud megválaszolni. Persze, mindegyiknek vannak teóriái meg elképzelései, de ha megkérdezed, hogy miért van halál, amikor csak egy csettintésbe, még annyiba sem kerülne, hogy ne legyen - nem tudják a választ. Akármire foghatjuk, de konkrét válasz sehol nincs.
Ha személyes véleményemre vagy kíváncsi: a fejlődés miatt van rá szükség. Az egész világ folyamatosan változik, de ez a változás egyszerűen megtorpanna, ha nem lenne halál - akkor ugyanis nem lenne fejlődés sem. De tényleg, csak nézz körül, hogy minden változik: épp a lélek az egyetlen, ami nem ezt tenné?
"Hogyan tanulhatnál, ha egy fikarcnyi percre sem emlékszel az előző életeidből?"
A reinkarnáció tana szerint az emlékek a tudatalattidban vannak eltárolva és a mindennapi életed során onnan bukkannak elő. Mint érzések, ösztönök, félelmek vagy vágyak. Te is éreztél már olyat, hogy valamit nem kellene megtenned, valamitől tartasz, valamit minden racionalitás ellenére akarsz - érzések, amelyeket nem tudsz megmagyarázni. De ott vannak.
Viszont képzeld el, ha mindenre emlékeznél: mondjuk a gyerekedre, akit ötszáz évvel ezelőtt katonák hurcoltak el a kezeid közül, vagy a szerelmedre, akit máglyán égettek el. Esetleg emlékszel rá, hogy kislányokat erőszakoltál és sorozatgyilkos voltál. Vagy képzeld el, hogy olyan emberekre emlékszel és olyanok után vágyakozol, akiket soha többé nem kaphatsz vissza, akármennyire is szeretnél. Úgy gondolod, ezt bárki kibírná anélkül, hogy bele ne őrüljön? Ennek lenne értelme?
"Ha tanulunk a hibánkból úgymond tudat alatt, és alapvetően így egyre inkább fejlődünk, akkor tulajdonképpen az egész emberiség fejlődik. "
Látod, itt már nézőpont kérdését feszegeted - szerinted ugyanis nem így van. Én pedig úgy gondolom, hogy az emberiség igenis egyre jobb és jobb, kevesebb bűnt követ el és értelmesebbé válik. Most kinek van igaza?
Amúgy, ez egy olyan kérdés, amely szerintem kategóriát érdemel :D
"Úgy értem, hogy a halál hogy lett? "
Látod, ez egy olyan kérdés, amit egy vallás sem tud megválaszolni.
Látod, ebben tévedsz. A Biblia minden belemagyarázás nélkűl pontosan megmondja, hogy ez honnan van.
"De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon eszel arról, bizony meghalsz."
"Annak okáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és aképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek;"
"Mert a bűn zsoldja halál"
"Ha személyes véleményemre vagy kíváncsi: a fejlődés miatt van rá szükség. Az egész világ folyamatosan változik, de ez a változás egyszerűen megtorpanna, ha nem lenne halál - akkor ugyanis nem lenne fejlődés sem. De tényleg, csak nézz körül, hogy minden változik: épp a lélek az egyetlen, ami nem ezt tenné?"
Ezzel azt mondod, hogy az általatok imádott istenek azok, amik szerezték nekünk a halált, mert csak így "fejlődhetünk"? A ti általatok imádott istenek gonosz istenek, ha a halál a megoldás, és nem az élet.
"Te is éreztél már olyat, hogy valamit nem kellene megtenned, valamitől tartasz, valamit minden racionalitás ellenére akarsz - érzések, amelyeket nem tudsz megmagyarázni. De ott vannak."
Nem, nem volt ilyen, ha valamit nem kell megtennem, akkor nem teszem meg, ha valamit meg akarok tenni, akkor a lehetőségekhez képest megteszem, legfeljebb nem sikerűl.
"Én pedig úgy gondolom, hogy az emberiség igenis egyre jobb és jobb, kevesebb bűnt követ el és értelmesebbé válik."
Igen? Csak a második világháború alatt több ember halt meg, mint az emberiség összes háborús esemény halottjainak száma. A pontos szám még nem is ismert, és még az utóhatásokról nem is beszéltünk, több, mint 62 millió ember vesztette az életét. Az általunk sokat említett Mohácsi vész áldozatainak száma ~ 14 ezer.
A németek különös kegyetlenséggel kísérleteztek az elfogott emberekkel. Férgekkel rágatták szét a beleiket az áldozatoknak, soroljam még?
Amit ma egy fiatal mond a szüleinek válrándítva, pár száz évvel (megjegyzem jogosan) nadrágszíjjal verte volna véresre a seggét a sz@rosnak. Nem is ölték halomra az osztálytársakat a diákok... Változatos fejlődésnek lehetünk tanúi az ocsmány beszéd tökéjre fejlődésében.
Mi a fejlődés, amit említesz? Holdra szálltunk? De jó! Aztán ebben mi a jó neked? Mert engem pont nem érdekel...És hidd el neked sem oszt vagy szoroz. Ülsz egy monitor előtt? Ez fejlődés? Soha nem látott adminisztráció, sorban állás, bürokrácia van a hivatalokban. Orvosilag? Volt már neked bajod? Hidd el jó, ha időpontot kapsz, mert az orvostudomány alapján halott vagy. Ha sikerűl valamiben megműtettned magad imádkozz, hogy nem abban fogsz belehalni. Furcsa, hogy jön egy felkapott vírus, majd két hét múlva szét van terítve a világban az ellenszérum, amit pár ezer forintért meg is vehetsz. Bezzeg a HIV vírus nem megy ilyen frankón... Milyen fejlődésről beszélsz, én mondtam pár ellenpéldát, mondanál néhány példát ezzel kapcsolatban?
Igen fejlődünk, visszafelé... nagyon, nagyon visszafelé. Erről nem tudom, hogy ti mennyit beszéltek, de ez a teória például Dániel könyvében több, mint 2500 évvel ezelőtt le volt írva, amikor is Isten elmondta Nabokudonozor királynak, hogy milyen hatalmak lesznek a világban, amíg Krisztus el nem jön, hogy ledöntse mindegyiket. Ott is az arany fejtől kezdve, ami maga a király, a cserép és vas lábig a tíz ujjal, ami a mai tagolódott világunk, a római birodalom utódja. Fentről-lefele, aranytól a cserépig.
Nem vetted még észre, hogy semmi nem lesz jobb? Ha a tudomány szóba kerűlt, nem tartozik törvény arra, hogy minden a nyugalmi állapot felé törekszik? Ha leteszel egy zöld almát az asztalra, mikor lesz belőle értett, szép kerek piros alma? Soha. Előbb rothad meg. Ha leteszel az asztalra egy vasrudat, mikor lesz belőle gerenda? Előbb megeszi a rozsda, majd elfújja a szél. Nem fejlődik semmi előre, minden csak visszafelé. Hidd el, és járj nyitott szemmel. Az emberek gonoszabbak, önzőbbek lesznek és nem jobbak, de ennek is be kell következni. Ezt is az én Istenemtől tudom.
"Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be.
Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok,
Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői.
Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői.
Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét."
válasza:"Nem vetted még észre, hogy semmi nem lesz jobb? Ha a tudomány szóba kerűlt, nem tartozik törvény arra, hogy minden a nyugalmi állapot felé törekszik? Ha leteszel egy zöld almát az asztalra, mikor lesz belőle értett, szép kerek piros alma? Soha. Előbb rothad meg. Ha leteszel az asztalra egy vasrudat, mikor lesz belőle gerenda? Előbb megeszi a rozsda, majd elfújja a szél. Nem fejlődik semmi előre, minden csak visszafelé."
Már ne haragudj, de ez hülyeség. A fejlődés nem így működik, és ezt te is jól tudod. Viszont a kérdéseddel nem más a célod, mint mindenkit hülyére venni, aki nem keresztény, ami isteneinket szidalmazni, holott mi próbáljuk érthetően, türelmesen, megértően megmagyarázni a világunkat.
Kedves válaszoló én nem szidalmaztam senkit, csak az értetlenségemnek adtam hangot.
Én mondtam a visszafejlődéssel kapcsolatban példákat, teóriákat, te nem tetted meg az ellenkezőjét ennek, csak közölted, hogy hülyeséget beszélek, pedig kértelek erre. Mondd, hogy miben fejlődünk mi emberek, melynek a személyiségünkhöz, lényünkhöz pozitívan járulnak hozzá, fejlődnek?
Én úgy érzem, hogy te kapaszkodsz bele a mondandómba, hogy ócsárolhass, pedig nem bántottalak. Gondolom, hogy nem azért támadsz, mert nem tudsz védekezni? Vagy igen? Én nem támadlak, sőt, ha megbántottalak volna, az elnézésedet kérem. Én úgy gondolom, hogy egy olyan kérdés feszegetésénél, hogy felfele, vagy lefele fejlődünk, nem egy olyan kérdés, amivel az emberek mély lelki oldalába másznék bele, és ezért meg kellene sértődnöd.
válasza:"Látod, ebben tévedsz. A Biblia minden belemagyarázás nélkűl pontosan megmondja, hogy ez honnan van. "
Tudtam, hogy a Bibliával fogsz érvelni.... ;)Ezzel csak az a gond, hogy Isten teremtette az embert, ahogy minden mást, tehát közvetlenül ő teremtette belé a bűnre való hajlamot is. Teremthette volna másmilyenre, de nem tette: akkor ugyan mi jogon róható fel egy embernek, aki nem tökéletes, hogy hibázik? A gyerekeinknek sem vetjük a szemére, hogy megbotlik a járdán, ha egyszer nem járásképesre szültük őket.
Tehát rendben, mondjuk, hogy a Biblia megmagyarázza a halál okát, csak kicsit hülyén jön le, hogy az emberre fogja azt, ami egyébként az istensége keze műve.
Érted a lényeget? Kicsinyes és értelmetlen dolog az, hogy valakit esendővé teremtünk, és mikor tényleg elesik, megbüntetjük érte. Ezt még egy ember sem teszi meg, nemhogy azt higgyem, hogy a mindent átélő istenség képes erre... abszolút logikátlannak találom. Számomra ellent mond a szeretetnek.
"A ti általatok imádott istenek gonosz istenek, ha a halál a megoldás, és nem az élet."
Öööö... mondjuk nem azért, de a mi isteneink küldik az embereket egy Pokol nevű helyre, ahol örök szenvedés vár rájuk? A mi isteneink adnak csupán egyetlen életet az örökkévalóság megszerzésére? A mi isteneink azok, akik a halállal büntetik(!) az embert, merthogy az tudjon rá, ha már elbukott?
Nem. Ahogy a halál sem megoldás vagy büntetés, csak egy része a körforgásnak. Az almás és gerendás példádra kitérve: az alma nem lesz piros, persze. Meg a vasrúd sem gerenda. A fejlődés nem is azt jelenti, hogy valaminek kötelező megadottan valamilyenné válnia- csakhogy az az alma elrohad, a vasrúd meg elporlad, és tessék: az egyikből komposzt lesz, a másikból meg ismét por.
Az atomok szertebomlanak, hogy aztán felépítsenek egy új dolgot. Belegondoltál már, hogy miből áll össze a kisujjad? Talán hatvanmillió éve az egyik atomod egy dinoszaurusz szeme volt, aztán egy festmény darabkája, vagy épp a tej pici savódarabja.
"Az anyag nem vész el, csak átalakul" - ez a fejlődés örök tézise. Ami mellesleg tudományosan bebizonyított: magyarul: minden változik.
"Nem, nem volt ilyen, ha valamit nem kell megtennem, akkor nem teszem meg, ha valamit meg akarok tenni, akkor a lehetőségekhez képest megteszem, legfeljebb nem sikerűl."
Persze, nem is ezt vitattam. De még a kereszténység is arra épül, hogy Isten megérzéseket küld, akkor miért cáfolod meg épp ezt? Annyi a különbség, hogy más helyről származónak véljük eme megérzéseket - illvetve te. Én meg úgy gondolom, hogy a te istened is egy arca, egy része az Istennek és Istennőnek.
A fejlődést meg elég rosszul értelmezed. Nem a történelemben kell mérni, még csak nem is a bürokráciában, én az EMBEREK fejlődéséről beszélek, a lélekéről.
Hogy néhány példát mondjak:
"Csak a második világháború alatt több ember halt meg, mint az emberiség összes háborús esemény halottjainak száma. "
Ennek oka csupán a technika. DE: ezer éve még tök természetesnek vették azt, hogy az emberiség adott részét meg lehet ölni a társadalmi helyzete miatt. Azt is, aki másban hitt, meg akinek más véleménye volt. Régen fel sem merült az a gondolat, hogy minden emberi élet értékes és senkinek nincs joga mást megölni - illetve elméletben talán megjelent itt-ott, de gyakorlatban?
Igen, kevesebb embert öltek meg, de többen. Most több embert ölnek meg, de kevesebben. Ma már a világ jelentős része azt tartja természetesnek, hogy NINCS jogunk elvenni más életét ( az egyház még ezt sem tartotta be). Mi ez, ha nem pozitív változás?
"Amit ma egy fiatal mond a szüleinek válrándítva, pár száz évvel (megjegyzem jogosan) nadrágszíjjal verte volna véresre a seggét a sz@rosnak. Nem is ölték halomra az osztálytársakat a diákok... "
Meg pár száz éve anyád és apád teljesen jogosan elnyomhattak, megverhettek, megalázhattak, boldogtalanná tehettek és így tovább - tehát az is természetes volt, hogy az egyik ember kihasználhatja, hogy a másik függ tőle. Sőt, jó dolognak tartották a bántalmazást, a szeretet eszközének.
Nem azt mondom, hogy ma rózsás a helyzet eme téren, mert igen, a fiatalokkal is elszaladt a ló. De ez is a fejlődés része: hogy találhatja meg valaki az arany középutat, ha nem tapasztalja meg a szélsőségeket? Ma legalább egy ember nem a szülei akaratától függ, hanem vannak esélyei arra, hogy saját maga irányítsa az életét - szerinted ez egy rossz dolog? Az, hogy valaki lehülyézi a szüleit, arányos azzal, hogy fél évszázada még egész életedre hozzáláncoltak egy öregemberhez vagy eldöntötték helyetted, hogy azzal kell foglalkoznod hátralévő éveidben, amit gyűlölsz csinálni.
Eddig a szülők nem tisztelték a gyerekeiket. Most gyakran a gyerekek nem tisztelik a szüleiket - DE most már van mód arra, hogy megtanulják kölcsönösen tisztelni egymást, mert nincs életre szóló függés. Ez talán nem pozitív változás?
Mellesleg anno a fiatalok nem az osztálytársakat ölték halálra, hanem a kaszálótársakat, meg a többit. Gyilkosság ugyanúgy volt, értelmetlen egy kirívó esetet felhozni, mert akkor most én is megemlíthetném, hogy na, de legalább most már az inkvizíció nem kínozza és gyilkolja az eretnekeket...
Csak az a baj, hogy te a fejlődést kis dolgokban nézed, és túlmaterializálva. Tehát továbbra sem a lélek fejlődéséről beszélsz.
Ötezer éve, ha nem azt csináltad, amit mások, megöltek. Meg kétezer éve is. Ezer éve valószínűleg(!) megöltek. Ötszáz éve már nem biztos. Száz éve már ahhoz is jogod van, hogy másként tégy. Ma meg a többség elfogadja, hogy 7 milliárd ember egyszerűen sosem fogja ugyanazt csinálni.
Avagy: anno megszabták, hogy mit gondolhatsz, mit hihetsz, mit tehetsz. A vallásod szabadságról beszél, de amíg a te istenképed uralkodott, mindennek nyoma sem volt.
És most lehet szidni a liberalizmust, mert igenis vannak hátrányai is, de nézd: ma jogod van ahhoz, hogy saját véleményed legyen és azt tedd, amit jónak vélsz. Senki nem veszi el tőled a lehetőséget, hogy azt az embert szeresd, akit akarsz, hogy elérd az álmaidat, hogy keresd a saját utad, hogy azt hidd, amit megtapasztalsz. Senki nem mondja meg neked, hogy mitől legyél boldog - sőt, ma már szabadon lehetsz boldog. Anélkül, hogy ezért megvetnének vagy kirekesztenének, netán megölnének.
Régen talán azért volt jó egy ember, mert annak kellett lennie. Ma azért, mert ezt választja. Mi a jobb szerinted: a rád kényszerített szeretet, vagy amikor önmagadtól szeretsz?
Kétezer éve kinek jutott eszébe segíteni az elesetteken? Ma ezt bárki megteheti, mert egész hálózat van arra, hogy másokon segíthessünk.
Ki tartotta tiszteletben mások véleményét és hitét? Kevesen, mert az embereknek meghatározott gondolkodásmód szerint kellett élniük - akkor is, ha nem azt gondolták.
Ki vélte természetesnek, hogy mindenki egyenlő és mindenkinek joga van ugyanahhoz - a tanuláshoz, a munkához, az élelemhez, a reményekhez?
Hányan keresték a végső jót? Lehet, hogy a világ ma tele van furcsa ezoterikus vonalakkal, de ezeknek legalább az a végcéljuk, hogy az ember megtalálja az istenséget.
Ezek min visszafejlődés? Hogy az ember manapság saját akaratából szerethet és lehet boldog - ez tényleg szörnyű: Hogy lehetősége nyílik önmagává válnia - ez visszafejlődés?
"Erről nem tudom, hogy ti mennyit beszéltek, de ez a teória például Dániel könyvében több, mint 2500 évvel ezelőtt le volt írva"
Ezt mondták a görögök is . Meg az indiaiak. Meg még nagyon sok vallási irat. Dániel könyve egyáltalán nem egyedülálló és nem is az első a sorban.
"Nem vetted még észre, hogy semmi nem lesz jobb?"
Ezért mondtam, hogy ez nézőpont kérdése. Te a romlást, a bűnt, a visszafejlődést látod a világban, amit az emberek okoznak. Én meg az élet szépséget, a jóságot és az előrevivő változást, ami szintén az emberek érdeme.
Most ugyan ki dönti el, hogy melyikünknek van jobban igaza? Te hajtogatod a magadét, én a magamét - aztán még megkérdezed, hogy miért nem hisz mindenki a te istenedben. Hát ezért: mert nem ugyanazt tapasztaljuk. Nem ugyanazt éljük át, nem ugyanarról az oldalról látjuk a dolgokat, nem ugyanolyan körülmények adattak nekünk.
Mi ketten egyébként ugyanúgy hiszünk abban, amit igaznak tartunk. A különbség csak az, hogy a te vallásod szerint én majd a Pokolba jutok, amiért szerettem ezt a világot és ezeket a "szörnyű" embereket (amire maga az Istened kért amúgy), amiért boldog és elégedett voltam úgy, hogy nem kellett sem Krisztus hozzá, sem a Biblia. Merthogy én ezek szerint elutasítottam a megváltást. Nincs fejlődés, hisz nincs visszaút a Pokolból.
Az én vallásom szerint pedig a te hitedben is van igazság (ha csak részlegesen is) - és az Istennő meg az Isten mosolyognak a hibáidon s tévedéseiden, aztán ha vétkezel, akkor majd új és új esélyt adnak arra, hogy meglásd a világban rejlő ragyogást. Nem örökre eldobnak maguktól, ha nem kellettek neked, hanem megfogják a kezed és tovább vezetnek, mert nem büntetni akarnak, hanem hogy magastól értsd meg a szeretetet.
Nos igen: ki mit vall magáénak, lehet dönteni.
A válasz írója 72%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 17:03
Isten az ember teremtésénél pontosan elmondta a szabályokat, amit ha nem tartunk be, meghalunk. Ez ma is áll. A sátán cselszövését engedte. Nem ő okozta, hanem engedte, ez is benne van. Máskülönben soha ki nem derülhetett volna a szándéka. Ez is benne van. Isten enged dolgokat, de nem akarja, és nem ő okozza. Minden addig van, amíg engedi. Ez is benne van, de ezt be is fejezem, mert amit én mondok erről, benne van, így nem teszem hozzá minden mondatom után. Hogy a halál Istentől van, ez csak feldobott labda, mert kezdetben teremtette… Kezdetben volt az ige… Isten a Biblia alapján elmondja mindig az ok-okozatot, következményét és a menekülési utat. Szerinted melyik volt nagyobb bűn, a tudás fájának gyümölcséből enni, vagy Káin testvérgyilkossága? A Biblia erről is szól. Képzeld, nagyobb volt Ádám bűne, mint Káiné… Soha senki nagyobb bűnt elkövetni nem tud, mint Istentől elfordulni. Ennek következménye minden bűn. Ennek következménye volt Káin bűne.
Gyermeket soha nem rónak meg, mert elesik, de nekem fel lehetne-e róni, ha tételezzük fel, hogy a hitem szerint és a te hited szerint is mindent meg lehet tenni, ami sem nekem, sem másnak nem árt. Én eldönthetem, hogy ha szexuális kapcsolatot létesítek édesanyáddal, az árt-e valakinek? Szerintem senkinek nem árt, így szeretője leszek édesanyádnak. Bűnt követtem el? Szerintem nem, hiszen senkinek nem ártottam, édesanyádnak jó, nekem jó, mást meg nem vontunk bele, édesapád ebből semmilyen kárt nem szenved, hiszen otthon sem volt, és az én feleségemnek nem lesz több, sem kevesebb, tehát megtehetem. Az Úr viszont azt mondja, hogy nem tehetem meg, mert ezzel házasságot török, még akkor is, ha csak édesanyádra úgy nézek, mint szexuális társra, akkor már házasságot törtem.
Sajnos, (szerencsére, de a téveszmék a sajnos) amit a pokolról írtál, nem létezik. Amit te pokolnak hívsz, illetve a Biblia is néhány helyen így nevezi, az a héber „seol”, illetve a görög „hádész”, melyek jelentése sír. Rendben van a pokol kifejezés, csak rossz jelentést kapott az évszázadok során. Amiről a Biblia ír, az, hogy aki nem fogadja el Istent, az ő megváltási tervét, attól elveszi az élet jogát, amit most figyelj, Istentől van. Minden, amid van, az Úrtól van. A gyermekeid, attól, ki megnyitja méhedet, a munkád, kitől a látást, a hallást, a kezeidet kaptad, és az életnek jogát is. Mi a problémád, hogy a világ ura kezében van az ítélet? Nem bízol meg benne? A te kezedben jobb lenne? Mi voltál 1243-ban? Mit láttál, hallottál? Nem tudod. Elárulom, semmi voltál. Nem lettél még megteremtve. Na ez a pokol, azaz a „hádész”, a ”seol”, a sír. Ide kerül mindenki, aki nem nyerte el az örök életet. Nem a kínzóhelyre, hanem a teljes elmúlásba. Nem lesz rossz, mert nem lát, nem hall, nem érez semmit, mert nincs is. Nem a halál, hanem a nincs. A Biblia ezt írja, és nem a fortyogó bugyrot.
Hogy mi zajlott le az emberek fejében x ezer éve, mit gondoltak az életről, ezek üres szavak, miután nem tudod, hogy mi volt, csak jól hangzik. A Biblia szerint pár ezer éve nemcsak az emberek voltak nagyon értékesek, hanem az állataik is. Éppúgy volt bűn az ölés, mint ma is, csak annyi különbséggel, hogy aki öl, nem méltó az életre, méltó az ítéletre.
A lélek miért fejlődne? Hová? Mondok valamit. Isten igéje szerint nincs lélek. Az ember nem fej tor potroh, lélek, szellem, test, hanem test, melyben Isten lehelete van, így lettünk élő lélekké. Látszik, hogy a lélek szó is más értelmet kapott az évszázadok alatt, mint ami a jelentése. Én a szememmel látok, a fülemmel hallok, az orrommal szagolok, a bőrömmel tapintok, a nyelvemmel ízlelek, gondolom ez nincs másképp nálad sem, igaz? Ha a lélek kimegy belőlem, mivel lát, hall, szagol, ízlel? Ha ezek nélkül is tud, akkor most, hogy a testemben van, miért nem tud? Ha meg nem tud, akkor nem fogok a testem nélkül látni, hallani, szagolni, ízlelni? Ha tud, akkor miért vakulok meg, ha kivájom a szemem? A lélek szerinted csak néma, vak, csendestárs? Majd megelevenedik, ha elporladok? Nem, sajnálom, de te így vagy megteremtve, ahogy vagy, ha meghalsz, halott vagy. De ne csüggedj, van remény, nemcsak remény, megoldás van.
Egyvalamit jegyezz meg: Mellettem, van egy beépített szekrény. Szerinted, mi van benne? Nem ismersz, így elég sok elképzelhető dolog lehet benne. Lehetnek ruhák, hiszen még ez a valószínűbb. De mi van, ha a munkámmal kapcsolatos dolgokat tárolok bennük? Lehet, hogy pszichopata gyilkos vagyok, és belső szerveket tartok üvegekben benne. Elképzelhető, hogy tele van konyhai cuccokkal, tálakkal, edényekkel. Mond, mi van benne? Te abban hiszel, hogy ruhák vannak benne, a másik olvasónak jobban tetszik amaz elmélet, hogy tök üres, egy harmadiknak, hogy szexuális segédeszközök, bőrruhák, korbácsok, vibrátorok… egy következőnek más… Kinek van igaza? Nem árulom el, viszont hiába állítasz te vagy bárki bármit, az igazság nem attól függ, hogy hányan és mekkora arccal mondják, mert a szekrényemben csak egyvalamik vannak és csak egy az igazság. Nincs több igazság, hiába van több ezer teória, csak egy. Nincsenek féligazságok, mert melyik fél az igaz? Amelyik jobban beleillik a többi teóriába?
A fejlődésed szép teória, de attól még nem igaz. Attól, hogy ~50 éve (!) elterjedt a hír, hogy imádjunk szertartásokat, két istenséget, gyártsunk teóriákat, hirdessük, hogy minden oké, ha nem ártunk vele, attól még nem igaz. Attól, hogy azt mondják, hogy nincs isten, a véletlen műve vagyunk, közös apánk egy tök süsü majom volt, aki a barlang előtt ütögette a kavicsokat, melynek akárhányadik ükapja egy moszat volt, ez attól még nem igaz. Ha isteneid megmondják a jövőt, akkor urai az időnek. Ha pontosan megmondják az üdvösség útját, akkor urai a szeretetnek. Az én Atyám megmondja a jövőt a múltat és a jelent. Megmutatta, hogy ki üdvözülhet, és mit kell hinnie. És azt is tudom, hogy nincs Isten rajta kívül, mert ezt mondta: Én vagyok az Úr és több nincs, rajtam kívül nincs Isten! A ti isteneitek mit mondtak?
Higgy, amiben akarsz, de ha az igazság érdekel, akkor ehhez kevés a teória. Lehet azt mondani, hogy egy vacak könyvben hiszek, de mutass egy könyve, melyben az van leírva, hogy ezek Isten beszédei, és igazak és hívek. Le van írva több száz (!) beteljesült prófécia, le van írva ötszáz évvel előre a messiás eljövetele évre pontosan, és pontosan a „kiirtásának” ideje is. Korszakról-korszakra Krisztus utáni kétezer év, benne a katolikus egyház hitehagyása, paráználkodása, hamis tanítása. Benne a rengeteg szent kiirtása, és még sorolhatnám. De tévedsz, ha ebben kellene hinni. Ez semmi. Ezek csak hiterősítő bizonyságok, ahogy Krisztus is mondta: „És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higgyetek.” Ez semmi ahhoz képest, ami az én mennyei Atyám szerinti akarat, hogy miben higgyek.
Ha neked a rítusok kellenek, hogy bizonyságot szerezzenek neked a teóriáid hitelére, hát legyen. Ha te tartozni akarsz valahová, mert a társaság eszmerendszere közel áll hozzád, hát tedd azt. Ahogy szintén írva van: „Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és a ki igaz, legyen igaz ezután is; és a ki szent, szenteltessék meg ezután is.”
De az igazság nem érzelmi alapon igazság. Az igazság a valóság. És az igazság az út, az egyetlen járható út, mert aki ezen az úton jár, az élet felé megy. És aki az út az igazság és az élet, az a Krisztus, az Úr.
Több mondanivalóm nincs neked, nem állok le vitatkozni veled, mert: „A balgatag vitatkozásokat azonban és a nemzetségekről való tudakozásokat, és a civakodást és a törvény felől való harcokat kerüld; mert haszontalanok és hiábavalók.
Az eretnek embert egy vagy két intés után kerüld;”
Minden jót!
válasza:Tényleg nincs értelme leállni vitatkozni? Tudod miért?
Egyrészt, mert én tíz hosszú esztendeje foglalkozok vallástudománnyal, pszichológiával, szociológiával, filozófiával, társadalomtanokkal - csupa olyan dologgal, amiről te még csak nem is álmodsz. El nem tudom mondani, hány száz megközelítését hallottam a hitednek. És itt a második ok: te egy szempontból tudod megközelíteni a vallás kérdését, én viszont minimum tízből. Ne haragudj, nem nézlek le, de azért nem fogok egy olyan emberrel vitatkozni, aki nincs tisztában a világ és emberiség egymásra ható folyamataival. Mert azért egy évtized alatt lát, hall és tapasztal dolgokat az ember... és hidd amit akarsz, engem nem zavar. Sőt, én örülök, hogy hiszel.
Ha akarod legyen az az igaz, amit te vallasz annak. De tudod mit? Akkor kifejezetten örülök, hogy nekem a Seol jut osztályrészemül - mert nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol a te istened törvényei uralkodnak. számomra ugyanis teljesen idegenek a logikustól, még inkább a szeretettől.
Mert én szeretem ezt a világot és ezeket az embereket - ha ez neki nem elég, akkor tudjon rá.
Tíz évbe nehezen fér szerintem bele ennyi minden, de örülök, hogy messzemenően beleástad magad a vallástudományba, pszichológiába, szociológiába, filozófiába, társadalomtanokba. Betéve tudod, a pogányság istenszemléleteit, messze több évezredekre visszanyúlva, tisztában vagy a református, a katolikus, a protestáns, a római, a görög, az ortodox irányzatokkal, tiisztában vagy a tibeti kultúra, a bidhizmus a hinduizmus történetével, kultúrájával.
Ezt nem tudtam, hogy tudod...
És te tudod, hogy hány éves vagyok? Fiú vagyok-e vagy lány? Vannak-e gyermekeim? Ha van, mennyi? Hol lakok? Milyen végzetségem (eim) vannak? Mivel foglalkozom? Hány szempontból vizsgáltam eddig a vallásokat? Mennyi vallással meddig foglalkoztam? Kaptam-e kinyilatkoztatást, próféta, igehirdető, apostol, angyal, avagy tudatlan kötekedő vagyok, telis tele rossz szándékkal? Lehet, hogy fejet hajtottam a tíz évedre, lehet, hogy elmosolyodtam. Tudod, az igazság nem relatív, hanem abszolút. Nincs félút.
Hidd el, attól, hogy hiszel valamiben, még nem biztos, hogy igaz. Ha teljes erődből hiszel a nyárföldben, és nem létezik, attól még nem fog létezni. Ha szent meggyőződéssel hiszed a hajszál vékony jégen, hogy az a jég vastag, és így lépsz rá, akkor is betörik a jég és elmerűlsz. Ha egy nagyon vastag jégre remegő lábakkal, sírva a félelemtől lépsz rá, mert hiszed, hogy az a jég hajszál vékony, attól még az a jég megtart, mert a valóság, hogy a jég elég vastag, hogy megtartson.
válasza:"Ha teljes erődből hiszel a nyárföldben, és nem létezik, attól még nem fog létezni."
Minden szavad olyan érzés nekünk, mintha kést döfnél belénk. Ha Istened báránya vagy, akkor ne tedd!
Ezt a mondatot én is mondhattam volna, Nyárföld helyett Mennyországot mondva. De nem teszem, pedig nem hiszek a Mennyországban. Vagyis számomra nem létezik.
Az alap kérdésre válaszolva, nem azért lettem wicca, mert tartozni akartam bármilyen közösségbe is, hanem azért, mert úgy éreztem, mindig is az voltam.
Én értem, hogy keveset tudsz a mi vallásunkról, s hogy a tied szerint a miénk hazugság. S mi elsiklunk efelett, mert már annyiszor hallottuk más keresztényektől is, hogy már nem fáj. De nem mint keresztény, hanem, mint ember tartsd tiszteletben a más világnézetét!
(Csak egy kérdés, annyira nem hiszel a fejlődésben, hogy a fejlődéstörténetet is elveted? Tudod, közös ős a majmokkal meg ilyenek.)
Bocsánat, nem szándékom kést döffködni beléd, de valóban nyugostan mondhattam volna a mennyországot is, éppúgy áll ez is rá. Az igazság nem hit kérdése, hanem a valóság kérdése.
Természetesen nem hiszem a fejlődéstörténetet, sőt mi több, minden bizonyíték teljességgel bizonyítja számomra a hat napos teremtést hozzávatőlegesen hatezer éve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!