Mi a véleményed az alábbi idézetekről? (különösen az utolsó kettőről)

Ó, ezek teljesen igazak, bár néhányhoz van pár kiegészítésem.

"A vallás mindenkinek a magánügye": pontosan, ameddig nem dörgöli az orrom alá.

"Hinni a templomban kell": igaz, bár én ott sem szoktam, de máskor nem is érdemes, hiszen nem hinni kell, hogy átmenj a vizsgán, hogy balesetmentesen közlekedj, hogy sikeres legyél a munkában, szerelemben, stb., hanem tenni érte!

"Aki erkölcsös, vallás nélkül is erkölcsös, aki nem, annak úgyis hiába magyaráznád, hogy azért nem szabad, mert Isten megbüntet": igaz. Ezen csak azért lepődök meg, mert tőled, Ozzy, nem ilyen liberális, jóféle idézeteket vártam, de kellemesen csalódtam benned.

"Nem kell hit a helyes értékrendhez": nagyon igaz. Itt vagyok, élő példa, mármint Idézőjelben.

"A harmadiknál pedig nem arra hivatkoznék, hogy Isten megbüntet - egyrészt, mert a büntetésben nem hiszek, másrészt, mert aki a racionális érveket nem fogja fel, arra ez se fog hatni."

Igen. Én is erre akartam kilukadni.

Bár katolikus vagyok, de annak szerintem semmi jelentőssége nincs, hogy Isten megbüntet. Mármint, úgy értem, hogy ha valaki csak azért tartja meg Isten törvényeit, mert különben a Pokol tüzére jut, az már rég rossz. Ezért nem vagyok híve az erőszakos térítésnek sem. Azzal, hogy eléred, hogy a delikvens minden vasárnap eljár misére, imádkozik stb. nem érsz el semmit. Még akkor sem, ha "erkölcsösen" él. Mégpedig azért, mert ezt félelemből teszi. A vallás lényege pont az, hogy átlásd a dolgokat, megértsd, hogy ez miért van így és miért kell így lennie. Megértsd, hogy miben áll a törvények lényege és miért kell azokat megtartani. Ha csak félelemből tartod be őket, de nem látod értelmét, annak semmi értelme.

"nem hinni kell, hogy átmenj a vizsgán, hogy balesetmentesen közlekedj, hogy sikeres legyél a munkában, szerelemben, stb., hanem tenni érte!"

Egyrészről egyet értek veled. Ezért mondtam, hogy az idézet jelentésével egyet értek. Másrészről viszont két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy a hit nem azt jelenti, hogy várod, hogy a sült galamb a szádba repüljön. Az a mondás szerintem mindent elmond, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít. 0 tanulás után Isten nem fog odahatni, hogy átmenj a vizsgán. Ha viszont tényleg halálra tanulod magad és mindent megteszel azért, hogy átmenj, akkor segít. Tudom is én, segít, hogy azt a tételd húzd ki, amelyiket a legjobban tudod, "elintézi", hogy vizsga előtt amikor a többiekkel beszélgess, épp azt mondják el neked, amit eddig nem tudtál, de aztán a vizsgán pont azt kérdezik, ilyenek. Ő csak segít, de nem oldja meg a problémáidat. A másik hozzáfűznivalóm pedig, amit már egyszer elmondtam, hogy aki hisz, az a nap 24 órájában és az év 365 napján hisz. Nem pedig csak abban a heti egy órában, amikor a templomban ül. Igen. A hit nem elég, hogy átmenj a vizsgán, vagy megold életed más kisebb-nagyobb problémáit, de segít benne.

"A vallás mindenkinek a magánügye"

Eléggé más definícióját (marxista) ismerte minden bezonnyal ez az idézet kitalálója a vallásnak. A filozófia, vallás célja a végső, időtől függő és időtől független valóság szerkezetének kikutatása és hogy honnan, hol, s hova tart az ember, mik a céljai.

"Hinni a templomban kell."

Ezt általában akkor szokták mondani, amikor az ember tervei meghiúsulnak, és azt emlegetik: "De azt hittem..."

"Aki erkölcsös, vallás nélkül is erkölcsös, aki nem, annak úgyis hiába magyaráznád, hogy azért nem szabad, mert Isten megbüntet."

Az erkölcsöt a felvilágosodás tudományromboló maszonjai alacsonyították le a társadalommorál szintjére. A kettő között az a különbség, hogy a vallási erkölcs a tetteket Isten alapján ítéli meg, a társadalommorál egy amolyan darwini analógián alapuló szubjektív vélemények bizonyos elvi határvonala között lévő természet, amely szabatosan meghatározza, hogy azért nem illik ezt meg ezt csinálni, bár ez a határ folyamatosan idő múltán szűkül, elmúlik, tehát sok értelme nincsen. Sokan megpróbálták az erkölcsöt kivinni a vallás alól, de ugyanazokon a bukott módszereken próbálkoznak...

"Nem kell hit a helyes értékrendhez."

A helyes értékrend nevelés alapján válik az embernek természetes mércéjévé. Az, hogy nem pusztult el gyorsan a világ, annak köszönhető, hogy az ember értelmét a csere-bere gazdasági elv korlátozza: az embernek szándékai vannak, a más embernek is, és jó, ha az egyik ember nem akadályozza meg a másik szándékát, mert akkor jön másik, amelyet ő csal tőrbe. De a kapitalista társadalom már a törvényes, latens rabszolgatartást is engedélyezte, így a másikat már kezdetileg is tudják korlátozni. Ennyit erről.

"A vallás mindenkinek a magánügye"

Részben igaz, ha arra gondolsz, hogy senkinek sincs joga meghatározni diktatórikusan, hogy te miben akarsz hinni. Ezt még Isten sem teszi, hiszen szabad akaratot adott, hogy eldönthesd - hogy TE dönthesd el -, mit hiszel és teszel!

De Istennek ahhoz joga van (sőt élni is fog a jogával), hogy meghatározza a neki tetsző tiszta imádatot. Na, ma ezt utasítják vissza nagyon sokan, még a hívők közül is, mikor önhatalmúlag, valamiféle vallási svédasztalról csipegetik össze maguknak az irányelveket.

"Hinni a templomban kell"

"Isten kézzel készített házban nem lakik" - mondja a Biblia. Hinni nem csak a templomban kell. Bár ez csak egy profán beszólás szokott lenni, melynek igazi jelentősége nincs.

"Aki erkölcsös, vallás nélkül is erkölcsös, aki nem, annak úgyis hiába magyaráznád, hogy azért nem szabad, mert Isten megbüntet"

Senki sem születik "jónak" vagy "rossznak". A "vallás" tiszta formája, melyet Jézus hirdetett, sokaknak segített már megváltozni ön-(és másokat) pusztító életmódjából.

"Nem kell hit a helyes értékrendhez"

Mindenkinek van hite, még az ateista is hisz valamiben. Hitler is hitt valamiben. Csak az "istenét" cserélgeti az ember, meg az "imádat" mértékét!

John B. Noss a következőre hívja fel a figyelmet Man’s Religions című könyvében: „Minden vallás ilyen vagy olyan módon azt állítja, hogy az ember nem áll egyedül, és nem is képes egyedül állni. Alapvető kapcsolatban van a természet és a társadalom külső erőivel, sőt függ azoktól. Homályosan vagy világosan, de tudja, hogy ő nem egy független hatalmi központ, amely képes a világtól távol állva létezni.”

Hasonlóképpen vélekedik a World Religions—From Ancient History to the Present című könyv is: „A vallás tanulmányozása feltárja, hogy annak fontos jellemzője az érték utáni vágy, valamint az a hit, miszerint az élet nem véletlenszerű és értelmetlen. Az értelem keresése olyan hatalomba vetett hithez vezet, amely nagyobb az embernél, végül pedig egy egyetemes vagy emberfeletti elméhez, amelynek az a szándéka, hogy biztosítsa az élet legmagasabb értékeit az ember számára.”

Eszerint a vallás az ember egyik alapvető szükségletét elégíti ki éppúgy, ahogy az élelem az éhséget. Tudjuk, hogy a kínzó éhség akkor is elmúlik, ha az ember válogatás nélkül eszik; ez azonban hosszú távon káros az egészségre. Az egészséges élethez egészséges és tápláló élelemre van szükség. Éppígy egészséges szellemi táplálékra van szükség a szellemi egészség fenntartásához. Ezért mondja a Biblia: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Jehova szájának minden kijelentésével” (5Mózes 8:3).

Mi kell akkor a helyes értékrendhez?