Miért jó a mennyországba?

Kedves Kérdező !

Ha komolyan kérdezed és nem valami poén akar lenni akkor én is komolyan válaszolok )

Isten országában azért jó és a keresztények a történelem során oda vágyakoztak és akartak jutni a mai korban is a valódi keresztények oda vakarnak jutni és életük célja ez az ORSZÁG.

A következők miatt jó és jobb hely mint a pokol.

Az emberben van egy úgynevezett boldogság utáni vágy ahol minden tökéletes nincsenek olyan rossz dolgok amik a itt a földön jelen vannak:

-halál

-szegénység

-éhezés

-betegség

-háborúk

-természeti katasztrófák

Tehát egy olyan tökéletes világ amelyben nincsenek meg a felsorolt dolgok viszont azok dolgok vannak jelen amit az ember elképzelni is csak részletében tud és mivel

közösségben van a teremtőjével aki itt a földi élete során megismert Atyaként a Jézus engesztelő áldozata által.

Az Isten országára jellemző dolgok:

Igazság

Békesség

Öröm

Vagyis egy olyan élet amely mentes mindaddtól a földi dolgoktól amelyekben most testben szenvedünk

Kedves Kérdező !

Igen de nem hústestben,hanem szellemi testben.

Shalom

Úgy látszik nagyon nehezen fogjuk fel hogy a mennyország és a pokol nem hely, hanem a tudat állapota, melyből már itt a Földön kaphatunk elég kóstolót. Míg a mennyország a tudat tökéletes állapota, a pokol annak ellenkezője, a lehető legszánalmasabb állapot. Az ember élete folyamán folyton e két szélsőséges állapot közt ingadozik, és ez, mivel a tudat nem anyagi jelenség, szerintem a halál után folytatódik. De az embernek értelmi képességei révén megvan a lehetősége hogy e két szélsőséges állapot közül egyiket válassza.

„Miért jó a mennyországba?” talán azért, mert jobb boldognak lenni, mint bánkódni.

Most kicsit grammar nazi leszek.

Miért jó a mennyországBAN?

[link]

Le kell számolni azzal a középkori elképzeléssel, hogy Isten kétfajta örökkévalóságot teremtett: a jóknak a mennyországot, ahol minden szép és jó, a rosszaknak pedig a poklot, ami egy nagy kínzókamra, s mi egy életen át retteghetünk amiatt, hogy vajon melyikbe is fogunk kerülni. A megkeresztelt ember predesztinálva van az üdvösségre, de reális választása ennek az üdvösségnek a tudatos elutasítása, eljátszása. Isten nem teremtett poklot; az a szabad akarattal rendelkező teremtmény: az angyal és az ember szabad választása, az Isten nélküli élet folytatása egy örökkévalóságon át. A kárhozat a bűnben való tudatos és szándékos megmaradás, vagyis a bűnbánat teljes hiánya. És mivel nem tudjuk, hogy akár élete utolsó perceiben valaki megbánta-e a bűneit vagy sem, az Egyház senkiről sem állítja, hogy elkárhozott (ellenben a szentekről kijelenti, hogy biztosan üdvözültek.)

Ebben a földi életben – látszólag – ellehetünk Isten nélkül: testi-szellemi funkcióink, ösztönvilágunk, akaratunk, értelmünk és érzelmeink működnek az Isten-kérdés kikapcsolásával is (más kérdés, hogy milyen szinten!), eszünk-iszunk, nősülünk és férjhez megyünk, mint Noé napjaiban. Az örök életben azonban ez nem megy tovább, mert a túlvilág nem folytatása a földi életnek. Az a túlvilág, ami ennek a földi életnek lenne a folytatása, félelmetes és elviselhetetlen lenne, maga a pokol. (Sokan így képzelik a mennyországot, és ezért nem is kérnek belőle.) A menny minőségileg más, mint a földi fizikai-biológiai-pszichológiai élet, tökéletesen más dimenzió, mely a keresztséggel már itt a földön kezdetét veszi lelkünkben. Isten maga a túlvilágunk, mert annyira szeret minket, hogy önmagát jelölte ki az emberi élet céljául. Ez a mennyország lényege, s ha valaki ezt elutasítja itt a földön, az nem is részesülhet benne földi élete után.

Szia!

A Bibliában nem találhatók részletes leírások az új földről és az örök életről. Ellenkezőleg, inkább csak nagyon rövid, tömör kijelentések találhatóak. Ezek azt érzékeltetik, hogy az emberi fogalmak és kifejezések elégtelenek ahhoz, hogy Isten többet nyilatkoztasson ki ezekről. Ugyanakkor azonban mégis, rövidségük mellett is eloszlatják e kijelentések mindazokat a félelmeket és aggodalmakat, amelyek az ember fejében megfordulhatnak: Ilyenek pl. a munka, feladat nélküli, az ember számára idegen, örömtelen, talán pusztán csak valamiféle szent énekek énekléséből álló örök élet elképzelése.

Néhány bibliai ígéret:

"Új eget és földet várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik" (II. Péter 3:13).

"Ezután láttam új eget és új földet. És Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről, és a halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. És mondta az, aki a királyiszékben ül: Ímé, mindent újjá teszek. Aki győz, örökségül nyer mindent, és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem" (Jelenések 21:1, 4–5, 7).

Ha létezik megoldása az életcél nagy kérdésének, akkor az csakis egy valódi élet és az igazi boldogság elnyerése lehet, mégpedig nem mulandó ajándékként. Mert az emberi lét egyáltalán nem megoldott a jelen életben, és nem megoldott a halállal sem. Az emberi életnek csak akkor van értelme, ha beteljesülhet egy tökéletes, örök életben.

Az újjáteremtett Föld lesz a megváltottak végső otthona, közösség a szent lényekkel: Istennel, az ő angyalaival, a világmindenség bűntől szabad, értelmes teremtményeivel, a megváltott emberekkel. Minden képesség, minden tehetség fejlődik, növekszik. A tudás bővülése nem fárasztja az agyat. A világegyetem minden kincse tanulmányozásra tárul fel. Az örökkévalóság folyamán Istenről és Krisztusról csak még gazdagabb és még nagyobb kinyilatkoztatásokat nyernek a megváltottak, és amint tudásuk növekszik, úgy növekszik szeretetük, tiszteletük és boldogságuk. Az egész nagy, teremtett mindenségen az összhang és az öröm lesz, az atomtól a legnagyobb égitestig, minden élő és élettelen tökéletes szépséggel és örömmel hirdeti, az Isten szeretetét. Azoknak, akik ezt az új földet öröklik, ezt mondja majd Jézus: "Jól van, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután" (Máté 25:21).

Üdv. Péter