Szerintetek, amikor XVI. Benedek pápa az egyház védelme érdekében eltussolta egy amerikai pedofil pap ügyeit (aki süketnéma fiúkat molesztált ), utána lehetett neki lelkiismeretfurdalása?

Nem tussolta el ezt az ügyet, csak a több százmillió tagot számláló katolikus egyházban talán egyéb dolga is van, minthogy 1 ember bűneivel foglalkozzon.

Ha Amerikában hallani mondjuk egy pedofil tanárról, akkor miért nem szidják az összes tanárt?

Kedves előző, hagyjad már amerikát, ki lehet menni, ha ott olyan jó, olyan szinten átestek a ló túlsó oldalára, jönnek mindig az első kiegészítésükkel, ami értelmében, akár gyűlöletkeltő csoportok is nyugodtan vonulgathatnak fel, meg tarthatnak szónoklatokat..ez olyan jó, és felvilágosult??

Texasban boldog boldogtalan tarthat fegyvert, ami az egyik legbigottabb keresztény terület... és még sorolhatnám.

Igen az által is meg kell ítélni egy vallási irányzatot, hogy milyenek a legrosszabb tagjai, és XVI Benedek pápa amúgy se egy szimpatikus irányvonalat képvisel, szemben II. János Pállal, szal nem hinném, hogy nagy lelkiismeretfurdalása lenne.

Így jár az aki egyházellenes, balliberális forrásokból tájékozódik. Erre találod az igazságot: [link]

Sokan mondják manapság, hogy "a katolikus papok vizet prédikálnak és bort isznak. A legtöbb pap maga sem tartja meg, amit prédikál."

Tegyük fel egy pillanatra, hogy ez így van. Akkor is mi következik ebből? Legföljebb az, hogy tehát a papok is elkárhozhatnak. De sehogy sem következik, hogy most már az Isten szava, amelyet a papok Krisztus parancsolata szerint hirdetnek, nem igaz és nem kell azt komolyan venni. Tegyük fel, hogy az orvosok jókora része dohányzik s alkoholt fogyaszt, holott elméletben minden komoly orvos méregnek tartja az alkoholt is, a nikotint is. Mi következik ebből? Hogy most már ne törődjünk az egész orvostudománnyal és egészségüggyel?

Mindenki a maga lelkéért felelős; a pap is! Ha a pap nem tartja meg, amit prédikál, az az ő nagy baja lesz; ha én nem tartom meg, az nekem fog nagy bajt okozni. Okos ember nem a szerint igazodik, hogy más okosan cselekszik-e, hanem a szerint, mi a helyes és mi a kötelessége.

Dehát igaz-e, hogy a papok maguk sem hiszik vagy gyakorolják, amit hirdetnek? A papok közt csakugyan vannak téveteg, vétkes emberek. De csak nem lehet komolyan azt mondani, hogy a papok nagy része egyáltalán nem él a vallás parancsai szerint? Talán hibáz ebben vagy abban a pontban, de olyan papot nem igen találni, aki nem meggyőződésből hirdetné Krisztus igazságait. Sőt a papság túlnyomó többsége magasan az erkölcsi átlagszínvonal felett áll. A legderekabb hazafiak, leghívebb polgárok, legjótékonyabb, legistenfélőbb emberek mégis csak a katolikus papok köréből kerülnek ki. Még a legnehezebb papi kötelesség, a nőtlenség és tisztaság terén is, ha akadnak hibák és helyenkint néha nagyobb bűnök is, a túlnyomó többség mégis csodálatos hősiességgel tartja meg az Egyház felséges, de szinte emberfölötti önfegyelmezést igénylő követelményét s élete végéig híven megőrzi tisztasági fogadalmát. Aki ellenkezőt állít, az vagy tudatosan rágalmaz s egyes sajnálatos eseteket általánosít, vagy nem tudja, mit beszél s a legmagasabb erkölcsi színvonalon álló embercsoportot könnyelműen és igaztalanul vádolja.

[link]

HOGYAN EGYEZTETHETŐ ÖSSZE AZ EGYHÁZ SZENTSÉGE A BENNE TAPASZTALHATÓ BOTRÁNYOKKAL?

Válasz:

Az Egyház szentségét nem csökkenti, ha egyes tagjai súlyos bűnösök. Az Egyház ui. Jézus Krisztus keresztáldozatának és a Szentlélek megszentelő tevékenységének köszönheti szent mivoltát.

Magyarázat:

Az Egyház szent, mert a végtelen szent Isten alapította; szent, mert jegyese, Jézus Krisztus sugárzik át rajta, aki életét adta az Egyházért; és szent, mert a Szentlélek őrzi. Az Egyház szentsége természetesen nem jelenti tagjainak bűntelenségét. Az Egyház nem tagjaiban, hanem céljaiban és Főjében szent. Azáltal szent, akihez tartozik és aki alapította, s nem azok által, akik hozzá tartoznak, annak ellenére, hogy nem ritkán egyes tagjaiban is felragyog az Egyház szentsége. Az atyák az Egyházat „bűnösökből álló bűntelennek" nevezték, sőt Clairvaux-i Szt. Bernát kifejezése még élesebb: Sancta Meretrix (Szent Szajha).

A bűnös ember így az Egyház szentségét meg sem karcolhatja. Vagy azért, mert a bűnös tagnak olyan súlyos a vétke, hogy el is veszítette az Egyházhoz való tartozását, vagy azért, mert bűnbánata és Krisztus kiomló vére által megszentelődik.

Igazolás:

Szt. Pál apostol tanítja, hogy Krisztus szentségessé tette Egyházát: „Ragyogóvá akarta tenni az Egyházat, amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent és szeplőtelen" (Ef 5,27). Az Apostol szerint: „Isten temploma szent, ti vagytok az" (1 Kor 3,17). Ezért mondjuk: Szent Egyház.

Szt. Pál apostol is súlyos hibákat és bűnöket talál már a korai Egyházban is, de meg sem fordul a fejében, hogy az Egyház megszűnt volna Egyháznak és szentnek lenni. Kiközösítést követel és nem új alapítást: „Egyébként az a hír járja, hogy paráznaság fordul elő köztetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok közt sincs, hogy tudniillik valaki apja feleségével él. S ti még kérkedtek, ahelyett, hogy bánkódnátok, és kizárnátok magatok közül, aki effélét művel" (1 Kor 5,1).

Júdás is bemocskolta személyét és apostoli hivatalát, de az a többi apostolt nem érintette. Bűne és következményei csak reá szállottak, nem az Egyházra: „Közénk számított, a mi szolgálatunk jutott neki is részül. Gonoszsága bérén telket szerzett magának, amikor pedig lezuhant, kettérepedt és kifordultak a belei" (ApCsel 1,17).

Szt. Péter is megtagadta Jézust, de bűnbánatát elfogadta Krisztus, és az Egyház vezetője maradt, bár Jézus megkövetelte tőle a hitvallást: „Majd harmadszor is megkérdezte tőle: »Simon, János fia, szeretsz engem?« Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: »Szeretsz engem?« S így válaszolt: »Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.« Jézus ismét azt mondta: »Legeltesd juhaimat!«" (Jn 21,17).

Maga Jézus is megmondta, hogy a bűnök és a botrányok elkerülhetetlenek egy közösségben, ez azonban csak a személyre nézve jár következményekkel: „Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak. De jaj annak, aki okozza őket!" (Lk 17,1).

Sokan úgy gondolják, hogy a Római Egyház már rég megromlott s csak idők kérdése, mikor omlik végleg össze. Ennek határozottan ellentmond Jézus csalhatatlan ígérete, hogy ő Egyházával marad „mindennap, a világ végezetéig" (Mt. 28, 20), s az a másik kijelentése is, hogy amíg az Egyház Szent Péter sziklatalapzatán áll, addig „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta" (Mt. 16, 18)

* [link]

* [link]

* [link]

* [link]

A balliberális sajtó – sokszor felnagyítva és eltúlozva a történteket, illetve figyelmen kívül hagyva az ártatlanság vélelmét – előszeretettel foglalkozik az egyházi botrányokkal. Szerintük a római katolikus egyház ahelyett, hogy kizárta és feljelentette volna a bűnös papokat, inkább leplezte tettüket. Szándékosan felfújják tehát a dolgot, hogy hamis színben tüntessék fel a legelterjedtebb keresztény vallást. Ráadásul húsz-harminc éves dolgokat hoznak elő, nyilván nem a jobbítás szándékával. Ez támadás a katolikus egyház ellen.

Persze ezzel nem azt akarom jelezni, hogy a problémát a szőnyeg alá kellene söpörni, főleg nem, ha papokról van szó. Csak a dolgokat arányaiban és a helyükön kell kezelni és értékelni. Minden közösségben vannak nem oda való emberek. Így az egyházban is. De semmivel sem különbek a pedofil vagy a diákokat verő tanárok, a lányokat erőszakoló rendőrök stb. A társadalom egyéb rétegeiben sokkal nagyobb arányban fordulnak elő visszaélések, atrocitások, gazdasági és szexuális bűncselekmények, mint az egyházban. Nem csak a papoknak kellene tehát jó példát mutatniuk. Nyilvánvaló, hogy a társadalom számára elsősorban az egyház és annak képviselői jelentenek erkölcsi példát. Ugyanúgy erkölcsi példa kell legyen azonban a tanár, a rendőr, az orvos, a tűzoltó és bárki más, aki a tisztességre, a becsületre hivatkozik, és emberekkel, emberi közösségek sorsával foglalkozik.

Meggyőződésem, hogy a hívők nagy része is hasonlóan gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy elítélik ugyan a dolgot, de ennek semmi hatása nincs arra, miként ítélik meg az egyházat összességében. Nem beszélve Jézus tanításairól. Ismétlem, egy eset is sok, és nyilván nem szabad eltussolni a gyalázatos ügyeket, mentegetni a bűnösöket, és a botrányok nem használnak a katolikus egyháznak, de a hívők többségének jó az arányérzéke. Tudják, hogy miből kell – vagy nem kell – általános következtetéseket levonni. Aki pedig emiatt fordul el a hitétől, az azelőtt sem hitt igazán. Hiszen nem az egyházban hisz a hívő, hanem mindenekelőtt Istenben.

Kedves Utolsó!

A saját véleményed írd már le ha megkérhetlek, és ne másolj be cuccokat. Ez annyira idegesítő...

Utolsó:

A kérdés nem szubjektív.