Belegondoltatok, hol tartana az emberiség fejlődésben, ha nem lett volna egyház, vallás, stb?

Ezt láthatjuk az özönviz előtti 1656 évben, amikor Isten nem adott törvényt az emberek számára, hanem a lelkiismeretükre bizta, hogyan élnek. Semmilyen szellemi-erkölcsi irányelvet nem adott az akkor élő emberiségnek, és pusztán 1656 év kellett hozzá, hogy ez az önfejű életvitel olyan mély szellemi-erkölcsi torzuláshoz vezessen, hogy az emberiség egyetlen család kivételével menthetetlenné váljon.

Az özönviz után Isten azonnal elkezdte kijelenteni először Noénak, aztán Ábrahám vonalán keresztül Izraelnek azt a szellemi-erkölcsi törvényt, irányelveket, amelyeknek a betartása megóvja az emberiséget attól a súlyos, visszafordithatatlan torzulástól, amibe beletévedt az özönviz előtti ősvilág is, amikor mindenki a lelkiismerete szerint élt. Meggyőződésem, hogy az, hogy az emberiség az özönviz óta körülbelül 4500 éve fennáll annak köszönhető, hogy Isten kereteket szabott, amelyek - bár manapság egyre nyiltabban lépik át - mindeddig megóvták az emberiséget a visszafordithatatlan, teljes romlástól.

Ebben elsősorban nem a vallás és a ma egyháznak nevezett vallási szervezet volt az úttörő, ugyanis ezeknek a vallásoknak és egyházaknak is rengeteg olyan bibliaellenes rémtett irható a számlájára, amit bár Isten nevében követtek el, de sokkal inkább az emberiség romlásához vezetett, mintsem Isten igazságát munkálta volna.

Viszont az, hogy Isten kijelentette a beszédét a zsidó népen és a korai kereszténységen keresztül, ez biztos, hogy az emberiség fejlődését, haladását szolgálja, ugyanis ha nem történt volna meg, az özönviz után elég lett volna újabb 1656 év, vagy kevesebb, és újra menthetetlen állapotba került volna a világ, és az egészet újra sztornózta volna a Mindenható.

Az utóbbi 2000 év egyébként egy türelmi időszak, egy plusz, ami arra való, hogy az emberek közül sokan megtérésre jussanak az élő Istenhez. Ezt tudhatjuk a bibliai próféciákból, az evangéliumokból: Jézus kortársai például azért is lepődtek meg a Messiás halálán és mennybemenetelén, mert az ószövetségi próféciák alapján arra számitottak, hogy a Messiás elhozza Isten királyi uralmát a Földre, és az eddigi világkorszakot pedig lezárja. Ezzel szemben Isten terve az volt, hogy mindezt 2000 évvel eltolja, és berak egy olyan köztes időszakot, amiben az embereknek lehetőségük van rendezni a kapcsolatukat Istennel a názáreti Jézus Krisztuson keresztül.

Ez az időszak tehát alapvetően nem az emberiség fejlődéséért van, nem arról szól, ez csak egy velejárója az életnek és a történelemnek. A lényege Isten kegyelmi ideje, ahogy Péter apostolon keresztül kinyilatkoztatta Isten igéje: "Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson."

SeiSMyC

A középkor elején vsz. az egész ókori kultúra és orvostudomány eltűnt volna valószínűleg, mert akkoriban mindenki sz*rt a tudásra, csak a kolostorokban foglalkoztak olyannal, hogy irodalom, gyógyítás, egyáltalán kultúra, törénelem, stb.

Egyébként ha szabad lett volna az a terep, amit az egyház lefoglalt, akkor teljesen biztos, hogy másféle erők alakulnak ki a helyén, amiknek ugyanúgy érdekei vannak és ugyanúgy elhallgattatják azt, akit el akarnak. Ne legyetek már naivak. Évezredek teltek el, és még mindig azt hiszitek, hogy 1-1 elem okozott mindenféle bajt.

üdv,

egy egyházon kívüli

aszinkronforgogép

Én személy szerint a Magyar Értelmező Kéziszótárban leírt jelentését vettem figyelembe a fejlődés kifejezésnek, de azért odabiggyesztettem a kérdezőnek, hogy ő mit ért alatta...még nem reagált. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

IGAZ-E, HOGY AZ EGYHÁZ A HALADÁS ÉS A TUDOMÁNY ELLENSÉGE?

Válasz:

Nem igaz, hogy az Egyház a haladás és a tudomány ellensége.

Magyarázat:

Az Egyház tudományellenessége közönséges koholmány. Éppen ellenkezőleg, az Egyház mindig is pártfogolta és művelte a tudományokat, terjesztette a kultúrát és a műveltséget, támogatta a művészetet, és segítette a haladást. A tudomány és a hit összeférhetetlenségnek nyilván legkiáltóbb cáfolata, hogy minden korok legnagyobb tudósai éppen mélyen istenhívők voltak. Nemcsak régen, ma is. Az ateizmus a szellemi középosztály, a középszerű tudósok világnézete. Pascal, Kepler, Newton, Kopernikusz, Galilei, Pannenberg, Volta, Faraday, Maxvell, Planck, Einstein, Jedlik Ányos és Szentgyörgyi Albert életét őszinte vallásosság hatotta át:

„Minden szerves anyagokkal kapcsolatos dolog olyan bölcs célszerűségre mutat, amely valamilyen felsőbbrendű értelemtől származik" (Jöns Jacob Berzclius, vegyész).

„Az én vallásom egy felsőbb szellemi lény alázatos imádásában áll, amely még azokban az apró részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket mi korlátozott értelmünkkel kikutatni képesek nem vagyunk" (Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus).

„A fizikában dolgozni annyi, mint Isten alkotását szemlélni" (Walther Nernszt, Nobel-díjas fizikus).

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósoknak széles körű ismereteik miatt vallástalanoknak kell lenniük. Ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket" (Erneszt Rutherford, Nobel-díjas fizikus).

„A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája egy teremtő és mindenható lény tervében született meg. Ez mindörökre a legnagyobb felfedezésem" (Isaac Newton, fizikus).

„A modern fizika szükségképpen Istenhez vezet" (Arthur Eddington, csillagász). „Az, amit a tudomány tanít nekünk, arra enged következtetni, hogy a természetben az emberi léttől független rend uralkodik. Olyan értelmes rend, amelynek a természet és az ember egyaránt alá van rendelve. A vallás és a tudomány állandóan vállvetve küzd a kételkedés, a vaskalaposság és az istentelenség ellen. És a mottó, mely örökre jellemzi ennek a küzdelemnek az irányát: »üda Istenhez«" (Max Planck, Nobel-díjas fizikus). „A tudomány Isten nélkül lerombolja a világot" (Pierre Lecompte du Noüy, fizikus). „A tények közérthető magyarázata azt sugallja, hogy egy szuperintellektus működött, játszva a fizikával, a kémiával és a biológiával, és nem vak erők voltak azok..." (Frcd Hoye, csillagász).

„O, a tudós megmászta a tudatlanság hegyeit, már a legmagasabb csúcs meghódításához közeledik, s amint kinyújtja kezét a végső szikla felé, teológusok csoportja köszönd, akik már évszázadok óta ott ülnek" (Róbert Jastrow, asztrofizikus).

Sőt, a modern csillagászat, az elektronika és a genetika tudománya éppen papoktól indult ki. Katolikus pap készítette például a legelső léghajót, tervezte az első tűzoltófecskendőt és az első mechanikus órát. Jedlik Ányos (elektronika) bencés szerzetes, Kopernikusz (csillagászat) katolikus pap, Mendel (genetika) ágostonos szerzetes volt. A középkorban, főleg az ún. „sötét" korszakában (melyet nem az Egyház tett sötétté, hanem a népvándorlás nyomán megjelenő barbár hordák és a római birodalom összeomlása), tehát a VI-X. században, csak az Egyház őrizte a műveltséget. Az újkorban csak az Egyház tanított, a misszióban a papság oktatta elsőként írásra és földművelésre a bennszülötteket.

Bangha Béla S.J. szerint: „A katolikus Egyház teremtette meg a szegény- és beteggondozást, létesítette az első kórházakat, szegényházakat, árvaházakat, eszelte ki a vakok és siketnémák rendszeres gondozását. A katolikus Egyház vetette meg alapját a szociális gondoskodásnak, az emberek egyenlőségének a törvény előtt, a munkás jogának védelmét (XIII. Leó: Rerum novarum, XI. Pius: Quadragessimo anno). Nincsen a világnak egyetlen intézménye vagy felekezete, amely a kultúra és haladás terén oly hatalmas érdemeket szerzett volna, mint a katolikus Egyház. Aki a katolikus Egyházat a haladás kerékkötőjének nevezi, az éppoly joggal nevezhetné a fénylő Napot is az égen a sötétség terjesztőjének."

Jézus azt mondta az írástudóknak: „Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak benneteket az Atya előtt. Maga Mózes lesz a vádlótok, akiben reméltek. Mert ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek. Mert hisz rólam írt. De hát ha az ő írásainak nem hisztek, hogy hinnétek az én szavaimnak?" (Jn 5,45). Mi is mondhatnánk az ún. ״tudományos ateizmus híveinek: Ne gondoljátok, hogy vádolni fogunk benneteket az Atya előtt. Maguk a tudósok lesznek a vádlóitok, akikben pedig reméltek. Mert ha nekik hinnétek, Istenben is hinnétek.

Igazolás:

A kérdés nem tartalmaz igazolást, hiszen nem teológiai, hanem történelmi témát fejtegetett. Az igazolás igényével fellépők a Vatikáni Levéltárban kutathatnak tovább.

Ld. még: [link]

25/F

LastOne.Left:

"...hogy meg kell tapasztalni a tévedéseket, hogy utána felismerhessük azt ami valós..."

És mi a valós?

A Földön ma 6,4 milliárd ember él és mindenki másképp gondolja.

A keresztény vallás görcsösen ragaszkodik Istenhez, Krisztushoz és a kiváltságához - ez az igazi akadály.

Pedig "valósan" úgy is felfoghatom: Isten, mint teremtő lehet egy fejlettebb civilizáció képviselője, Jézus ennek lehetett küldötte, mint egy ufó - ha akarom. Nincs rá bizonyíték egyik oldalról sem.

15:57.

"LastOne.Left:

"...hogy meg kell tapasztalni a tévedéseket, hogy utána felismerhessük azt ami valós..."

És mi a valós?"

Ezt minden ember önmaga fogja felismerni...mert ahhoz hogy megtaláljuk az igazit, ahhoz szükség van arra, hogy a nem igazival is érintkezzünk, mert ez nélkül nem tudnánk az igaziról, hogy az az, ugye a hasonlítás hiányában.

Ha azt kérdezed, hogy én véleményem szerint mi a valós, vagyis mi a valóság, akkor azt mondom neked, hogy nem az amit látsz, hallasz, tapintasz, szagolsz ízlelsz. Ha gondolod erre kitérhetünk, persze ha tényleg érdekel. :)

"A Földön ma 6,4 milliárd ember él és mindenki másképp gondolja.

A keresztény vallás görcsösen ragaszkodik Istenhez, Krisztushoz és a kiváltságához - ez az igazi akadály."

Ennek is megvan az oka...mégpedig az, hogy az emberekben van egy közös dolog...és ez a világszemlélet...pontosabban a világ megjelenése és annak kapcsolata a tudatunkkal. Itt van egy kis félreértés, és emiatt van ragaszkodás...tudod ami igazi, ami tényleg az igazság, ahhoz nem ragaszkodsz, mert tudod, hogy azt semmi el nem, veheti tőled...szóval ha valaki ragaszkodik, ott valami nem stimmel, ott még valamit csiszolni kell, hiába kapisgál valamit az egyén...

"Pedig "valósan" úgy is felfoghatom: Isten, mint teremtő lehet egy fejlettebb civilizáció képviselője, Jézus ennek lehetett küldötte, mint egy ufó - ha akarom. Nincs rá bizonyíték egyik oldalról sem."

Igen igen, de előbb konkretizálni kellene mit jelent az, hogy fejlettebb civilizáció. Egy Biblia gondolom számít bizonyítéknak, Jézus szóba hozása miatt ugye. Szóval, ha elhisszük Jézus valóságát, akkor azt is elhihetjük neki, hogy az egyetlen létező, az ami a minden létéért felelős, az az ami Jézust "küldte", mivel ezt ő mondta. Tehát úgy néz ki a valóság, hogy a magyarázat hozzá kerek, egyszerűen nincs benne logikai bukfenc, nincs benne ellentmondás, nem körkörös érvelés, nincsen benne felesleges feltételezés, maximum szükségszerű, mondhatjuk úgy is, hogy szavai körbe érnek egyetlen egészt alkotva, s ráadásul úgy, hogy minden más eszmét magába foglalva. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

15:57.

"LastOne.Left:

Ha azt kérdezed, hogy én véleményem szerint mi a valós, vagyis mi a valóság, akkor azt mondom neked, hogy nem az amit látsz, hallasz, tapintasz, szagolsz ízlelsz. Ha gondolod erre kitérhetünk, persze ha tényleg érdekel. :)"

Érdekel.

Ilyen alapon Jézus is csak valaki volt, mert látták, fogták, hallották ... tehát nem valóság!

A fejlettebb civilizáció lehet Isten is. Aki a földön tudott embert teremteni és a létezés feltételeit is hozzátette. Tehát a Teremtők - őket nem látta senki, nem hallotta ... - tehát gondolat meneted szerint igaz!

Üdv.

"Belegondoltatok, hol tartana az emberiség fejlődésben"

Milyen fejlődésben?

A "fejlődés" szót ugye lehet szigorúan leíró értelemben használni, mint "változás"-t. Ekkor "ott tartanánk" a "fejlődésben", hogy nem lennének vallások. Emiatt más lenne a társadalom, más lenne a kultúra, de nehéz megmondani, pontosan milyen, mert teljesen vallástalan kultúrákat vagy társadalmakat nem ismerünk.

Ha úgy érted a "fejlődést", hogy valamilyen szempontból jobbá válás, akkor előbb mondd meg, milyen szempontból vett fejlődésre vonatkozik a kérdésed.