Mit gondoltok a vallási fanatizmusról?

Szia!

A kérdés ebben az esetben is az, hogy hol húzod meg a határt. Kit minősítesz fanatikusnak, és ezáltal mentálisnak beteg embernek. Ha arról az iszlám fanatikusról beszélünk aki ártatlan embereket gyilkol meg akkor igen, igazad van, mert gyakorlatilag annyira eltorzult értékrendről beszélünk, ami ön és közveszélyes. Ha azonban pl. egy bármilyen vallású szerzetesről beszélünk, aki lemond a saját javairól, világi boldogulásáról azért, hogy más embereken segítsen, akkor szerintem igenis tiszteletet érdemel.

Üdv. Péter

idővel észreveszik magukat, s belátják, hogy a ragaszkodás("csak az enyém a jó"), még ha az igazsághoz is, de önzőség, mivel lehet másképp is eljutni az útra, mint ahogyan az ilyen emberek tették/teszik, sőt ők nekik még van mit tanulni a legnagyobb Mestertől. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Szia!

Igen, a kényszeres térítés valóban nem helyes. Jézus is kiemelte, hogy sokan jönnek majd az ő nevében, és igazából felismerni a helyes tanítókat az életükről lehet, ha gyümölcstermő, boldog, igaz jellemű emberrel találkozunk, nincs is szükség szavakra, mert az életük, és a cselekedeteik tesznek bizonyságot mellettük. Ezekkel az emberekkel jó együtt lenni, az emberek mennek hozzájuk, és nem fordítva, pontosan úgy, ahogyan Jézus és az apostolok esetében volt.

Üdv. Péter

De hol húzol határt?

Persze egy fanatikus iszlámot, aki gyilkol a hitéért, el lehet választani egy békés iszlámtól, aki a szerető Allahot vallja, de a kettő között hol a félút?

"vagy nem fogadod el Jézust megváltódnak-ebből is látszik,hogy sikerteleségeik miatt lenézik a többi embert,leplezik a gyengeségüket."

Nem vagyok gyenge, naponta kondizom. Sikertelennek se érzem magam. A lányokkal sem voltak gondjaim, 15 évesen egy 15 éves lány volt a barátnőm, 2.5 évig jártunk együtt, nem éltük meg tisztán. Az első feleségem 15 éves volt mikor össze jöttünk, /én akkor 19/ két hét után közöltem vele: Szép-szép a plátói szerelem, de nem velem, ha csak kézen fogva szeretne sétálni, ahhoz keressen mást. Nem keresett, nem csak kézen fogva sétáltunk tovább. /sajnos/. Nem tudom miért gondolod, hogy a hívő ember szerencsétlenebb mint az ateista, a 18 éves fiam két éve a 14 éves lányom egy éve tért meg, de nagyon talpra esett életre való mind a kettő, kifejezetten társasági emberek sok nem hívő baráttal, pedig egy pillanatra sem csinálnak titkot abból, hogy ők hisznek Istenben. Én inkább a 19 éves fiam miatt aggódom, ő ugyan is nincs még megtérve. Nem is találja a helyét a világban.

Azt, hogy ha nem fogadod el Jézust megváltódnak akkor elkárhozol, a Biblia tanítja. És tőlem vagy bármelyik másik hívő személyétől teljesen függetlenül igaz. Az, hogy te nem fogadod el, legyen a te bajod, de te néhány évtized múlva már nem itt vitatkozol, a Biblia meg még mindig az lesz, ami eddig volt, és ami most is, Isten Igéje. Pedig milyen sokan fáradoznak azon hogy az ellenkezőjét bebizonyítsák, de ez nem zavarja a Bibliát abban, hogy teljesen átformálja azoknak az embereknek az életét, akik el kezdik olvasni.

A Jézusba vetett hit reményt ad.