Új Bibliát? Mi a véleményetek az alábbi 1956-ban íródott versről?

Új Bibliát

Szentírás lett itt Nyugaton a csekkönyv,

Szakállas Marxok írtak Bibliát,

De Sináj hegyén csipkebokor gyúlt ki

S szólította az embernek fiát:

"Össze kell törni mind a kőtáblákat,

Át kell írni az öreg Bibliát,

Különbet írt, mint Máté, az apostol,

Vérével annyi sok magyar diák.

Az Új Heródes hiába parancsolt,

Hiába küldött gyilkos sereget,

Bégő bárányként nem akartak halni

E csillag-lelkű magyar gyerekek.

Itt Nyugaton csak tehetetlen álltak

A katonák s a sápadt férfiak...

Harcolni, halni senki sem akart itt

E vérző, árva gyerekek miatt!

Bábel mocsarán lángolt a neon-fény,

Kamasz-lányt ölelt a kölyök kamasz,

S túl hős-halált halt egy kis iskoláslány,

Hogy fénybe gyúljon a magyar tavasz.

Itt elvet árult a néptribun, s a kalmár

A templom előtt mérte aranyát...

S ott szabadságért szent halálba küldték

Fiaikat az édesanyák.

És meghaltak a tízéves kis hősök,

Niobe mégse siratta fiát.

Itt szét kell zúzni mind a kőtáblákat,

Át kell írni az öreg Bibliát.

Hősi temető van-e a világon,

Hol együtt nyugszik kétszáz kisgyerek?

S a hant alól is azt sikoltja vérük:

– Segítsetek, ti népek, emberek!

Fáklyát gyújtott a kislány en-testéből,

Jézus! Az égből Te láttad magad,

Száz kis Szent György és ezer kis Jeanne d'Arc

Halt ott érted a romfalak alatt.

Nyugat-Pilátus hókezeit mosta,

A farizeus rádión beszélt,

S kétszáz gyerek-hős szállt a temetőbe,

Szabadság ura... mert csak érted élt.

Szabadságot! – így üvöltött a börze,

Míg kavargott a véres vad tusa,

De szabadságért egyedül veszett el,

Magyarország, – a népek Krisztusa.

Ám föld alól és a temetők árkából,

Felsírnak halott magyar gyerekek,

Kis csontkezük az égre dörömböl,

Áruló Nyugat – százszor jaj neked!

Kialszik fényed, szabadság Júdása,

Összedőlsz, gyáva nyomorult világ,

S szét fogjuk zúzni minden kőtábládat,

Át fogjuk írni minden Bibliád."

Marschalkó Lajos

1956. november 5.