A nem keresztény vallású emberek mivel akarják az emberekben és a világban létező gyűlöletet megszűntetni, vagy orvosolni?

Például a gyűlöletkeltő vallásokban hívő embereken igyekeznek megakadályozni abban, hogy még több kárt okozzanak.

De természetesen segítik embertársaikat, támogatnak elesetteken segítő alapítványokat, stb.

> A kereszténység álláspontja világos. A gyűlölet ellen a szeretet a megoldás.

Egyrészt ezt egy muszlim is gondolhatja. Vagy egy buddhista. Vagy egy ateista. Hogy a gyűlölet ellen a szeretet a megoldás, annak elfogadása vagy el nem fogadása semmilyen módon nincs összefüggésben azzal, hogy valaki hisz-e egy személyes transzcendens entitás (Isten) létezésében vagy sem.

Másrészt a szeretet úgy általában hogyan szünteti meg a gyűlöletet. A középkorban, kora újkorban 95+n%-ban az emberek keresztények voltak, hittek Isten létezésében. Ettől még ugyanúgy voltak háborúk, gyilkosságok, rablások. Sőt a keresztény hit kimondottan fűtötte a zsidók elleni gyűlöletet. (Hisz a szemetek keresztre feszíttették Jézust. Hogy maga Jézus is zsidó az valahogy nem került ebbe a képbe. Meg hát ugye nem fogadják el Krisztust megváltónak.)

Meg úgy valaki puszta gyűlöletből meg akar verni az utcán. A szeretet ezt a problémát hogyan is orvosolja pontosan?

A világon volt valaha olyan nagyobb konfliktus, gyűlölet, amit pusztán a szeretet eszméje oldott meg? Minden szépségkirálynő mottója a világbéke. Lett ettől egy szemernyit is békésebb a világ? Nem igazán.

~ ~ ~

A szeretet ilyen kontextusban csak egy üres pátoszos naiv gondolat. Szép, nemes gondolat, de naiv gondolat, nota bene a kereszténységnek sem ez a fő üzenete, Jézus sem arról beszél, hogy szeressük egymást és kész is vagyunk, hanem egy komplett értékrend, gondolkodásmód áll mögötte, annak mindenféle részletével, ami úgy már egy komplett, értelmezhető értékrend.

Akkor már inkább hadd plagizáljam a buddhizmus négy nemes igazságát. Azt kell felfogni, hogy egyrészt a gyűlölet létezik. Másrészt azt, hogy a gyűlöletnek oka van. Harmadrészt azt, hogy a gyűlölet oka megszüntethető. Negyedrészt annak kell utánajárni, hogy pontosan hogyan kell megszüntetni az okokat.

És itt minden problémát külön-külön érdemes elemezni, hogy az adott, konkrét konfliktusnak mi az oka, mi indukálja a konfliktust, ezek a konkrét okok hogyan szüntethetők meg, vagy kompenzálhatók, orvosolhatók, ellenpontozhatók. Ha ez nem járható, akkor meg azt az utat kell megtalálni, amiben a konfliktus a lehető legkevesebb szenvedéssel, fájdalommal csatornázható be.

A humanizmus például:

"MOTTÓNK:

„A józan ész irányt ad, a bizonyítékok vezetnek, az együttérzés motivál.”

JÖVŐKÉPÜNK:

„Mi, Humanisták olyan elfogadó világot szeretnénk, amit az észszerű gondolkodás és a jóindulat vezérel. Arra törekszünk, hogy az egyetlen életünket érdekessé és értékessé tegyük.”"

Bővebben:

[link]

Szervezetei:

- A Közösség az Emberi Fejlődésért egy nemzetközi szociális-kulturális szervezet, melynek célja a személyes és társadalmi fejlődés egyidejű elősegítése a társadalmunkban lévő erőszak visszaszorításával.

-A Háború és Erőszak nélküli Világ egy társadalmi mozgalom, amelynek célja, hogy erőszakmentes tudatosságot alakítson ki a világban.

-A Humanista Tanulmányok Világközpontja (HTVK) egy olyan szervezet, melynek célja az egyetemes humanizmus gondolkodásmódjának és látásmódjának tanulmányozása, kutatása és terjesztése, valamint annak alkalmazása a jelenlegi társadalmi és tudományos problémákra.

-A Humanista Párt az 1960-as évektől kezdődően jött létre a világ számos országában, Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában. A Humanista Párt Magyarországon 1993 óta működik, ekkor vette először nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság. Az egyes országok Humanista Pártjai önállóan működnek, de a nemzetközi tevékenységek összefogására illetve az országhatároktól független célok, mint például az emberi jogok érvényesítése érdekében megalakultak a Humanista Pártok Regionális Szervezetei és a Humanista Internacionálé.

Nem sorolható be egyik hagyományos kategóriába sem, hisz jobb- és baloldali javaslatai is vannak; a politikai alkuktól távol tartja magát.

-Kultúrák Közeledése:

A kiinduló ötlet olyan helyek létrehozása, ahol a különböző kultúrájú és etnikumú emberek cselekedhetnek együtt, mindenki a saját hozzájárulásával, ötleteivel. Olyan tevékenységek ezek, amelyek elősegítik a kultúrák közötti párbeszéd megteremtését, a külföldiek (menekültek, bevándorlók, diákok stb.) elfogadását és beilleszkedését a sokszínűség tiszteletben tartása mellett.

[link]

"A gyűlölet ellen a szeretet a megoldás."

Nem, mert léteznek ambivalens érzések.

Mindemellett a gyűlölet, vagy a szeretet csak érzelem, nem fakad belőlük közvetlenül semmi.

A háborúkban például ritkán van jelen a gyűlölet, a katonák azért ölnek, mert parancsolják nekik, illetve olyan helyzetbe kerülnek, hogy vagy ők ölnek, vagy őket ölik meg.

A bombázó pilóta, vagy a tüzér sem gyűlöli az ellenséget, csak ledobják a bombaterhet, vagy kilövik a gránátot és akik a háborúkat elindítják, azok is csak gazdasági érdekből, terület miatt, vagy egyéb célokért üzennek hadat.

Gyűlölet legfeljebb a keresztesháborúkban volt, a vallási indíttatás tényleg járhat gyűlölettel.

A rablógyilkos sem gyűlöletből öl, csak a pénzért, meg hogy el ne árulhassa az áldozat, vagyis a gyűlölet csak egy érzés, nem feltétlenül jár tettekkel.

Ugyanígy a szeretet sem jár magában semmivel és ez a két érzelem egyáltalán nem oltja ki egymást, mert nem ellentétesek.

A gyűlölet ellentéte a gyűlölet hiánya, ahogy ugyanúgy a szeretet és annak hiánya van szemben egymással.

> de ez így csak egyénekre igaz és nem teljes csoportokra

Egy csomó más vallásban is megfogalmazódnak az együttélésre vonatkozó erkölcsi iránymutatások. Konfuciusz pl. azt mondta, hogy: „Természetük révén az emberek közel állnak egymáshoz, csak szokásaik révén kerülnek egymástól távol.” Vagy pl. az antik filozófiában is vannak hasonló gondolatok, pl. Marcus Aurelius azt írja: „Gyűlöl valaki? Az ő dolga! Az enyém az, hogy türelmes és jólelkű legyek mindenkivel szemben s még a gyűlölködő tévedésére is készségesen mutassák rá - nem fölényeskedően, nem hánytorgatva fel, hogy ez nekem türelempróba, hanem őszintén, jóságosan, mint ahogyan a híres Phókión tette, ha ugyan nem pózolt. Az ilyesminek ugyanis szívből kell jönnie, hogy az istenek is lássák: az ember semmin ne bosszankodik, semmit nem vesz rossz néven.”

Ha az ateistákat nézzük, az ugye nem egy vallás, aminek kötelezően elfogadott hittételei lennének. De az ateisták, vagy a vallástól független ideológiák, eszmék – mint pl. a #4 által felemlegetett humanizmus – is megfogalmazzák azt, ami a közös együttélés záloga.

De hogy pontosan mi is az, amit megfogalmaznak? Szerintem nem a szeretet. A gyűlöletet sokszor az másik nem ismerése, a másik meg nem értése okozza. Ha érted a másik gondolkodásmódját, látod benne az észszerűséget, azt, hogy a másik nem rosszindulatú, csak más célokat tűz ki és más szempontok alapján látja a világot, ha ismered és érted a másikat, az igencsak ellenszere tud lenni a gyűlöletnek. De… De ettől nem kell, hogy feltétlenül szeresd is a másikat. A szeretet egy nagyon mély érzés, és a gyűlöletnek lehet, hogy az átellenes oldalán áll, de a tengelynek nem csak ez a két végpontja van.

~ ~ ~

> De a sors úgy hozza, hogy Pisti idővel egy roma közösségbe kerül, ám ott azt tapasztalja, hogy kedvesek vele és szeretik őt, akkor a romák iránt érzett gyűlölete könnyen megváltozhat.

Ez is lehet. De lehet, hogy szimplán csak bekerül mondjuk az osztályközössége egy cigány srác, akit kezdetben még lehet, hogy gyűlöl, de megszokja a jelenlétét, látja, hogy ő is ugyanúgy szenved a matekkal, ő is ugyanúgy rajong a Star Warsért, meg ő is csak ugyanúgy barátokat akar szerezni. Lehet nem is beszélnek egymással, nem is különösen ismerik meg egymást személyesen, így aligha szerethetik egymást, egyszerűen Pistike csak arra jön rá, hogy ott van az a roma srác, és nincs vele különösebb baja, számára egy érthető tagja az osztályközösségnek, akinek képes az érzéseit, gondolatait átérezni. Nem szeretet ez, pusztán csak tolerancia, együttélés, megértés, megismerés.

De itt a kulcs tényleg a másik megismerése. Annak, hogy Pistikét megverte néhány roma származású gyerek, annak ritkán az az ellenszere, hogy Pistike egy szerető roma közösségbe kerül. Sokkal inkább kulcs annak a megértése, hogy pontosan miért is verte meg az a pár roma származási gyerek, őket mi viszi rá erre, milyen kulturális, szociális okai, háttere van mindezeknek.

Engem ha megverni nem is, de kirabolni kamasz koromban próbált pár roma származású srác. Hogy nem volt nálam különösebb érték, sem pénz, így hoppon maradtak, az egy dolog. Viszont még általános iskolában volt két házzal arrébb egy cigány család, az egyik fiukkal egy osztályba is jártam, és ha barátok nem is voltunk, de a családdal köszönő viszonyban igen. Láttam milyen környezetben él, lakik, így értettem azt a jelenséget is, amiért az a pár srác megpróbált kirabolni. De nem, ők sem szerettek engem, és sem szerettem őket, és hogy mégsem gyűlöltem meg sem őket, sem a cigányokat úgy általában, abban a kulcs nem a szeretet, hanem a megismerés és megértés volt. (Ahol a megértés nem jelent elfogadást, csak pusztán megértést.)

Csak a saját nevemben tudok nyilatkozni:

Eddigi élettapasztalataim alapján MEG SEM PRÓBÁLOM.