Keresztény teológia szerint mi ihlette a más vallásokat arra, hogy a reinkarnációt tegyék központi elemmé? Egyértelműen nem az angyalok diktálták, mivel szerintem zsákutca, de akkor felmerul a kérdés, hogy esetleg a sátán..

Nem "diktálta" senki.

Az ember veleszületett érdeklődéssel, fogékonysággal született a transzcendens felé. A keresztény teológia szerint minden ember szívébe van írva az Isten megismerése utáni vágy. Minden vallás célja az, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket, hogy mi az ember? mi az élet célja? mi van a halál után?

A keleti ember arra jutott, hogy a világ tökéletlen és a reinkarnáció által tud az ember tökéletesedni és ebből a mulandó körforgásból szabadulni.

"mivel szerintem zsákutca"

Megkérdezhetem, hogy te kivagy és mennyit tudsz a reinkarnációról?

Feltehetően a keresztény teológia az egyéb vallásokat vagy emberi kitalációnak tartja vagy pedig Isten, angyalok és hasonlók cselekedeteinek félre értelmezésének.

Nyiss ki egy modern fizika tankönyvet az "energiamegmaradás" fejezetnél. Ott írnak arról a világ működését régóta figyelő emberek, hogy az energia nem tűnik el, csak átalakul más formákba, újra és újra.

Ezután keress egy tükröt és egy fényképet saját magadról, amin mondjuk három éves vagy. Nézegesd a fotót és a tükörképed amíg rá nem csodálkozol, hogy miként változtál át észrevétlenül a kisgyerekből a mai önmagaddá. Nincs egy közös gondolatod, véleményed, érzésed az egykori gyerekkel, még csak nem is úgy nézel ki mint ő. Valahogy mégis az előzményed, ahogy te az ő következménye vagy. Ezek után látni fogod az ihletet, ami egyes vallásokat a reinkarnáció irányába vezetett.

Nincs itt semmi szükség diktálásra, sokszor elég csak kinézni a fejünkből.

Amit többek között magam megélhettem lélekből a Teremtő Atyától Krisztuson keresztül az az, hogy Isten nem vallás. Ha Ő nem az, ha nem alakított ki egy zárt és dogmatikus, olykor babonás rendszert, akkor semmi mást sem. A keresztény teológia is egy rendszer, amivel valaki vagy tud azonosulni, vagy pedig nem. De az, hogy ki mivel tud azonosulni, azon vitán felül áll Isten, az Ő szent akarata, az Egy Igazság, ami Él-Ő.

Elnézést, senkit sem szeretnék semmiben megbántani. Ahogyan Krisztus is mondta, legyen meg mindenkinek a hite szerint. De a lelkemnek fáj, hogy a legtöbben másoknál keresik az Igazságot, embereket követnek, azokat emelik fel, eszmerendszerekben bíznak, hisznek, akár egy életen át is próbálják megérteni az írott szót, igeidőket, ragozásokat, keretrendszereket tanulmányoznak. Erre mondta a Megváltó a farizeusoknak, hogy tanulmányozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy abban van az Igazság, de hozzám jönni nem akartok, hogy legyen életetek. Továbbá az is megíratott, hogy az emberek odafordítják a fejüket a meséknek, az Igazságtól meg elfordulnak.

Isten Él-Ő, aki Krisztuson keresztül vonzza magához a lelki kisdedeket. Ha valaki él, akkor, ha kérdést tesznek fel neki, válaszol. Annyi, de annyi felesleges kérdést intéz az ember egy nap is akár az embertársához, vagy fogan meg az elméjében, a szívében, amit nem mond ki. De miért nem az Élet Urát kérdezzük? Miért nem Neki tesszük fel azon kérdéseinket, amelyek foglalkoztatnak? Azt mondja az Úr, hogy kiálts hozzám, és megfelelek neked! Nem arra ösztönöz, hogy másokhoz, hanem hogy csakis egyenesen, személyesen Hozzá. Azt is mondja Krisztusról, hogy ő a szerelmes fia, őt hallgassuk. Ha sokakban elmélyülne ezen a semmihez sem fogható intim köteléken alapuló viszony Isten és ember között, akkor aki igaz módon kérdez, kapna is mennyei kenyeret azonnal. Ez annak a fényében fontos, hogy a teológia tana miként kapcsolódik ide? Mit mond erről Isten? Mert amit Ő mond, csakis az az Igazság.

A feltett kérdésre természetesen igyekszem Általuk lélekből válaszolni, holott nem az emberé a dicsőség! Az igaz, a jó, amit valaki tud, nem az ő érdeme, hanem csakis Istené mindörökké! Egy adomány, egy ajándék Tőle azoknak, akik lélekben kisdedek.

Az egyik legfontosabb, hogy lélekben szükséges feltenni a kérdést a Léleknek, hogy miért van számos közös metszéspont a különböző vallásokban? És miért köszön vissza más helyen is a reinkarnáció tana? Nem lesz könnyen elhordozható a rá adott válasz. A reinkarnációnál nem csupán az a fontos, hogy állítólagosan a távol-keletről ered. Sem nem az, hogy azt vallja, hogy az embernek nem csupán egy élet adatott, hanem a halál után megannyi újjászületés vár a lélekre, hogy az fejlődjön, majd a megszerzett tapasztalással eljusson a mondhatni tökéletességbe. A legfontosabb az, miért volt rá szükség? És erre a válasz az, azért, mert könnyedebb az embernek hárítania a felelősséget, semmint szembenézni vele! A Biblia is egyértelművé teszi, hogy először az életünk, utána pedig az ítéletünk következik, ahogyan azt éltük. Ez megcáfolhatatlan bizonyíték. Sehol sincsen szó halál utáni életekről és megannyi újjászületésről. Igaz van másabb értelemben halál utáni élet, de az a lelki síkra vetítendő, és egyfajta szimbolikus jelentéssel bír. Amikor az ember testi vágya elhal, akkor kezd el élni lélekben. Ez az elsődleges halál, aminek szükséges bekövetkeznie. Majd ezt követi a porhüvely halála, ahol már ténylegesen, tér és idő nélkül él majd a lélek vagy az örök Mennyországban, vagy a maga által itt a Földön megteremtett pokolban, aminek a kiteljesedése a vég nélküli kín, ahol már nincs Isten jelenléte a lélekkel. Azt mondta Krisztus a latornak, aki megbánta gyarlóságát, amikor a Megváltónak elkezdődött a végső agóniája, hogy még ma velem leszel a Paradicsomban. Még ma! Ez is egy egyértelmű bizonyíték, hogy nincsen újjászületés olyan értelemben, ahogyan azt ez a spirituális rendszer vallja. Mindenkinek adatott egy élet, ha adatott, mindenki úgy éli azt, amennyire Isten azt neki engedi, és amely kincseket valaki gyűjtött a neki felkínált életidő alatt, a halála után azok fognak érte vagy kezeskedni, vagy ítélkezni felette. Azt vallja, hogy van még lehetőséged igazabbá, mondhatni tökéletesebbé válnod. De hogyan? A te erődből! A magad erejéből, önzéséből, nélkülözve Istent! Ez a reinkarnáció lényege, hogy a metszéspontba az embert helyezi a saját vágyával, akaratával, aki a megannyi életen keresztül maga formálja a sorsát. Pontosan ellentéte Isten valódi akaratának, szándékának, aki magához vonz a lelket, és Ő szeretné azt formálni. Nála nem egocentrizmus van, nem az egyén emeltetik fel ilyen értelemben, hiszen így vak vezet világtalant. Szükséges az embernek egy anyagot meghaladó tökéletesség, aki irányít, vezet, tanít, megfed, de igazságosan nevel és táplál. Ez Isten, a tökéletes édesapa. A reinkarnációban a szembesülés elodázódik. És ha ez igaz volna, ha lenne újjászületés, akkor semmi értelme sem lenne Krisztusnak, feleslegesen érkezett volna el közénk, és felesleges is lett volna az áldozata a lelkünkért. Ezért nem lehetséges, hogy ez igaz, mert akkor az ember Maga! alakíthatná a sorsát életeken át, és így még az Isten létezése, okozatisága is megbukna, hiábavalóvá válna.

Nem egyszerű szavak ezek, átérzem. Számomra sem voltak könnyedén elhordozhatók, sőt: elhordozhatatlanok a testnek. De ami az embernek lehetetlen, Istennél lehetséges, ahogyan Krisztus mondja. Így már könnyedebben kapni rávilágítást a fentebb feltett kérdésre, hogy mi volt ennek a célja. Az angyalok sem úgy léteznek, ahogyan azokat ábrázolják. Az angyalok lélekben teljesen újjászületettek, akik szüntelen az Atyát dicsőítik. Emberek voltak, akárcsak mi. De csak az az igaz angyal, aki már letette a földi testét. Azért igaz, mert egy földi ember, próféta is valamilyen szinten az, de ő még hordozza magán a gyarlóság húsbörtönét. A sátán meg egy másik örökösen félreértelmezett jelenség. Nem csinált ő semmit soha. Az ember a vétkes, semmilyen ördögi entitás nem létezik. A sátán, antikrisztus, fenevad és egyéb szinonimák az ember istentelen lelkületét takarják. Angyali meg démoni hierarchia nincsen, csak egy van: az ember döntése. Csak az ember lett teremtve, senki és semmi más. És azért, mert ha igaz volna, hogy mások is léteznek, akkor az ember tudna rájuk mutogatni, a terheit rájuk ruházni! De az Isten bölcsen azért csak minket formált meg, hogy a felelősség is csak a miénk legyen. Mindenki abban hisz, amiben akar, de azért óvatosan, mibe ragad bele a lélek. Az Igazság sem nem nálam, sem másnál nincsen: az Istennél van Krisztuson keresztül. Így senki sem higgye, amit írtam, hanem kérdezze erről Istent. Akkor lesz majd neki személyes meggyőződése.

Mindenkinek legyen meg a hite szerint. Isten békessége legyen velünk! Üdv.