Vallásos keresztények, belegondoltatok már abba, hogy a keresztény vallás nem mindig létezett és Krisztus születése előtt hosszú évezredekig éltek emberek úgy, hogy senki nem hitt a ti Istenetekben?

"Triviális tény, hogy az istenhit egyidős az emberiséggel."

Nem tény. Ha mégis ragaszkodnál hozzá hogy már pedig tény. Akkor bizonyítani kéne valamivel.

"A barlangrajzokat sem unalomból festegették a falakra.. Isten tehát a kezdetektől fogva jelen volt. Mi a kérdés?"

Az hogy Béla ősember felrajzolt egy őstehenet a barlangfalra abból hogyan következik hogy Isten a kezdetektől fogva jelen volt?

De mivel a kijelentésed alaptalan volt a barlangos következtetésedben pedig semmi logika nincs (ennyi alapján legalábbis de várom hogy pontosan milyen logika mentén hoztad össze a kettőt, lehet van benne logika) így az alap kérdést sem tetted értelmetlenné.

A kereszténység a történelmet olyan mélyen befolyásolta, hogy egy olyan esemény kiradírozása a múltból, mint Jézus keresztrefeszítése, alapjaiban írna át mindent. Nem kellene államvallást váltania a Római birodalomnak, nem kellene a germán törzsekhez térítő papokat küldeni, nem kellene számolni a vallásháborúkkal, nem történt volna meg a reformáció, nem lett volna rengeteg egyházak közti fegyveres viszály a történelemben. Nem csak Európa, de a világ arculata is teljesen más lenne e nélkül a "történelmi" esemény nélkül. Az összes történelmi esemény Krisztus után erősen befolyásolt volt a keresztre feszítés által. Egy olyan ideológia és vallás született mely két évezredre meghatározta a további politikai, tudományos,és közéleti folyamatokat.

Olyan ez a kérdés mint hogy mi lenne ha nem találták volna fel a tüzet. Egyszerűen minden más lenne.

1. Semmiféle feljegyzés, tény, hitelt érdemlő adat nem létezik, hogy valóban létezett egy Jézus nevű ember, akit keresztre fesztettek.

2. Amit lehet tudni az, hogy a keresztrefeszítés a legsúlyosabb büntetés volt, melyet kizárólag a Római állam érdekeit igen komolyan veszélyeztető esetben használtak, mint például a Spartaczus féle rabszolgalázadás. A rómaiakat nem érdekték az a meghóditottt proivinciák vallási természetű vitái. A birodalomban sokféle vallás létezett és azon belül is sokféle irányzat. A korabeli Palesztinában több ember is prófétált, akit az ő követői Messiásnak tekintettek. Az az állítás, hogy Pontius Pilatus azért itélne valakit, mert magát Isten fiának mondja (már ha valóban mondta - hiszen az azonnal elletmond a Tizparancsolat első parancsolatának, tehát Jézus ilyet nem mondhatott...) tökéletes lehetetlenség. A római helytartó feldata a birodalom védelme volt, és nem a helyi vallásoké.

3. Az evangéliumok szerint Jézusnak semmiféle - mai szóhasználattal élve - "programja" nem volt a társadalom működésre vonatkozóan. Amit "programkénzt" el lehet fogadni, az a Hegyi beszéd, ami a világtól és annak mindenféle élvezetétőkl való szélsőséges elfordulás elveinek összefoglalása. Olyan elvek, melyeket néhány remetét és hasonló felfogású embert leszámítva senki sem fogadott meg. Szerewncsére - mondhatnánk, mert ha az lettvolna ma rongyokba burkolózva, mélyszegénységben, megalázatásokat boldogan elfvogadva vegetálnánk itt e földön.

4. A törénelem alakulásra semmiféleképpen nem Jézuisnak, valójában inkább a Jézus személyesen nem is ismerő, és nem is Palesztinában élő Pál apostolnak, valamint a korai egyházatyáknak, végső soron pedig Konstantin császárnak volt nagy szerepe. Jézus csupán egy alkalmas személy volt arra, hogy alátámasszák egy új, feltörekvő egyház Istentől származó eredetét.

5. És mi lett volna, ha nincs Pál, korai egyházatyák és Konstantin császár? Hát akkor virágozna sok más vallás, például a legkegyetlenebb eszközökkel felszámolt Táltos hit, vagy a kelták ősi vallása. Nem lobogtak volna az inkvizítorok máglyái. Nem lettek volna keresztes hadjáratok. Nem irtották volna ki az amerikai őslakosokat, és megmaradt volna az azték, maja és egyéb kultúra. Tovább élt volna és fejődött volna az ókori hellén kultura.

Bajok akkor is lettek volna, illúzióink ne legyenek. A kereszténység a történelmi véletlenek következményeként lett az egyik (de nem az egyetlen) nagy világvallás.

Valószínűleg sokkal előbbre tartanánk, ha nem találták volna ki ezt a bibliai történetet, amely valójában a fantázia szüleménye, beleértve a csodákat, a feltámadással az élen.

Ha nem jött volna létre a kereszténység, akkor a világ sokkal békésebb lett volna és manapság sem lenne ennyi szenvedés, nyomor, széthúzás, ellenségeskedés.

Valószínűleg az Iszlám sem jött volna létre, nem lenne terrorizmus és ellenségeskedés.

21: De, ez tény. Több ásatás során is kerültek elő bizonyítottan kőkorszakból származó, isteneket ábrázoló szobrok, és sokatmondóak a kultikus barlangrajzok is. A temetkezési szokások pedig a túlvilági életbe vetett hitre, tehát szintén vallási háttérre utalnak.

Erről ennyit.

(3 és 13 is én vagyok)

Attól, hogy valaki ateista tisztelheti a különböző vallások képviselőit. Az izraeliták pont elegen voltak ahhoz, hogy az ábrahámita vallások kialakulhassanak. Több vallásban ott van a kiválasztottság motívuma, nem értem miért kéne lesajnálni ezért bármelyiket is.

Igaz, hogy nem tény, inkább elmélet, hogy a hit az emberiséggel egyidős. Mivel a korai leletek között írásos nincs, ezért csak hipotézisek, elméletek vannak.

Mondjuk azzal lehetne esetleg megcáfolni, ha egy abszolút hit nélküli törzsi közösséget meg tudna nevezni valaki.

24.

"kőkorszakból származó, isteneket ábrázoló szobrok, és sokatmondóak a kultikus barlangrajzok is."

Melyikek pontosan?

Küldj légyszíves valamit.

Valóban vannak ilyen keresési találatok szép számmal, azonban a nagy részük állat és emberábrázolás, nem mutatnak semmilyen összefüggést semmilyen istenképpel.

Vannak olyan ábrázolások is, amik részben humanoid alakokat ábrázolnak (esetleg stilizált formában) amiknek a jelentését nehezebb megfejteni (esetleg nem is lehet az akkori emberek gondolkodás módjának ismerete nélkül).

Az azonban elég merész és véleményem szerint megalapozatlan kijelentés, hogy ezek isteneket ábrázolnak, depláne esetleg összefüggésbe hozni őket a zsidó/keresztény Istennel.

Erre vonatkozóan szükség volna valamilyen megalapozott bizonyításra.

Azt persze fel lehet tételezni, hogy már a kőkor emberének voltak bizonyos misztikus képzetei, az álmokon (halottakkal való találkozás) és tükörképen (független énkép - lélek) alapulva.

Ezek azonban a ma is élő primitív népek tanulmányozása alapján sokkal inkább sámánisztikus hitvilághoz tartoztak mint tényleges istenhithez.

"nagy részük állat és emberábrázolás, nem mutatnak semmilyen összefüggést semmilyen istenképpel"

Persze, ilyen alapon Krisztus a kereszten is egyszerű emberábrázolás. Nincs benne semmi istenre utaló. A barlangfestmények jó részénél sem azt kell nézni, hogy mit ábrázol, hanem hogy miért ábrázolja; egy felsőbb hatalomra vonatkozó hitvilág lenyomatai ezek.

"kőkorszakból származó, isteneket ábrázoló szobrok, ..." (#24)

Ilyet tudsz mutatni? Mert azért ez igen csak különbség a "felsőbb hatalomra vonatkozó hitvilág lenyomatai"-tól.

Egyébként persze, hogy voltak már ekkor nyomai a kultikus hitnek (ez jelenik meg a barlangi festmények egy részén, míg a másik része lehet pusztán művészi alkotás), csak éppen erre azért erős túlzás mint istenhit hivatkozni.

"A samanizmus vagy sámánizmus, régiesen sámánhit olyan hiedelmek gyűjtőneve, melyek bizonyos vitatott jelentőségű közös vonásokat mutatnak. Ezek a közös elemek a – többféle értelemben is vehető – közvetítő szerepű sámánok jelenlétén alapulnak, a segítő szellemekkel való rendelkezés, a felső (égi) és alsó (démon-) világba való utazás képessége. Központi alakja a manával rendelkező sámán,[1] aki a közösség és a túlvilág között kapcsolatot tud teremteni, máskor viszont az inkább csak eksztatikus túlvilági közvetítő.

A sámánizmusnak nincs egységes ideológiája, különböző mitológiákkal rendelkező népeknél fordul elő, nincs dogmatikája és teológiája sem.[2] Nem annyira vallás, hanem inkább valamiféle mágikus világképhez kapcsolt vallásos gyakorlat,..."

[link]

Persze a legjobb lenne, ha belinkelnél néhány téged igazoló szakfolyóiratban leközölt cikket.