Halál a Sátántól van vagy az élet rendje?

A halandóság szerintem csak azt jelenti, hogy az ember az állatokkal szemben pontosan tisztában van az életének végességével.

Nem hiába a tudás almája révén vesztette el, úgy mond a "halhatatlanságot".

A sátán nem más mint a tudatos rosszcselekedet, a rosszindulat megléte, ami megint csak az ember sajátja, mint ahogy a tudatos, és önzetlen jócselekedet is.

Ha a keresztény szemléletből indulunk ki,ott hibádzik az elméletük;ha van Sátán nevű szellemi lény,akkor ő kitől van,ha nem az Istentől? Az Isten tehát teremt tökéletlen dolgot? A válaszuk erre az,hogy nem,hanem a Sátánnak szabad akarata volt,és ezzel visszaélt.Oké,és a szabad akaratot ki adta neki? Isten.

Tehát végső soron minden egy forrásból ered(erről még a Biblia is beszél amúgy) még ha ezt nehéz is felfogni.A jó és a rossz pedig nem feltétlen objektív fogalmak.Ha a halált nézzük,hát igen általában félelmetesnek tartjuk,de vannak pl.természeti népek,akik elfogadják,mint az élet velejáróját.

#3 a rossz nem azt jelenti, hogy létezik a fejlődés potenciája?

Ez nem teszi változatossá, eredményessé az életet?

Ez a kettős világ végtelenül emberibb mint az amit egyesek tökéletesnek hisznek.

A Biblia szerint pont hogy Istentől van, hiszen ő tette halandóvá az első emberpárt amikor kiűzte őket a Paradicsomból.

A tudomány szerint pedig az élet rendje, a sejtek elöregedése következtében fellépő károsodások okozzák a természetes halált.

5-ös

De,igen.Mondjuk több tudatos embert el tudnék képzelni,arányaiban sokkal jobb lenne a világ.

Én azt gondolom, amit Babits mond: "Az Úristen örök áldás,

csira, élet és virágzás."

A Biblia is mindenhol arra hivatkozik, hogy Ő az élet.

A halál az, amikor Ő kivonul valahonnan, az Élet hiánya=Isten hiánya. A tanítás szerint Isten életet lehell az emberbe és minden élőlénybe, ez a lélek. A lélek szó a lélekzetből származik. Amikor a lélek elszáll a testből, bekövetkezik a halál.

Tehát Isten soha nem lehet egyenlő a halállal, épp az Isten hiánya, a lelkének a hiánya okozza a halált, mert anélkül a test csak halott anyag.

Én nem hiszem, hogy a halállal ki kéne békülni. Utálom azt a keresztény szemléletet is, amiben azt próbálják elhitetni, hogy a keresztények számára a halál egyenlő a mennybe jutással, tehát egy baromi jó dolog. Szerintem ez egy rettenetes tévtanítás, mert nagyon sok hívő emiatt tudat alatt retteg a mennyországtól. Ráadásul elvárják, hogy az ember örömködjön, ha tragédia éri, pedig Jézus is megsiratta Lázárt annak ellenére, hogy 5 perc múlva feltámasztotta.

Egyszer írtam erről egy verset, vagyis inkább azt mondom, tollba mondták. Egész életemben ez volt az egyetlen vers, amit készen kaptam a fejemben, szóval nem is biztos, hogy én írtam. Reggel felkeltem és ott volt az első sora a fejemben. Leültem, hogy leírjam, mert annyira megragadott és akkor kezdődött a diktálás. Semmit nem gondolkoztam rajta, írtam ahogy jöttek a sorok. Soha többé nem tudtam ilyen verset írni.

Most emlékezetből írom, mert nem vagyok otthon és mivel kb. 20 éve írtam, lehet hogy nem tudom szó szerint idézni, de megpróbálom:

Az égbe nyúló nagy kereszten

függött a teste törékenyen.

Mint égi vándor, hullt le a földre,

s mint gyertya füstje, szállt újra fel.

Ha minden könnyed lehullt a porba,

s mint délibábot, Őt nem leled,

ne zárd be Jézust vissza a sírba!

A holtak között Ő nem lehet.

Mint messzeszálló déli harangszót,

úgy visszhangozzák a hegyek,

hogy Isten nem halott, hogy Isten élő!

A mennyet nyújtja már most neked.

És ne hidd, hogy a halál visz fel a mennybe,

az csak a sírba hajt és ott feled.

A mennyben nincs halott. A mennyben élnek!

A mennybe csakis az Élet vezet.