Élt már át valaki halálközeli élményt? Ha igen, akkor nagy segítségemre lehetne a szakdolgozatom írásában. Kérlek írjatok, ha van valamilyen tapasztalatotok ebben a témában!

Szia! Egy éves voltam, amikor a szüleim szörnyű balesetet szenvedtek, motorral voltak és teherautóval ütköztek. Apa rögtön meghalt a helyszínen, anya a teherautó kereke alá került ami még vonszolta őt egy darabon. Elájult a sokktól. Kórházba került életveszélyes állapotban, de nem merték neki megmondani, hogy meghalt a férje. Ellátták, vért kapott, majd másnapra kitűzték a műtétet. Éjszaka álmot látott. Azt álmodta, hogy apa áll az ágy lábánál, és azt mondja neki: gyere, érted jöttem. Azt mondta erre: hagyjál, nem megyek. (mérges volt apára, mert ivott egy sört indulás előtt.)Ha jól tudom, ez háromszor zajlott le, mielőtt apa eltűnt. Másnap a műtőasztalon anya a klinikai halál állapotába került. Túl is ment a normális időn, de az orvos addig küzdött, amíg visszahozta. Édesanyám ateista volt, és ez az élmény nem változtatta meg. Nem látott "fényt az alagút végén." Az álom minden esetre érdekes volt. Most már hisz Istenben, ennek a történetnek pedig már harminckét éve. Most hatvan éves és rákkal küzd, de nem engedte magát kemóztatni. Nem veszíti el a hitét, azt mondja.

Ha érdekel a téma, nem tudom, hogyan kell leírni a nevét pontosan de Dinesh D'Zuzah írt erről könyvet (angolul) meginterjúvolt sok embert, és döbbenetes dolgokat tapasztalt.

Nem is értem igazán, hogy miért tetted fel ezt a kérdést. Személyes beszámolókra vágynál? Hiszen könyvekből lényegében minden információt meg lehet szerezni, amit az átéltek "szoktak" tapasztalni (leírni pedig úgysem lehet őket). Ennek ma már óriási szakirodalma van. Amit én olvastam eddig:

R. A. Moody: Élet az élet után

R. A. Moody: Gondolatok a halálról

R. A. Moody: A fényen túl

Jankovich István: Túléltem a halálomat

Dr. Ács Géza - Pilling János - Dr. Zatik István: Meghaltam - és élek

Az utolsót különösen is ajánlom, mivel tudományos szempontból is nagyon átfogó képet ad a jelenségről, és elég jól megmarad a tárgyilagosság szintjén (nem érződik sem szkeptikusság, sem hit a szerzők részéről).