Az Ábrahámi vallások tagjainak miért volt ilyen se vele se nélküle hozzá állása az hermetizmushoz az ókorban és a középkorban?
Jó, talán ez egy így túlzás, de akkor is.
Lactantius ókori keresztény szónok, teológus, apologéta, író Jézus Krisztus eljövetelét a Corpus Hermeticummal kapcsolta össze, míg Hippói Szent Ágoston elfogadhatlannak tekintette a hermeticizmust.
Néhány kilencedik és tizedik századi arab muszlim arab szerző szerint a Koránban említett Idrīs próféta és Hermész Triszmegisztosz az egy és ugyan az a személy, pedig tudjuk, hogy az iszlám és a hermeticizmus nagyon távol állnak egymástól.
Yohanan Alemanno olasz zsidó rabbi, kabbalista, humanista filozófus szerint Hermész írásai egyenlő értékűek Salamon királyéval, míg Maimonidész kifejezetten elutasított bármit, ami hermetikus.
Ez csak néhány példa a sok közül. Sokan zsigerből elutasították a saját vallásukra hivatkozva a hermetizmust, mások pedig pont az ellenekezőjét tették és nem találták ezt ellenmondásosnak vagy legalábbis nem olyan valaminek ami összeférhetetlen a saját hitükkel.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Jó kérdés.
Szerintem ugyanazért, amiért a gnoszticizmussal sem nagyon tudtak mit kezdeni. Persze, teológiailag a keresztények kiközösítették a gnosztikusokat, meg nem fogadták el a nézeteiket, de a közgondolkodásban így is rengeteg gondolat átmentődött, kezdve a test romlottságával, meg az antiszemitizmussal, de hasonlóképp az alkimisták és a misztikusok gondolkodásában is felbukkant, nem beszélve Lutherről meg Kálvinról.
Valójában arról lehet szó, hogy a hermetikusok és gnosztikusok, noha ontológiai állítások terén nagyon is szembementek az zsidó-keresztény-iszlám felfogással, kétségtelen, hogy olyan megalapozott gondolatokat közvetítettek, amik az axiális kor legmélyebb felismeréseit hordozták. De pont azért, mert ennyire alapvető megállapításokkal operáltak mondjuk az emberi tudattal kapcsolatban, ez egyben nagyon fogékonnyá tette őket a bullshitre is. És mivel nem volt olyan erős felvilágosodott vezetőjük, mint Buddha, Mózes, vagy Jézus, aki kifejezetten foglalkozott volna azzal, hogy a bullshitet leválassza a lényegről, ezért ezek a rendszerek sosem tudtak igazán integrálódni, mert mindig becsatornázódtak a szektás gondolkodásba, amit viszont a nagy vallási mozgalmak már nem tolerálhattak. Ezekben a szellemi irányzatokban nincsen meg az a belső fékező erő, ami gátat vetne az önbecsapásnak, mert mindig csak kis elszigetelt közösségekben működtek. A világvallások azért tudtak világvallásokká válni, mert nem személyes kiválasztottságtudattal operáltak, hanem azt hirdették, hogy a jobb élet, az igazság minden ember számára hozzáférhető.
Ez szerintem a misztika örök csapdája. Lehet bármennyire is megalapozott misztikus felismerésed, ha ezt nem tudod az embereknek érthetően tolmácsolni, akkor az egy kicsi, önmagába záródó világkép lesz. És ez van a hátterében annak, hogy egyébként nem tudunk velük mit kezdeni. Annyira szubjektív természetű igazságokkal operálnak, hogy az nagy tömegek számára integrálhatatlan, ezért mindig elutasítják, viszont személes szinten meg mindig akad valaki, aki ezt megalapozottnak gondolja, mert annyi igazságtartalma mégiscsak van ezeknek, hogy nem lehet őket totálisan elutasítani.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!