Istennek hogyan tudnék minél, MINÉL nagyobb fájdalmat okozni?
Nem (csak) szomorúságot, kifejezett >fájdalmat< szeretnék neki visszaadni.
Hogyan lehet ezt a legerősebben visszamérni rá?
Saját magamnak való fájdalom okozása nyilván hülyeség ebből a szempontból, az csak még több élvezet neki.
Környezetem lassú rombolása se gondolom - finoman szólva - hogy bármit is érne, hiszen ez meg az értékrendje. Azzal maximum beállok a sorba és kevésbé fog fájni létezni a világban - szóval azért ez nem elvetendő dolog, csak éppen nem válasz a kérdésemre.
Esetleg a környezetemben annál, akinek különösen nyugodt, módszeresen szerencsés az élete, akinél módom van rá és tudásom, ássam alá a sikereit? (ezt csak akkor szeretném meglépni, ha tényleg ez az egyik hatásos módja a dolognak)
Vagy akit az ismerőseim, rokonaim közül manipulálni tudnék, ássam alá a hitét? Ez utóbbi persze nagyon hosszú, lassú, sok türelmet s kitartást igénylő dolog lenne, de ha ezzel tudok fájdalmat okozni, akkor örömmel hozok áldozatot.
Az gondolom sejthető, hogy akinek lélekben nincs mit vesztenie, annak nincs túl nagy áldozat, legföljebb előnytelen befektetésű alternatívák.
Én meg nem tudok annál nagyobb lelki nyugalmat s üdvösséget elképzelni, minthogy legalább egy kis része visszacsapódjon rá abból az ÉKTELEN, FELFOGHATATLAN MENNYISÉGŰ nyomorból, amit a világra dobott.
válasza:Nem ám hogy az lenne a mottod, hogy k. Ember, te szerencsétlen. Igen tele van a föld ilyen szemétládával akik másnak csak nyomort akarnak drogos fegyveres tolvaj gyilkosok beteg lelkű szar emberek. És tudod mit? Te is közéjük akarsz tartozni! Itt kérdezed tőlünk hogy árthatnál istennek másokon keresztül és még te vagy felháborodva? Itt írod milyen kegyetlen veled a világ mennyire tele van szar emberekkel és eközben ezzel a beteg felfogással te is közéjük tartozol. Szállj már magadba és ott keresd a hibát ne pedig Istenben.
Hogy van az, hogy más is aki szenved betegségtől szegénységtől megmaradt tiszta szívű segítőkész embernek? Tudod mennyi ilyet ismerek? Fiatalt, időseket. Volt aki a halálos ágyán is inspirálni tudott másokat, ismerek olyat aki a semmiből akart adni nekem, kigyúrt gorilla aki a légynek nem tudott volna ártani de hobbiból segített másoknak. Volt aki fájdalmai közepette is mosolyogni tudott, csak mert nem akarta elszomorítani embertarsait a sírásával.
Volt aki a gödör mélyéből úgy felállt, hogy aki ismerte nem akart hinni a szemének, hogy ugyanaz az ember. Tudod mi volt a közös bennük? Tisztelték és szerették Istent
Ezekhez az emberekhez képest mi vagy TE? Próbálj belegondolni te is és ha nem csak lázadó troll vagy, hanem igazi Istenhívő olvasd végig a Jób könyvét remélem segíteni fog....
XDDD Úúúgy van! Jób könyvét.
Akit jól szétszívatott, utána meg... Ja, hát ilyenkor a tanulság úgy születik meg, hogy a logika fonalán vágunk egy jó nagyot, kibaxuk azt, ami nem illik a gépbe, és a végén díszesen iniciálésan odahímezzük, hogy hát bizony-bizony mondom néktek, isten a mindentudó, ember-tervez-isten-végez, az ember ezt nem érti, bízzunk istenben őőőőőő A MINDEHATÓ, halleluja, halleluja.
>(
Ömm.... ennél a kommunista vörös farok pl. mennyiben rosszabb?
Avagy egy aktuális korabeli "fejes" szabvány dicsőítése?
"Tudod mennyi ilyet ismerek?"
Mennyit? Ilyenkor mindig olyan élettapasztalt emberekkel találkozok, akik kb. 60 évre szóló ismeretségi hálóra tettek már szert, és a legkülönfélébb emberekről is tudnak példákat mondani.
"Volt aki a gödör mélyéből úgy felállt"
"Tudod mi volt a közös bennük? Tisztelték és szerették Istent"
Hát ha a gödör mélyén nem mormolt el pár cheskdmeg-miatyánk-ot, akkor totál respekt neki!! =D
"Hogy van az, hogy más is aki szenved betegségtől szegénységtől megmaradt tiszta szívű segítőkész embernek?"
Úgy, hogy a szegénység, vagy betegség még közel sem a megtapasztalható legrosszabb nyomor?? o.O Hmm? Talán úgy.
Ha van, ami ellensúlyozza, sikerek, amik enyhítsék, akkor igen, élhető lesz az élet.
Ja, meg esetleg az se utolsó (bár nem is első) szempont - talán -, hogy az illetőnek nem az egészség/jólét volt a legnagyobb kincs, amit elvett Tőle az Isten...
...mert...
öööö
MERTCSAK! ÉS KÉSZ! Ő az Isten, a büdös szutykos ember alatvalója hogy mer kérdezni?! Ezt boncolgatni?! Annak kus, lapos a pofája! XD
Ez dogmatika, meg teológia, meg hasonlók... csak az arra méltók és ISTENTISZTELŐK érthetnek csak ezekhez... de ők is csak kicsit...
Mert ezt bizony Isten tudja!! A fájdalom : nemesít.
Te meg ember, bízva bízzál, én vagyok az úr, a Te urad, s bizony-bizony, mondottam, ember, küzdj, és bízva bízzál...
XDD
Aztán meg mindig másnapra megígérjük a világvégét, amikor meg eljön a holnap, akkor elmondatjuk a 3+3 korsós esküvői szolgalányok meséjét és morcosan, okító tekintettel megdorgáljuk azokat, akik a sokadik holnap után már kérdezik, hogy akkor most végülis mikor lesz VALÓBAN holnap.
" És tudod mit? Te is közéjük akarsz tartozni! Itt kérdezed tőlünk hogy árthatnál istennek másokon keresztül és még te vagy felháborodva?"
>Rátok< hol voltam felháborodva? Avagy a válaszaitokra hol voltam felháborodva?
Egyébként meg akkor mondj bármi más lehetőséget, hatásos módot, amivel nem fogok embernek ártani, és esküszöm!, azt fogom választani.
Amint mondasz egy ilyen lehetőséget, és beválik, amennyire csak lehet, ígérem, hogy újból nem fogok tudatosan ártani közvetítő szándékkal embernek, sőt, annak a visszaépítésén is dolgozni fogok - EMBERI kapcsolat oldaláról -, amit eddig beáldoztam *az ügy* érdekében...
válasza:Egyszer már volt ez a kérdés.. Azóta is ugyanazt tudom írni.
Ugyan nem vagyok Isten, de szerintem a legnagyobb fájdalmat azzal tudja neki az ember okozni, mikor a kárhozatot választja. Méghozzá azért, mert az egy végleges döntés. Itt a földön amíg élünk, addig mindig van lehetőség visszatérni, megjavulni. Azonban a pokol végleges. Továbbá földi életünk során nem vagyunk elszakítva Isten szeretetétől, ezért dühönghetsz, de igazán fájdalmaz ezzel nem okozol. A kárhozat állapota az, amivel az ember önként, véglegesen elvágja a kapcsolatot Istennel. Ezt mi itt a földön nem tudjuk megtapasztalni.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Majd kinövöd. Mármint azt, hogy ha sérelem ér, akkor kötelező sérelemmel megtorolnod, hogy helyre álljon a világ rendje, aminek persze te vagy a közepe. Ahelyett, hogy az öklödet rázod egy kitalált személyre, és valódi személyeket bántanál az ego-d miatt, inkább tanuld meg, hogy ez mindenkivel így megy, mindenki küzd a maga problémáival. Ha lázadni akarsz a világ ellen, akkor jobbá kell tenni, nem még jobban szétcseszni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!