Istennek hogyan tudnék minél, MINÉL nagyobb fájdalmat okozni?
Nem (csak) szomorúságot, kifejezett >fájdalmat< szeretnék neki visszaadni.
Hogyan lehet ezt a legerősebben visszamérni rá?
Saját magamnak való fájdalom okozása nyilván hülyeség ebből a szempontból, az csak még több élvezet neki.
Környezetem lassú rombolása se gondolom - finoman szólva - hogy bármit is érne, hiszen ez meg az értékrendje. Azzal maximum beállok a sorba és kevésbé fog fájni létezni a világban - szóval azért ez nem elvetendő dolog, csak éppen nem válasz a kérdésemre.
Esetleg a környezetemben annál, akinek különösen nyugodt, módszeresen szerencsés az élete, akinél módom van rá és tudásom, ássam alá a sikereit? (ezt csak akkor szeretném meglépni, ha tényleg ez az egyik hatásos módja a dolognak)
Vagy akit az ismerőseim, rokonaim közül manipulálni tudnék, ássam alá a hitét? Ez utóbbi persze nagyon hosszú, lassú, sok türelmet s kitartást igénylő dolog lenne, de ha ezzel tudok fájdalmat okozni, akkor örömmel hozok áldozatot.
Az gondolom sejthető, hogy akinek lélekben nincs mit vesztenie, annak nincs túl nagy áldozat, legföljebb előnytelen befektetésű alternatívák.
Én meg nem tudok annál nagyobb lelki nyugalmat s üdvösséget elképzelni, minthogy legalább egy kis része visszacsapódjon rá abból az ÉKTELEN, FELFOGHATATLAN MENNYISÉGŰ nyomorból, amit a világra dobott.
"És ha nem jó?"
Egyfelől ezért a kérdés...
Másfelől meg.... ha nincs más, próbálkozni kell valahogy, nemde?
Akkor legalább elmondhatom, hogy próbálkoztam, tettem valamit az ügy érdekében, ami logikus lépés volt.
Nono! Nem.
Én úgy fogalmaznék, hogy igenis megdolgoznak azért a többért; vagy legalábbis nagyon nagy a valószínűsége, hogy megdolgoztak.
Csak épp iSten nem veszi el tőlük... lehetőleg apránként, hogy minél jobban fájjon. ;)
Tudod... ez ám eléggé más szitu.
Párbeszéd az Ördögűző című filmböl:
Damien Karras atya: Miértő ő? Miért ez kislány?
Lankester Merrin atya: Azt hiszem azért, hogy kétségbe essünk. Hogy úgy tekintsünk magunkra... mint mocskokra és állatokra. Hogy őt látva elvessük a lehetőségét, hogy az Isten szerethet minket.
Utolsó:
Na, pont, hogy azonosulni tudok ezzel a dologgal. ='(
Szóval, részemről, a drága isten, aki evilágban úgy pátyolgatja szegény-szegény elveszett báránykáit (cigányok, drogos-fegyveres gorillák, allahu akbar pokolgépfanok, etc...), esetleg jöjjön le és utána a Q ANYJÁT NEKI!!
K ISTEN! (nekem ez a mottóm ;) persze, a rövidítést rendesen kimondva)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!