Tudvalevő, hogy L. Ron Hubbard félmillió oldalt (60millió szó) írt, de vajon mennyit olvasott?

Ezen már én is el-elgondolkodtam korábban.

Ami bizonyos: az általános és középiskolai anyagok vizsgáinak, a rendszeres költözések miatt (mivel apja a haditengerészet alkalmazásában állt) -részben- úgy tett eleget, hogy ebben segítségére volt az édesanyja, aki képzett tanárnő volt, és személyesen készítette fel őt.

Egyébiránt már kis srác korában olyanokat olvasott (Will Durant, Platón, Szókratész, ha csak a nagy klasszikusokat vesszük, vagy pl. David Hume, Locke, stb.), akik műveit az édesanyja ismertette meg vele.

1923-ban Joseph "Kígyó" Cheesman Thompson parancsnokkal személyesen is megismerkedett (ő meg Freud-tól jött akkortájt Bécsből, akitől személyesen kapott tanítást), és -mivel a parancsnok komolyan vette Freud azon elképzelését, hogy szükséges laikus, nem orvosi végzettségű analitikusok képzése is- négy téli hónapon át tanulta tőle a freudi pszichoanalízist a Washingtoni Kongresszusi Könyvtárban (Thompson mintegy "beleütötte az orrát", ahogy azt Ron kifejezte -ekkor még csak 12 éves volt !!!- először még jobban érdekelte Thompson idomított macskája..)

Ehhez jöttek a későbbi tanulmányai a George Washington Egyetemen, ahol az akkor "atomi és molekuláris jelenségek" nevű tárgy legkorábbi hallgatói között volt, illetve rendszeresen -némi matematika segítségért cserébe- megírta a pszichológia szakos barátai dolgozatait. (Nem a vizsgákra tanult -ezek nem túlzottan érdekelték- hanem, hogy kielégítse az alapvető kíváncsiságát, és megtudja mindazt, amit meg akart.) Így aztán nem lehet csodálkozni, hogy mivel Thompson parancsnok által megismerte pl. William Alanson White-t, és jó pár alkalommal betekintése volt -haditengerészeti kórházakban megtartott szakmai előadásokon keresztül- a korabeli pszichológia-pszichoanalízis elméletébe, hamar tisztába kezdett jönni a dolgokkal. A háború után az oaklandi Oak Knoll Haditengerészet Kórházban pl. az volt a trükkje, hogy a gallérjának bal oldaláról leszedett egy rangjelzést -így katonaorvosnak nézték- plusz adott egy kis aprópénzt egy sérült tengerészgyalogosnak, hogy az köszönjön oda neki: "Jó reggelt, doktor !", :DDD -és így bejáratos lett a kórház orvosi könyvtárába.. Itt aztán rávetette magát a különböző orvosi, endokrinológiai, és pszichológiai szakirodalomra.

Személyesen is ismert néhány olyan embert (a már említett Thompson parancsnokon kívül pl. Claude Shannon-t, a kibernetikust, és sok mást), akiktől tanulhatott.

Persze rengeteg író barátja is volt, mivel íróként élt, és ebből fedezte a kutatásait. Egy időben az volt az írói munkamódszere, hogy felkelt, elolvasta a nagy példányszámban megjelenő ponyva/sci-fi magazinokat, lefeküdt, megálmodta, és megírta a saját elbeszélését ez alapján.. hozzá kell tenni, hogy mivel bejárta a fél világot, mindig olyasmiről írt, amiben volt személyes tapasztalata is.

..hogy ez aztán hány milló szót jelenthetett..?!?..

Ja, és egy link, ami ezzel kapcsolatos (előző vagyok):

[link]