Az anglikán egyház miben tér el a római katolikus egyháztól?

Henrik cselekedete azonban inkább politikai volt, mint vallási. Független akart lenni a pápai tekintélytől, különösen a házassági ügyeit illetően. Nevétől eltekintve minden szempontból katolikus maradt.

I. Erzsébet hosszú uralkodása alattvált az anglikán egyház hitnézeteit tekintve protestánssá, felépítésében azonban jórészt katolikus maradt. Elszakadt a pápától, megszüntette a cölibátust, a gyónást és egyéb katolikus szokásokat, megtartotta viszont a püspöki felépítést az érsekekkel és püspökökkel, valamint a szerzetes- és az apácarendeket.

Az anglikán egyház tantételekkel foglalkozó bizottsága 1995-ben kijelentette: „A pokol nem örökkévaló kínszenvedést jelent, hanem az Istennel nyilvánvalóan és teljesen szembehelyezkedők végleges és visszafordíthatatlan választásának egyedüli lehetséges következményét: a teljes megsemmisülést.”

Sőt nemrégen szalagcímre került, hogy az anglikán egyház tanítói bizottsága a pokoltűz tantételének megtagadását javasolta.Dr. Tom Wright, a litchfieldi székesegyház főesperese kijelenti, hogy a pokolról alkotott eddigi nézet „Istent úgy állította be, mint valami szörnyet, és sokakban mély nyomot hagyott pszichikailag”. A bizottság beszámolója szerint pokol „egyáltalán nem létezik”. Egyre inkább a tudatára ébrednek az emberek, hogy az az elképzelés, amely olyan Istenről szól, aki örökké tartó gyötrelemre küldte az emberek millióit, nagyon különbözött Istennek Krisztusban megnyilvánuló szeretetétől.”

A New York-i Herald Tribune a következő megjegyzést teszi: „A beszámoló világossá tette, hogy nincs arra lehetőség, hogy minden hitből az összes ember automatikusan megmentésben részesüljön.”