Vajon mennyi keresztény házasság jöhetett létre, ami mögött a fő motiváció a szex volt?

A kereszténységben gyakorlatilag nincs válás.

Ahol egy házasság válással végződik, az jó eséllyel nem igazi keresztény.

Kevered az egyházi és az igaz keresztényt.

Tökmindegy egy egyházi keresztény, mert 99 %uk csupa istenkáromlás, önismeret0 emberek.

Egy igaz keresztény pedig tudja hogy az igazi házasság az általában szerelmet jelent, így nem kell polgári házasság a szexhez.

"aki kitér a kereszténységből, az nem is volt igazi keresztény."

Ez nem biztos.

Az viszont biztos, hogy aki elválik, az akkor - a váláskor - jó eséllyel nem igazi keresztény.

Aztán később lehet, hogy megbánja, az más kérdés.

A házasság akkor jön létre, ha a két fél kölcsönösen elköteleződik egymás felé és kész arra, hogy egész életét megossza a másikkal, végérvényesen. No most, ha a szex a fő motiváció, akkor nincs meg a házassági szándék, tekinthető úgy is, mintha kényszer alatt, egy külső nyomásra, nem szabad akaratból házasodnak, tehát ezek a házasságkötések ugyan formailag meg lettek tartva, de tartalmukat tekintve nem. Innentől kezdve megalapozott az is, hogy nem érvényesek.

"A régi gyülekezetemben ezért él egy nő egy rossz házasságban, mert a vallási tanítások nem engedik (szánalom)."

Egyrészt nem biztos, hogy ezért marad a rossz házasságban. Sok nem vallásos is benne marad, és az a durva, hogy sokszor bántalmazó kapcsolatokban is benne maradnak emberek, ami kívülről abszurdnak tűnik, de elég mély pszichológiai gyökerekre vezethető vissza.

Másfelől, ha így van, akkor rosszul értelmezi (vagy rosszul értelmeztetik vele) a vallási tanítást. Mert a különélés nem bűn. Az újraházasodás vagy egy új kapcsolat számít házasságtörésnek: már amennyiben az első házasság érvényes volt.

"Simán ki lehet bírni"

Persze, semmi gond.

Egy frigidnek pl. semmiképpen sem lehet gondja ezzel.