Református keresztényként olvashatunk / hallgathatunk úgynevezett motivációs könyveket, előadásokat, mint pl. Szabó Péter (motivációs tréner), Brian Tracy, stb?

Ha keresztény vagy akkor semmilyen világi motivációs könyvre nincs szükséged. A Biblián keresztül Isten szól hozzánk, Ő bátorít, vigasztal, tanácsol bennünket. Nála bölcsebb, szeretőbb motivációs erő nem létezik.

Nem ismerem Sz.P.-t, de úgy gondolom, hogy sem ő sem a többi motivációs tréner nem az evangéliumot hirdeti, annál inkább azt, hogy nincs szükséged senkire, erős vagy, csak magadba bízz. Ezek szerintem nem összeegyeztethetőek Isten igéjével.

Kedves Kérdező!

Nem feltétlenül az önzésre tanít. Van annál rosszabb. Azt tanítja, hogy te egyedül megoldhatod a problémáidat egyszerű gondolkodásmód változtatással. Ez eddig rendben is volna - ha nem kellene megküzdened például gyásszal, betegséggel és hasonló nehézségekkel, aminek az összeroppanás nélküli megéléséhez VALÓDI bölcsességre van szükséged, ami meghaladja az emberi értelmet.

Mondok példát.

"Nincs nagyobb vétség, mint semmit sem tenni, mert azt hisszük, túl kevés, amit tehetünk."

Bár ez egy átvett idézet, nagyon hasznos tud lenni, ha tudod, hogy van egy Istened, aki miatt bármire képes lehetsz, HA arra a bármire Ő hív téged.

"Meggyőződésem, hogy a pozitív változás kulcsa mindannyiunk életében a felelősség vállalása, önmagunk elfogadása és feltétel nélküli szeretete."

Érdekes lenne tudni, hogy mi a szövegkörnyezet. Ugyanis egy olyan embernek, akinek bántalmazó szülei voltak, valóban pozitív változást hoz, ha ezt teszi. Mert ez az első lépés. Azonban ismét abba botlunk: mi az alapja a feltétel nélküli elfogadásnak és szeretetnek. Az, hogy az ember felsőbbrendű lény? Vagy az, hogy Isten elfogadott téged és szeret - ezért nem gondolkodhatsz magadról másként, de a többi emberrel ugyanez a helyzet.

"Ne attól félj, hogy az életed véget ér, hanem attól, hogy sohasem kezdődik el!" - szintén átvett idézet.

Milyen bátorító ez annak a kereszténynek, aki túl büszke ahhoz, hogy bármit is tegyen, mert nem tudja megbocsátani magának, ha rossz színben tünteti fel magát azzal, ha elbukik. Inkább nem csinál semmit. És az élete valóban el se kezdődik.

"A tagadástól egyáltalán nem oldódik meg a helyzet, sőt. A tagadás olyan, mintha leragasztanánk egy üres üzemanyagtankot jelző mutatót egy smile-val."

Milyen igaz ez arra, amikor azt hisszük, a megbocsátás azt jelent, hogy nem veszek tudomást arról, ami történt. Vagy milyen igaz ez arra, amikor a lelkiismeretem szól, hogy mit tettem és vádol, én meg ahelyett, hogy rendbe tenném a dolgot, inkább elnyomom a lelkiismeretemet, mert nem vagyok hajlandó változtatni dolgokon, mert nekem az úgy kényelmes.

Az önzésnél van rosszabb. Amikor azt hiszed, te egyedül képes vagy megváltoztatni az életedet. Ugyanis ha nem sikerül, te vagy a hibás. Márpedig nem fog sikerülni - egyedül nem! Ahogy ő is használja mások tanulmányait, szavait, gondolatait!

Röviden: Szabó Péter részigazságai alkalmazhatók keresztényként, ha megvannak az alapjaid hozzá.

Ja, és még valami!

Az önbizalom alapja az, hogy mit gondolsz arról, ki vagy te. És nem mindegy, hogy ezt a meggyőződést mire építed fel! Einstein is tisztában volt azzal, ki ő és Hitler is!

Fontos az alap! A legfontosabb! Minden arra épül, és eldönti, mi lesz belőle. Templom vagy atomtámadás elleni bunker...

Szerintem a kereszténységtől függetlenül el kell ezeket utasítani, ezek a figurák (akiket megneveztél, nem feltétlenül minden ilyen motivációs előadó) úgy hirdetik hogy mindent megérdemelsz és minden jár neked ha kell másokon átgázolva is mint egy evangéliumot, azt ígérik elvezetnek a sikerhez de a sikert kizárólag a vagyonfelhalmozás alatt értik, egy ember aki felnevel mondjuk 4 gyereket tisztességben, szeretetben eg jó családban és jó jövőt biztosít nekik, taníttatja őket stb, nem lehet "sikeres anya/apa", nem lehetsz "sikeres újságíró" ha nem gazdagodtál meg de cserébe sosem adtad el a véleményedet, a siker kizárólag a pénzt jelenti, esetleg a hatalmat, és mindezt bármi áron

és az üzenet része, hogy ha valaki téged kritizál mert a barátaidat csak eszközként használod és elárulod őket, akkor azok csak irigyelnek téged, ja és sosem lehet mindenkinek megfelelni

ezek a könyvek arra nevelnek hogy a nagybetűs "Jó" az ami neked kellemes és neked hazsnot hoz, a nagybetűs "Rossz" pedig az ami neked kellemetlen, vagy tőled elvon, így az erény bűn lesz és a bűn erény, mert a jó szíved ami arra késztet hogy adakozz céltalan pénzköltést okoz, ellenben ha eltiprod az üzleti ellenfeleidet egy sikeres ember leszel, ráadásul őszinte és nem képmutató

nem csak a kereszténységgel de úgy álltalában egy "rendes ember" gondolataival sem férhet össze az ilyesmi

ha református vagy pedig olvasd el kálvin könyveit, és hogy mit állít az emberről, aztán hasonlíts össze szabó péterrel, én nem értek egyet Kálvinnal sem, sőt, de reformátusként ez hatalmas következetlenség lenne