Keresztények! Nem megalázó és degradáló számotokra magatokat Isten szolgájának hívni?

Az ember nem tud vezetés nélkül élni a társadalomban.

Isten úgy rendezte, hogy az Ő vezetése alatt éljünk.

Ezért az a kifejezés, hogy "Őt szolgálod", nem megalázó, mert nem egyenlő azzal az értelmezéssel amit sokan értenek a "szolgálat" alatt.

Gondolj bele, ha valaki bűnt követ el, azt hivjuk, hogy a "bűn szolgája".De hogy lehet valaki egy fogalom szolgája?

A válasz egyszerű. Amit teszel, vagy gondolsz, annak a célnak élsz, az életeddel azt a célt "szolgálod", amit, és ahogyan élsz.

Ugyan igy ha Isten céljaival összhangban élünk, akkor annak a célnak szolgálunk, vagy is élünk.

Az élet az egy szolgálat. Nem a semmiért élsz, céltalanul. De nem mindegy milyen célnak élsz, vagy "szolgálsz"

"Az ember nem tud vezetés nélkül élni a társadalomban."

saját nevedben beszélj

Ha Tudsz vezetés nélkül élni, miért nem élsz anélkül?

Hiszen alárendeled magad az emberi kormányzatoknak, illetve bizonyos szabályoknak.

Olyan nincs hogy vezetés nélkül élsz....Bizony.

Gyermekként a szüleid vezetése alatt éltél, felnöttként pedig több "vezetőnek is" a vezetése alatt állsz. Pl a Munkahelyeden, vagy az iskolában. Nem tehetsz azt amit Te akarsz, alkalmazkodnod kell.

"Keresztények! Nem megalázó és degradáló számotokra magatokat Isten szolgájának hívni?"

Nem. Inkább szolgálom Istent, mint magamat. Sokkal jobban járok. így tulajdonképpen magamat szolgálom, azaz a legjobbat teszem magammal.

Amúgy a Biblia Isten gyermekeinek hív minket, felülről születetteknek, ellentétben veletek, evilági halottakkal. Nem degradáló evilági halottnak lenni? Természetesen ez nem testi, hanem szellemi kérdés.

" Önálló, független, egyenértékű ember vagy mindenkivel."

Ez nem zárja ki, h Isten "szolgája" legyek. Szerintem neked fogalmad sincs, h mit jelent Isten szolgájának lenni. Nem nézted meg a bibliában és nem kérdeztél róla minket, ami ugyebár alapvető logikai hiba

"Már nem mondalak benneteket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondtalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Arra rendeltelek benneteket, hogy elmenjetek, gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon." (Jn 15, 15-16)

Egyébként nincs gond azzal, sőt helyes, ha Istent - aki bár a barátságába fogadott - nem haverként kezelem. Minőségbeli különbség van az Örök Isten és a teremtmény között. De valóban, sokszor ez a szolgának való megnevezés pont, hogy hivalkodó, főleg, ha olyan használja magára, aki elég messze van Krisztustól, de mintegy kisajátítja magának, hogy ő aztán "Isten szolgája".

"Én is világot hódítani jöttem,

s magamat meg nem hódíthatom,

csak ostromolhatom nehéz kövekkel,

vagy ámíthatom és becsaphatom.

Valaha én is úr akartam lenni;

ó bár jó szolga lehetnék!

De jaj, szolga csak egy van: az Isten,

s uraktól nyüzsög a végtelenség."

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg részlet

Egyáltalán nem degradáló, hiszen nem rabszolga értelemben használom ezt a szót, hanem ahogyan "haggy" írta:

"A válasz egyszerű. Amit teszel, vagy gondolsz, annak a célnak élsz, az életeddel azt a célt "szolgálod", amit, és ahogyan élsz."