Most akkor mire kíváncsi?
Miért van az, hogy ha a vallás és valláskritika témakörben a kérdező a VÉLEMÉNYÜNKRE kíváncsi, és én megírom neki a SAJÁT véleményem, lepontoznak a sárga földig, de ha jönnek a linkelgető, bemásolgató emberek, őket nem?
Az egy dolog, hogy nem vagyok hívő, de nekem legalább van saját véleményem.
Mert a vallásos embereket AZ IGAZSÁG érdekli, nem egyéni vélemények sokasága, amelynek még az eredője sem fog közelebb vinni AZ IGAZSÁGhoz. Tudod, ez olyan jéghideg valóság, mint a matematika. Már elnézést, de le van tojva, az hogy kinek mi a VÉLEMÉNYE arról, hogy 2+2 az mennyi. Az számít, hogy ténylegesen mennyi. Ezért kapsz a felkészült hívőktől olyan választ, amely a kérdésedre pontosan kifejtett választ ad, kitérve a dolog logikai, racionális vonatkozásaira, a kinyilatkoztatás és a tapasztalati tények fényénél.
A "vallásosak hülyék" pedig egy régi mese, egy önmegnyugató sommás álítélet, sztereotípia, amely a középszerű, mindenre tojó ateisták ócska csatakiáltása. Többek között éppen az ilyen áltudományos prekoncepcióikkal csúfálják meg azt a képet, amilyennek láttatni szeretnék magukat.
Az a nagy "baj", hogy általánosítanak az emberek...mind a vallásban és mind a tudományban megvannak a racionális gondolkodásúak, és ők nem tesznek ilyet, amiről a kérdésed szól. Aki pedig megteszi az elvakult, elfogult ember, ami nem jövedelmező, de idővel úgy is észreveszi. Csak hajtják a saját igazukat, amivel nem is lenne gond, ha mérlegelnék a másik érveit is...de csak a szajkózás. A vallásosok közül aki ily módon lekezelő és lenéző, az sajnos semmit nem tanult abból, amit az Atya oktat. A tudományon belüliek közül pedig az illetlenek, erkölcstelenek, folytatják ezt a fajta hozzáállást. Elég furcsa, de mindkét oldalon a negatív tulajdonságok miatt lépnek elő ezek a "bunkóságok". Ha józan paraszti ésszel végiggondoljuk kiderül, hogy az önzetlenség a megfelelő jellem alapja, megértés, türelem, elfogadás...ami a tiszta szeretet maga. Hiszen ez az együttélés szabálya. :)
üdv
25/F
LastOne.Left
19:13
Arról, hogy mi az "IGAZSÁG", azt ne ennél a kérdésnél tárgyaljuk ki, mert ne erről szól, bár szerintem a vallás igen is vélemény kérdése, és nem igazságkeresés.
De bizony a vallás központi lényege, magva, értelme AZ IGAZSÁG, nem a vélemények. Jézus is ezt tanította: "megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket" (János evangéliuma 8:32).
A vélemények már elnézést, de le vannak tojva. A szubjektivizmus hamis tévképzet.
Jaj de szakállas szöveg ez a "hívők gyenge emberek" duma! Bezzeg te erős vagy, mi? Mondogatják, csak újra és újra, hogy "a vallás a gyengék és együgyűek menedéke".
Rendesen azok beszélnek így, akik maguk is talán túlnan gyengék és együgyűek ahhoz, hogy a vallás nagyszerű gondolatait s eszmerendszerét megértsék. Gyengék és együgyűek? Vajon gyenge és együgyű volt-e Apponyi Albert és Prohászka Ottokár? Együgyű volt-e Pasteur és Marconi s az újkor nagynevű tudósainak, gondolkozóinak, szellemi óriásainak az a fényes sora, akik a vallásban s a keresztény hitben találták meg a nagy világtalány megoldását? Gyengék-e azok a hithősök, akik, mint csak nemrég is a spanyolországi vértanúk, bátor szívvel és emelt fővel vállalták a megkínoztatást és a leggyötrelmesebb halált, mert hívők, istenfélők, vallásosak voltak? Vannak a vallásos emberek közt együgyűek is és gyengék kétségtelenül, de az igazi gyengéket és együgyűeket valóban nem a vallás komoly követői közt kell keresni!
Az is szokásos duma, hogy "művelt ember megvan vallás nélkül is."
Ha erővel elhallgattatja magában a végső nagy kérdések után kutató értelem szavát, akkor ideig-óráig csakugyan meglehet az ember vallás nélkül is. Ez azonban nem a műveltség jele, hanem inkább a szellemi szegénységé, egy oldalúságé, sokszor csak az értelmi eligazodást önkényesen beszűkítő bátortalanságé. Viszont a történelem szerint éppen a legműveltebb s legmélyebb elmék nagyon is keresték a világnézeti kérdések megoldását s legjava részük azt a keresztény vallásban meg is találta. Már azért sincs tehát senkinek joga a vallásban műveletlenséget látni.
Fordítva: gyanús dolog, hogy rendesen éppen a félműveltek hivatkoznak a vallással szemben a maguk nagy műveltségére. Amily kevés az igazi műveltek közt a vallástalan ember, éppoly gyakori a hitetlenséggel való üresfejű hencegés a sekélyes műveltségű vagy csak egyoldalúlag (pl. technikailag) képzettek közt s leginkább a teljesen műveletlen hangoskodók soraiban. A vallástalanság az esetek nagyobbik részében a gondolattalanság, nagyzolás és szellemi kamaszkodás jele.
A műveletlenségről: fogalmazó vagyok, néhány év múlva bíró leszek. Nem szeretem ha ostobának néznek, dehát ez a te lelki szegénységedet bizonyítja. A művelt emberek között egyébként rengeteg az ateista, de ez természetesen nem jelenti azt hogy a vallásosak mind ostobák lennének. Az első hozzászólásomban ezt azokra írtam, akikről a kérdező beszélt.
Mint az előbb is írtam, én nem mondtam olyant hogy a vallásosak gyengék. Viszont ha már így felhoztad a témát: azok a vakbuzgó vallásos emberek akik minden tettükben csak Isten tanításait követik, csak neki akarnak megfelelni és minden hibájukra, mondjuk bűnükre azzal reagálnak hogy Isten megbocsátja nekik, azok igenis gyengék, mert nem vállalják a tetteiket, Isten mögé bújnak. Természetesen ez nem csak Isten lehet, hanem egy férj, egy szülő, stb.: így ez jellemző lehet az ateistákra is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!