Miért mondják a vallásosok, hogy Einstein is vallásos volt?

Igen Einstein hívő volt, nem vallásos. Hitte,hogy van Isten...de nem volt fanatikus.

Sőt arra a következtetésre jutott,hogy ha van Isten akkor nem foglalkozik az emberiséggel. Hisz ha egy méretekben és terjedelemben felfoghatatlan Univerzum Ura akkor egy kis porszemmel nem fog foglalkozni, akár csak egy ember a tüdejéből kifújt levegővel.

Einstein deista volt. Vagyis Istenben mint teremtőben hitt. Tőle származó gondolat, hogy a világegyetem olyan mint egy tökéletes svájci óra és ő szeretne találkozni az órásmesterrel. (Később ebből lett az ateista The blind watchmaker c. könyv, Mr. Dawkins műve.)

Továbbá Einstein gondolata: a vallás tudomány nélkül vak, de a tudomány vallás nélkül ügyefogyott.

Bocsi,most nem tudok szó szerint idézni mert sietek, de utána lehet nézni.

Én olvastam egy olyat, hogy Einstein mindig egy "Ősi Egyen" gondolkozott, és kétféle Istent képzelt el.

Az egyik, akihez Mózes és Ábrahám beszélt, akihez az emberek imádkoznak, a másik pedig a mindent létrehozó és fenntartó erő, amit a tudósok nem találnak, de keresnek.

üdv

25/F

LastOne.Left

én pont, hogy egy vallásos szavainak vélem, aki vitatkozik Istennel.

Egy ateista nem képzeli semmilyennek Istent, hiszen nem hisz Istenben. A semmit nem képzelem semmilyennek és nem mondom, hogy nem tudom elfogadni olyannak amilyen, mivel semmilyen.

Teljesen egyértelmű, hogy vallásos volt vagy nevezzük hívő embernek. Minden idézet egy az egyben ezt támasztja alá.

Olvasnivaló: [link]

IGAZ-E, HOGY AZ EGYHÁZ A HALADÁS ÉS A TUDOMÁNY ELLENSÉGE?

Válasz:

Nem igaz, hogy az Egyház a haladás és a tudomány ellensége.

Magyarázat:

Az Egyház tudományellenessége közönséges koholmány. Éppen ellenkezőleg, az Egyház mindig is pártfogolta és művelte a tudományokat, terjesztette a kultúrát és a műveltséget, támogatta a művészetet, és segítette a haladást. A tudomány és a hit összeférhetetlenségnek nyilván legkiáltóbb cáfolata, hogy minden korok legnagyobb tudósai éppen mélyen istenhívők voltak. Nemcsak régen, ma is. Az ateizmus a szellemi középosztály, a középszerű tudósok világnézete. Pascal, Kepler, Newton, Kopernikusz, Galilei, Pannenberg, Volta, Faraday, Maxvell, Planck, Einstein, Jedlik Ányos és Szentgyörgyi Albert életét őszinte vallásosság hatotta át:

„Minden szerves anyagokkal kapcsolatos dolog olyan bölcs célszerűségre mutat, amely valamilyen felsőbbrendű értelemtől származik" (Jöns Jacob Berzclius, vegyész).

„Az én vallásom egy felsőbb szellemi lény alázatos imádásában áll, amely még azokban az apró részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket mi korlátozott értelmünkkel kikutatni képesek nem vagyunk" (Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus).

„A fizikában dolgozni annyi, mint Isten alkotását szemlélni" (Walther Nernszt, Nobel-díjas fizikus).

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósoknak széles körű ismereteik miatt vallástalanoknak kell lenniük. Ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket" (Erneszt Rutherford, Nobel-díjas fizikus).

„A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája egy teremtő és mindenható lény tervében született meg. Ez mindörökre a legnagyobb felfedezésem" (Isaac Newton, fizikus).

„A modern fizika szükségképpen Istenhez vezet" (Arthur Eddington, csillagász). „Az, amit a tudomány tanít nekünk, arra enged következtetni, hogy a természetben az emberi léttől független rend uralkodik. Olyan értelmes rend, amelynek a természet és az ember egyaránt alá van rendelve. A vallás és a tudomány állandóan vállvetve küzd a kételkedés, a vaskalaposság és az istentelenség ellen. És a mottó, mely örökre jellemzi ennek a küzdelemnek az irányát: »üda Istenhez«" (Max Planck, Nobel-díjas fizikus). „A tudomány Isten nélkül lerombolja a világot" (Pierre Lecompte du Noüy, fizikus). „A tények közérthető magyarázata azt sugallja, hogy egy szuperintcllektus működött, játszva a fizikával, a kémiával és a biológiával, és nem vak erők voltak azok..." (Frcd Hoye, csillagász).

„O, a tudós megmászta a tudadanság hegyeit, már a legmagasabb csúcs meghódításához közeledik, s amint kinyújtja kezét a végső szikla felé, teológusok csoportja köszönd, akik már évszázadok óta ott ülnek" (Róbert Jastrow, asztrofizikus).

Sőt, a modern csillagászat, az elektronika és a genetika tudománya éppen papoktól indult ki. Katolikus pap készítette például a legelső léghajót, tervezte az első tűzoltófecskendőt és az első mechanikus órát. Jedlik Ányos (elektronika) bencés szerzetes, Kopernikusz (csillagászat) katolikus pap, Mendel (genetika) ágostonos szerzetes volt. A középkorban, főleg az ún. „sötét" korszakában (melyet nem az Egyház tett sötétté, hanem a népvándorlás nyomán megjelenő barbár hordák és a római birodalom összeomlása), tehát a VI-X. században, csak az Egyház őrizte a műveltséget. Az újkorban csak az Egyház tanított, a misszióban a papság oktatta elsőként írásra és földművelésre a bennszülötteket.

Bangha Béla S.J. szerint: „A katolikus Egyház teremtette meg a szegény- és beteggondozást, létesítette az első kórházakat, szegényházakat, árvaházakat, eszelte ki a vakok és siketnémák rendszeres gondozását. A katolikus Egyház vetette meg alapját a szociális gondoskodásnak, az emberek egyenlőségének a törvény előtt, a munkás jogának védelmét (XIII. Leó: Rerum novarum, XI. Pius: Quadragessimo anno). Nincsen a világnak egyetlen intézménye vagy felekezete, amely a kultúra és haladás terén oly hatalmas érdemeket szerzett volna, mint a katolikus Egyház. Aki a katolikus Egyházat a haladás kerékkötőjének nevezi, az éppoly joggal nevezhetné a fénylő Napot is az égen a sötétség terjesztőjének."

Jézus azt mondta az írástudóknak: „Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak benneteket az Atya előtt. Maga Mózes lesz a vádlótok, akiben reméltek. Mert ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek. Mert hisz rólam írt. De hát ha az ő írásainak nem hisztek, hogy hinnétek az én szavaimnak?" (Jn 5,45). Mi is mondhatnánk az ún. ״tudományos ateizmus híveinek: Ne gondoljátok, hogy vádolni fogunk benneteket az Atya előtt. Maguk a tudósok lesznek a vádlóitok, akikben pedig reméltek. Mert ha nekik hinnétek, Istenben is hinnétek.

Igazolás:

A kérdés nem tartalmaz igazolást, hiszen nem teológiai, hanem történelmi témát fejtegetett. Az igazolás igényével fellépők a Vatikáni Levéltárban kutathatnak tovább.

Azt nyilatkozta, hogy nem hisz egy emberarcú istenben, aki földi ügyekbe avatkozik, bűnöket bocsát meg stb...

Amit ő istennek hívott az nagyon távol állt a keresztény Istentől.

Hello!

A valaszt Einstein tudja a legjobban de annyi bizonyos hogy

Einstein konkretan kijelentette hogy o nem ateista viszont nem is tartozott semmilyen vallasos iranyathoz sem.

Einsten kijelenti hogy nem hisz egy szemelyes Istenben. Einsten azt is emliti hogy a vallas szoros kapcsolatban allna a tudomannyal ha elvetne egy szemelyes Isten gondolatat.

Vagyis ha Istenre az emberek nem ugy tekintenenek mint egy szemlyre aki figyeli tetteiket "a felhokbol" akkor igenis elfogadhato lenne a vallas.

Einstein Spinoza Isteneben hitt,ezt konkretan is kijelentette.Ha erdekel Spinoza Istenenek a definicioja olvasd el a wiki-n.

A kerdesedre a valasz az hogy Einsten hivo volt,de egy sajatos hittel mely kulonbozott minden vallas tanitasatol.