Ateisták, egyet értetek Richard Dawkins ezen állításával?

Sajnos igen.

Nem örömhír számomra sem, de nem látom mas funkciójat jelenleg az életnek.

@2: Az ateistákat kérdezte a kérdező.

Amúgy nem feltétlen. Illetve erősen félreérthető - a reason-t tudatos oknak lehet esetleg érteni, ami nyilván nem stimmel, ilyen értelemben vett oka az életnek, az élőlények életének egyáltalán nincs.

#4 Más az ösztön meg más a tudatos gondolkodás. Értelmes embernél jó esetben az utóbbi szabja meg, hány gyereket vállal.

Most nem akarok arra kitérni, hogy az intelligencia hogyan korrelál a vallásossággal és az ateizmussal.

"

És arról mit gondolsz, hogy ebben az ateisták és az agnosztikusok teljesítenek a legrosszabbul, mivel (egy Pew Research Center tanulmány alapján) náluk a legalacsonyabb a születési ráta?

"

Ezt:

Van azért ennek ( a születési rátának) egy komoly befolyásoló tényezője, melyről itt [link] a 2. oldalon olvashatsz (jobbra fenn egy szép grafikon is van róla - Teljes termékenységi arányszám a nők iskolai végzettsége szerin).

Mint látod az aluliskolázottaknál a legmagasabb a születési ráta, ami -mint magad is megjegyezted, nem az agnosztikusokra és ateistákra, hanem - a hívőkre jellemző.

Jobban belegondolva valóban igaz, hogy a hithez előnyös, ha az alany nem sokat gondolkodik, mert akkor kisebb az esélye, hogy felismeri az ezernyi hibáját a vallásnak.

Tudod, egyre jobban felismerjük, hogy az élet nem előre meghatározott sínekre van fektetve, amin csak végig kell menned, és utána irány a menny.

Az élet állandóan változik, és 𝐭𝐞 szabod meg a céljait.

Mert amúgy magától nincs célja.

Nem vagyok ateista, de speciel ezzel egyetértek, ha tudományos modellként értelmezzük.

Átfogalmazva úgy is szokták ezt mondani, hogy a tyúk az csak a tojás módszere újabb tojások létrehozására. Ezzel modellel sokkal érthetőbb például a szexuális szelekció és a szelekciós árnyékhatás jelensége, tehát hogy az evolúciót nem egyedül a környezethez való adaptálódás, vagy túlélési siker vezérli.

De ez egy tudományos modell része, nem érdemes belőle életfelfogást levezetni. Olyan ez, minthogy a fizikai rendszerek energiaminimumra "törekednek". Ez a "törekvés" nem tudatos döntés, hanem egy összetett jelenségrendszer modellje. Ahogy az energiaminimumra való törekvést sem szabad összekeverni mondjuk egy boldogságra való törekvéssel, úgy az élőlények fennmaradásának okait sem szabad a lét jelentésével.