Ti hogy látjátok a legnagyobb vallások célja nem más mint agymosás, tömegkontrol, és a kizsákmányolás elősegítése egy rabszolgatartó társadalomban?

Csak végig gondolva hogy milyen erősen látszik a támadó magatartáson, hogy mennyire egyik ember a másikon befolyást akar szerezni. A társadalmamra nem az önfeláldozás jellemző, sokkal inkább a tudatos agymosás és kizsákmányolás. Az állatvilágban ugyan ez van csak más mértékekkel. Aki szorult helyzetbe kerül az tudhatja hogy már pedig amit írtam mennyire is igaz. Hogy ha pl te éhen halsz, még a ledolgozott béredet sem akarja kifizetni pl egy gazdag külföldi munkaadó. Amíg egészséges és keresőképes vagy addig jó vagy a társadalomnak, de amint lerokkansz éhen is dögölhetsz. Addig mindenkinél jól vagy amíg tolod a szekerét. Ez a családban és az állatvilágban sincs másképp. A vallások még arra rátesznek hogy sokat közülük a szülők a gyerekre kényszerítenek és nem választott dolog. A folyton ismételt demagógak, amíg végül feltétel nélkül el vannak kényszerrel fogadtatva. És ez az amit igazán undorítónak tartok.

Elmondom aki megismerkedik a társadalom „adok oldalával” ilyen helyzetekben ezek minél mélyebbek ez annál világosabbá válik. Minden agymosó máz lehullik és a puszta lényeg látszik. Világossá válik hogy már pedig mindenki magáért él. És hogy a nagy közösségi szlogen egy agmosás, aminek az egyén más érdekének sokszor önös igába fogása a cél.

Csak példaként vegyünk egy katonát. Amíg harcol addig jó gyerek. Ha levágják a lábát mehet a levesbe, egy kolonc. Lásd példaként az USA veteránjait. A látszat társadalom amiért harcolt hirtelen semmivé vállik.

És mielőtt még mindig valaki félre értené, nem arról beszéltem hogy egy közös érdekért összefogni nem jó. Hanem arról hogy mennyire gusztustalan az amikor közös érdekként beállítva az egyént kizsákmányolják. És hogy megtanítani az embereknek hogy már pedig mindenki ösztönösen a saját érdekét nézi. Ha van egy megállapodás az úgy a helyes hogy megvan kinek mi a haszna belőle. Tisztán látni ki mit miért tesz. És nem álszent eszméket terjeszteni, ami képtelenné teszi az embert hogy elemezze a saját helyzetét adott szituációkban. Mert aki ezt az egyszerű dolgot nem érti meg az kiszolgáltatott szituációban lesz. Kényszeresen el van kerülve már sok családon belül is az is, hogy megtanítsák mikor kell adni. És mikor ennek a szöges ellenkezőjét tenni. Tudatosan megtanítani az embereket belátni az ösztön mögé. Hogy megértsék hogy valójában mit miért is tesznek. Mert ugyan nem tudatosan, de ennek mindenki alá van rendelve. Akár hogy is próbálja ezt a társadalom leplezni. És a vallásoknak is ez az alapja. A neked és nem a nekünkel van megcélozva az egyény, lásd a mert különben ha nem neked így meg úgy lesz rossz.

De a legfontosabb embereket is úgy céloznak meg hogy elmondják nekik mi lesz nekik belőle a hasznuk, vagy nekik ez miért lesz jó. Rosszabb lehetőség hogy ez kénszerből történik. De olyan nincs a természetben hogy csak úgy önzetlenül, ok nélkül.

„De ha ezeket így látod, mi a véleményed a betegápoló szerzetesrendekről, apácákról? Azt hiszem, igenis vannak, akik tényleg önzetlenül ápolták a betegeket, kórházakat hoztak létre, küzdöttek a rászorulók érdekeiért.”

Vannak ilyenek de ezt senki nem önzetlenül teszi. Meggyőződés, társadalmi programozás, elvárás, hivatás, hobbi vagy egyszerűen jól esik neki de mindig van valami mögötte. Ezek mögött nagyon is hogy vannak okok. Maga az önzetlenség egy oktalanságot feltételez hogy csak úgy valaki valamit csinál minden ok és haszon nélkül. Ami a természettel ellentétes és puszta energiapazarlás, kockázatvállalás lenne ok nélkül.

Akik nyitottabbak embertársaik irányában azok az életben mindig is jobban boldogultak más embertársaikkal szemben. Én ismerek ilyen embereket. Ismerőseim és barátaim között is sok ilyen ember van. Akik elutasítóaik, barátságtalanok, zárkózottabbak, ezek sok esetben negatív tulajdonságok ők nehezebben építenek ki emberi kapcsolatokat. Az emberek azok társaságát keresik akikkel jobban boldogulnak. A választható közösség a pozitív irányzat. A nem választható a csürhe erőltetett eszmékkel. Ezek a tulajdonságok nem önzetlenek sokkal inkább a kifinomult, fejlett intelligens embereket jellemezném velük. Akik közösségekben emberileg magasabb pozícióban helyezkednek el embertársaikkal szemben. Ezek olyan tulajdonságok amik kölcsönös hasznot biztosítanak. És mögötte semmi indokolatlanáig vagy oktalanság nincsen.

„Talán intelligens egy részük. De olvastam és hallottam olyan öreg, együgyű papokról akikben annyi szeretet lakozott, hogy szinte hihetetlen.”

Bizonyos körülmények között ki lehet nevelni nagyon barátságos és intelligens embereket. Ahogy sokkal barátságosabb közösségeket is ki lehetne nevelni. De nem ez a tömeges irányzat. A „tömegember” és a tömegkultúra és a csordaösztön amik tömegesen és ész nélkül terjesztenek demagógakat az ennek szöges ellentétje. Az az a jelenség ahol tömegek hisznek el ész nélkül mindent. És az emberek azért követik hogy ne lógjanak ki a sorból. Akár mekkora hülyeség is.

Kipróbált kísérlet!

Ha egy csoportba berakunk 10 embert aki közül 7 szándékosan állít hülyeséget. Csak egy egyszerű grafikonnál amin bárki megmondja hogy az állítás hamis. Akkor a maradék 3 is csatlakozik a hamis állításhoz úgy hogy tudja hogy hamis. Ha növeljük azok számát akik az igazat állítják akkor nő azok száma is akik csatlakoznak az ellentáborhoz.

Így működik a társadalomban, a médiában és itt az interneten is a közösségi véleményalkotás. Különböző pszihológiai eszközökkel mint a A válaszíró %-ban hasznos válaszokat ad, vagy a zömében megjelenő kommentelők kiszorítják a más véleményen lévőket. Tehát tömegesen adott dolog eltolódik egy irányban. amihez a butább emberek csatlakoznak. Akár mekkora hülyeség is. Ez az állatias tömeggondolkozás. Amik lebutított dogmákat tartalmaznak.