Egyet értetek ezzel? „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak” (Albert Einstein).

Kedves Zita. Légy oly kedves tenni, hitelesített forrásmegjelölést. Sajnos az elmúlt évtizedekben, a dudvához hasonló gyorsasággal terjedtek el, az álhírek, miszerint egyik, másik tudós bizonyos vallásos kijelentéseket tett. Sajnos ezek szinte minden esetben cáfolva lettek, és erős a gyanúm, ez esetben sem igaz állításról van szó.

Várom a hitelesített forrásmegjelölést, utána leellenőrizzük a forrást, és ha minden rendben van, akkor tudok érdemben válaszolni a kérdésre. Köszönöm.

Nem értek egyet. Szerintem az ember számára mind a hit, mind a tudomány nagyon fontos, de ezeket teljesen felesleges vegyíteni.

Esetleg olyan szinten igaz, hogy ösztönözheti az embert a hite tudományos felfedezésekben, például így alkották meg az ősrobbanás elméletét. Vagy olyan is előfordult már, hogy egy tudós vált hívővé felfedezései közben, de se a tudományos tételek megalkotásához nem kell vallás, se a teológiai dogmák kimondásához nem kell természettudomány.

Pedig Ő mondta. Valamelyik kérdésnél idézték is a pontos forrását ennek az idézetnek.

Egyébként pedig teljesen korrekt megfogalmazása ez annak, hogy miért nem lehet a tudományos gondolkodásból sem kiirtani a hitet, spiritualitást!

Éppen ezeken az oldalakon beszélgettünk egy molekuláris biológussal eredetkérdésekről, aki kutatóként dolgozott egy kutatóintézetben, és kő kemény ateista volt. Elmondta azért őszintén, hogy azt elismeri, hogy az osztályán dolgozó kollégái 90%-a hívő ember, még akkor is tudja ezt róluk, ha egy részük nem is vállalja fel.

A materialista beállítottságú emberek gyakran félreértik vagy nem a valóságnak megfelelően kommunikálják le azt a tényt, hogy az egyébként természetesen rendkívül fontos tudomány nem képes mindenre választ adni.

Az ember pedig kíváncsi, nem csak a hogyan, hanem a miért is érdekli.

Valójában egy ember materialista vagy vallásos beállítottsága a legkevésbé sem a tudományos kérdésekre adott válaszainak a minőségén vagy pontosságán múlik, hanem belső lelki folyamatok határozzák meg.

Kinek-kinek a saját "meggyőződése" szerint- szokták mondani, de egy materialista beállítottságú kutató és egy hívő tudományos kutató (lehetnek a legmagasabb tudományos körökből is) ugyanabból az anyagból von le nagyon különböző következtetéseket.

De vajon melyikük vesz közben figyelembe sokkal több szempontot? Nyilván az, aki nem csak a matériát nézi, hanem pl. a szándékot, értelmet, intelligenciát is a dolgok léte mögött!

Egy materialista kapásból, gyakorlatilag önkényesen, egyoldalúan hagyja ki a kérdésekre adott válaszokból az értelmet, vagy az intelligens tervezést, holott erre mutat minden bizonyíték. De ezt a verziót egy materiális gondolkodású ember számításba sem veszi. Pedig egy korrekt és pártatlan tudós NEM DÖNTHETŐ EL ELŐRE, hogy mi az igazság, minden lehetőséget számításba kellene vennie.

A "Tudomány és vallás" című esszéjében írta 1954-ben. Az ateisták a szövegkörnyezetet szokták hangsúlyozni. Valaki fordítsa le, aki jól tud angolul:

“Though religion may be that which determines the goal, it has, nevertheless, learned from science, in the broadest sense, what means will contribute to the attainment of the goals it has set up. But science can only be created by those who are thoroughly imbued with the aspiration toward truth and understanding. This source of feeling, however, springs from the sphere of religion. To this there also belongs the faith in the possibility that the regulations valid for the world of existence are rational, that is, comprehensible to reason. I cannot conceive of a genuine scientist without that profound faith. The situation may be expressed by an image: science without religion is lame, religion without science is blind.”

"Lame" inkább a "béna" szóval cserélném ki. Hasonlóan használjuk. De végülis ugyanaz, csak valahogy nekem jobban tetszik.

Szerintem igaz. A vallás ad egyfajta nyitottságot az embereknek a láthatatlan felé, a tudomány pedig befogadást a láthatóakról. Azért lehet béna vallás nélkül a tudomány, mert mintha nem akarna előrehaladni. A remény, a láthatatlanban való hit, amit a vallás tanít kell ahhoz, hogy olyat keressünk, ami még nincs felfedezve, amit még nem látunk meg. A valláshoz is kell a tudomány, elvégre Istennel való kapcsolatot csak a jelenben tudunk megélni, és minél több csodája világossá válik, annál jobban megismerjük milyen szeretettel teljes, gondoskodó, hatalmas és gazdag Atyánk van. Én ha valakivel kapcsolatot építek, minél jobban szeretném megismerni, főleg ha nem bánja a másik. Meglátom benne, a világban az Ő gondolatait, kicsit kívülről nézve. És ha ajándékot kaptam tőle, tudom, hogy hatalmas és minden értelemnél értelmesebb, nagyobb Ő, mint amit elképzelni vagy elgondolni tudnánk emberként, de minden cseppjében szeret és ha tudjuk, hogy szeret, tudjuk, hogy vágyik rá, hogy tudjon mégtöbbet adni, akkor milyen áldott élet az, ahol minden pillanatban gyönyörködhetünk az Úr minden ajándékában.

" Az pedig az örök élet, hogy MEGISMERJENEK TÉGED AZ EGYEDÜL IGAZ ISTENT,....." János 17:3 Vagyis a vallás, tudás, ismeretszerzés nélkül vak."

Érdemes lenne ezen a ponton tisztázni, hogy ki mit ért tudomány alatt. Mert Einstein tuti a természettudományokra gondolt, Jézus pedig tuti hogy nem

#13 "Nem értek egyet. Szerintem az ember számára mind a hit, mind a tudomány nagyon fontos, de ezeket teljesen felesleges vegyíteni."

A hitre mint bizalomra valamilyen mennyiségben valóban szükség van a túléléshez, de itt nem a hit volt a kérdés tárgya, hanem a vallás. Amire meg nincs szükség.