Milyen bölcsességek, próféciák vannak a Bibliában, amik minden kétséget kizáróan csak isteni eredetűek lehetnek, mert az ember saját elméjéből nem képes ilyet leírni, kitalálni, pláne nem több ezer évvel ezelőtt?

Dániel könyve 8. fejezetét nem írhatta meg ember, Istentől kellett, hogy jöjjön az ihlet.

A feljegyzés szerint kb. i.e. 549 körül kapta a látomást Dániel, abban az időben, amikor Babilon volt toppon. Mondjuk azt ki lehetett következtetni, hogy a perzsák fognak jönni a világhatalom, bár a nyugat, észak és dél felé terjeszkedést nehezen lehetett volna megtippelni.

Az utána következő hatalmat (görög) viszont senki sem láthatta előre, hiszen eddig mindig Keletről támadt a nagyhatalom, a poliszok pedig egymással háborúskodó városállamok voltak, akiket II. Philippos egyesített először egységes birodalommá. 549-ben senki sem tippelhette volna meg, hogy a görögök a makedónokkal egyesülve rárontanak a perzsákra és leterítik, ahogyan a látomásban jelképező görög kecskebak eltiporja a perzsa kost. A prófécia még a Birodalom gyorsaságára is egyértelmű utalást tesz, ami szintén teljesült, hiszen a görögök kb. egy évtized alatt lettek a világ urai. A látomás egyébként a teljes hellenizmus időszakáról tudósít, hiszen egyértelműen beszél a négy alap hellenista nagy birodalomról, amelyek Nagy Sándor halála után keletkeznek. Ezeknek közül kettő történetének részletes leírását találhatjuk a 11. fejezetben ahol az északi (szír-szeleukida) és a déli (ptolemaida) királyok küzdelmeit olvassuk hajszálpontos részletességgel - mondják a racionalista kritikusok, akik egyébként vitatják a könyv keletkezési idejét. [azért ezek az elnevezések, mert ezek a birodalmak Palesztinától ilyen irányokban helyezkedtek el].

Erről csak annyit mondanék, hogy a Dániel által használt héber össze lett hasonlítva a kumráni héberrel, és különbséget fedeztek fel, tehát a könyvet nem írhatták abban az időben (i.e. 2. század) korábban kellett keletkeznie, mert a szerző nem a kumráni időszakban használt hébert használja.

Talán még annyit tennék hozzá, hogy Dániel 8-nak mélyebb jelentősége is van, mert a látomásban használt tiszta állatképek egyértelmű utalást tesznek a Jóm Kippurra, Izrael legnagyobb ünnepére, amely a végítéletet jelképezte, így a fejezetnek eszkatológiai jelentése is van.

Dániel könyvének a keletkezési ideje nem egyértelműen meghatározható, már csak a történelmi pontatlanságai miatt sem, de a szakértők nagy része egyetért az időszámításunk előtt 167-164 körüli valószínű dátumban.

[link]

Pár évszázaddal korábbi eseteket leírni meg nem jövendölés, még akkor sem ha úgy írja meg a sztorit az ember, mintha egy még korábban élt próféta látta volna előre az egészet.

#6

Már gondolkodtam azon, hogy belejavítok, sőt nem is, hanem írok egy új Wikipédia cikket, mert eléggé sok zagyvaságot hordanak ott össze. Legalább meghagyták volna a Rózsa Huba professzor kritikáját, nem összemosták volna azzal a másik könyvvel, mert így eléggé nyakatekert, és értelmetlen lett a cikk.

Nos, a 167-164 - vagyis a makkabeus kori - keletkezési időt nagyon egyszerű cáfolni.

Nem fogom felsorolni az összes érvet, csak néhány emelnék ki:

1. Nem látom bizonyítva azt, hogy a könyvet nyelvészeti szempontól a makkabeus korszakra kellene tenni. Egyes vélemények szerint mint fent is említettem, a Dániel által használt héber (és arám) nyelv nem azonos azzal, ami a kumráni leleteket jellemzi, márpedig azok részben a kritika által jelzett időpontból valók. Ha Dánielt a 160-as években írták volna, akkor a nyelvezetnek azonosnak kellene lenni azzal, amint kumránban találtak. De ezt a kérdést meghagyom a nyelvészeknek.

2. A kutatók által történelmi tévedésekről egy példa: Sem Hérodotosz, sem Xenophón nem beszél Belsazárról, éppen ezért azt hitték hogy mese az egész. A régészeti kutatásokból (20. század eleje) azonban tudjuk, hogy a király létezett, Nabonid mellett (mint fia) uralkodott régensként országban. A könyv szerzője ezekre az adatokra utalásokat tesz, annak meg csak egy olyasvalaki lehet az ősforrása, aki átélte azt, mivel az antik források (Hérodotosz, Xenophón) hallgatnak róla.

3. A kritika szerint Dániel a makkabeus szabadságharc idején keletkezett, hogy vigasztalja a zsidókat. Ez azonban nem valószínű. A (Dn 9,26) szakasz egyértelműen beszél azokról, amik a zsidóknak a legtöbbet jelentették, így: A Messiást megölik, Jeruzsálemet és a templomot elpusztítják. Sőt, állítása szerint végig tart a háború, mert elhatároztatott a pusztulás... Na, ez aztán nagyon vigasztaló lett volna! Nem elég, hogy Antiochus megggyalázta a templomot, a szerző állítólag azt állítja, hogy még le is rombolják majd. Ez minden lett volna, csak nem vigasz. Ennek a szövegnek csak akkor van értelme, ha korábban írták le, nem pedig egy vészterhes időben, ahol közfelháborodást okozott volna a forradalmárokban. Ráadásul a szerző nem is a makkabeus korszakról jövendöl, hiszen a templomot a rómaiak rombolták le i.sz. 70-ben, szóval a szakasz az 1. században teljesedett, kb. 200 évvel korábban.

+ kiegészítés. A 9. fejezet a régi magyarázók szerint idői próféciát tartalmaz Jézus Krisztusról, ami óriási nagy dolog. Nem arról van tehát szó, hogy Dániel könyve bejelenti a Messiás érkezését, hanem időben is elrendezi azt.

Dániel könyve tehát nem csak Isten létezése, hanem Jézus Krisztus messiási mivolta, és az eredeti kereszténység mellett is óriási bizonyságtétel. Ráadásul elmondja nekünk a végidő menetrendjét is!

Nincs még egy ilyen könyv a Bibliában, sem a világ vallásos irodalomban, egészen rendkívüli!

Kedves Kérdező!

Íme a kérdéseidre a válaszok

"Tartalmaz-e ez a könyv további jövendöléseket a későbbi időszakra, pl. Krisztus után 200 évvel, és utána?"

-->Valóban nagy csodának tartom én is a görög hódítások megjövendölését. A kérésedre a kommentem későbbi szakaszában még visszatérek.

"Ezek már kétértelműbbek, mindenre ráhúzhatók, vagy ugyan olyan tűpontosak, ahogy a Görög hódításokat jósolja meg?"

-->Igazából ezek nem jóslatok. Már említettem, hogy a 8. fejezet képei túllépnek azon, amit elsőre mindenkinek egyértelmű. Ezeknek leli, eszkatologikus (=végidei) jelentőségük van, utalás a Jóm Kippurra, amikor Isten a zsidó hagyomány szerint megítéli a világot. Ebből a szemszögből izgalmasabb a fejezet tanulmányozása, mintha csak Hellász felemelkedését látnánk benne. A Szentírás ugyanis próféciái ugyanis nem előre megírt történelem (=jóslatok), hanem annál több: felülről látott történelem. Azt mutatja, hogy Isten hogyan látja a világot.

Ebből a szemszögből - és itt most rátérek a kérésedre - nevezetes a 2. fejezetben található látomás, amely egy elbeszélésbe van beágyazódva. A történet szerint i.e. 603/602-ben II. Nabukodonozor babiloni királynak Isten egy prótétikus álmot adott a világtörténelemről, amit csak Dániel (a könyv címszereplője) tudott megfejteni. És itt most beszélek arról, hogy ez mindenre ráhúzhatóak-e vagy sem.

Mivel az álom olyan kijelentéseket tartalmaz, amelyek évszázadok/évezredek múlva teljesednek, ezért Isten képeket mutatott a királynak. A Krisztus utáni 200 évvel későbbi események ugyanis Nabukodonozor idejétől kb. 700 évvel később következnek be, tehát olyan dolgokról szól, amiket nem igen lehet néven nevezni, csak jelképekben. Elvileg tehát rá lehet húzni ezeket a képeket akármire, mégis, Dániel könyve tartalmaz olyan támpontokat, amik alapján az azonosítás valószínűleg helyes lehet De előbb lássuk az álmot:

A király álmában egy szobor szerepelt, amely különböző fémekből állt: a feje aranyból volt, a melle és karjai ezustből, a hasa és oldalai rézből, a lábszárai vasból, és a lábfejei és lábujjai részben vasból, részben cserépből. Később aztán legördült a hegyről egy kő, amely leütötte ezt a szobrot, annak helyén pedig egy hegy keletkezett.

Négy fém - arany, ezüst, bronz, vas - amely Dániel magyarázata szerint négy világbirodalom

(amellett, hogy a történelem erkölcsi leértékelődését is jelképezheti).

Az elsőt maga Dániel azonosítja, amint rámutat a királyra, tehát Babilonnal azonos (vö Dn 2,38). A 2. és 3. világbirodalmat már tudod. A dánieli próféciák ugyanis párhuzamosak egymással, oda-vissza azonosak. Értelemszerűen a 8. fejezetben szó szerint azonosított Perzsia (a médekkel együtt) az ezüst. Harmadikként jön a hellenizmus, a görög hódítások, amiről te is beszéltél. A negyedik, vas birodalom pedig a történelem menetrendje alapján Róma.* Megjegyzem, hogy a fémek rendszerint kapcsolatban vannak az általuk ábrázolt birodalommal de ezt most nincs módom kifejteni. A 41. vers ezt mondja, hogy "Az a birodalom meg fog oszlani" Róma megoszlása valamikor az i.sz. 4-5. században történt, amikor a népvándorlási nemzetek szétszedték, ezzel meg is érkeztünk egy Krisztus után 200 évvel később bekövetkezett próféciához. Rád bízom, hogy ezt a magyarázatot mennyire tartod elfogadhatónak.

Megjegyzem még, hogy a leszakadó kőszikla, amelynek következtében a szobor széttörik Krisztus második eljövetelét és az Isten országának felállítását jelképezi.

De menjünk tovább:

"Teológusok, bibliakutatók próbáltak-e már ebből a könyvből megjósolni eseményeket, évszámokat? Bejöttek-e ezek?"

-->Induljunk ki abból, hogy vannak benne teljesen egyértelmű jövendölések, amiket mindenki megérthet. Babilon bukásának estéjén ezt mondta Dániel próféta a királynak:

"számba vette Isten királyságodat, és véget vet annak... felosztotta királyságodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta." (Dn 5,26;28)

Említettem, a 2. fejezet magyarázatánál, hogy a távoli jövőre vonatkozó kijelentések már csak szimbólumokban adattak. Szemben például a 8. fejezettel, ahol a perzsák és a görögök néven vannak nevezve, ami 100%-ra egyértelmű. Éppen ezért megvan a veszélye annak, hogy a vallásos szekták teljes mértékben jóskönyvként használják Dániel könyvét. Tehát ezekben a jóslatokban én nem bízom, van olyan, amelyet szkeptikusan fogadok, de van olyan, amely teljességgel téves. Viszont azt hozzá kell tennem, hogy ha jól emlékszem, az egyházatyák időszakában (2-5. század) azt felfedezték, hogy Róma után fel kell még emelkedni más királyságoknak is. Ez most nem tűnik nagy dolognak, de abban az időben abban hittek, hogy Róma örökké fennmarad, és mikor elesett úgy hitték, hogy itt a világvége.

"Tehát pl. olyan ismereteket (társadalomtudományi, természettudományi, filozófiai), stb., amiről úgy tartjuk, hogy a 2 ezer évvel ezelőtti ember nem tudhatott volna természetfölötti segítség nélkül."

>Szerintem ilyeneket feleslegesen keresünk benne, mert nincsenek. Az mindenesetre biztos, hogy a zsidók vallása különbözött más népekétől, pl. a rabaszolgaság kérdésében, vagy az erkölcsi törvényekben, ez a pogányoknak is imponált, ezért elkezdtek járni a zsidó istentiszteletekre. Próféciákat meg találsz a Biblia más helyein is.

Egy messiási prófécia Krisztusról:

"Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán." (Zak 9,9)

Ez akkor teljesült az Újszövetség szerint, mikor Jézus bevonult Jeruzsálembe szamárháton.

"Dániel könyvének fizikailag legrégebbi kézirata mikorról származik?)."

Pontosan i.e. 125-ből származik, a kumráni leletek közt találtunk rá a múlt század közepén. Kár, hogy ennél régebbi kézirat nincs, mert egy Sámuel könyve töredék az i.e. 3. századból származik, ami

Még eszembe jutott néhány dolog, szóval ezt leírom.

A héber filozófia az ószövetségi bölcsességirodalomban - prédikátor, példabeszédek, Jób, Zsoltárok, illetve a katolikus Szentíráskiadásban a néhány deuterokanonikus könyvben található meg.

Jób könyve szerintem filozófiai szempontból egy remekmű, hiszen arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért szenvednek az igazak.

Illetve megemlíteném még a Tórából a menedékvárosokról rendelkező törvényt, amelyet nagyszerűnek tartok. Ez arról szólt, hogy ha valaki véletlenül megölt valakit, nem hagyták kiszolgáltatottként, hanem a bosszúra szomjazó család elől a tettes elmehetett egy kijelölt városba, ahol biztonságban lehetett.

Nem állítom, hogy ezeknek a törvényeknek, gondolatoknak a megfogalmazásához feltétlenül transzcendens beavatkozás kellett, mint pl. Dániel 8. fejezetének a megírásánál, azonban a primitív vallásoknál jóval magasabb rendű gondolatokat is tartalmaznak.

Minden jót