Mi van a kígyókkal és a mérgekkel?
"Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak. (Márk 16:17-18)"
Ezek közül a karizmatikus gyülekezetekben a nyelveken szólást, a démonűzést és a gyógyítást gyakorolják. (Hogy milyen reális alappal és eredménnyel, az más téma, most abba nem szeretnék belemenni)
De mi a helyzet a kígyókkal és a halálos mérgekkel? Mit jelent egyáltalán, hogy "kígyókat vesznek fel"? És mi van a mérgekkel? Ha egy hívő mérget iszik, tényleg nem lesz semmi baja? Lett ez valaha bármilyen formában tesztelve?
Szó szerint igaz az, hogy a hit segítségével akár egy hegyet odébb lehet tenni, de kinek van megfelő hite, hogy mondjuk a Gellérthegyet akár csak egy centiméterrel is odébb tegye? Ki tudja elhinni hogy arra képes lenne?
Ez a helyzet a kigyókkal és mérgekkel is.
Van egy felekezet, ahol a hívők erre a bibliai szövegre hivatkozva vakmerően de rettegve mérges kigyókkal a kezükben táncolnak, de készen all az ellenszer és a mentőszolgálat, melynek szolgálatát bizony gyakran igénybe veszik.
"Szó szerint igaz az, hogy a hit segítségével akár egy hegyet odébb lehet tenni, de kinek van megfelő hite, hogy mondjuk a Gellérthegyet akár csak egy centiméterrel is odébb tegye? Ki tudja elhinni hogy arra képes lenne?
Ez a helyzet a kigyókkal és mérgekkel is."
Rendben, de akkor a nyelveken szóláshoz, démonűzéshez és gyógyításhoz nem kell akkora hit? Mivel ezeket széles körben gyakorolják, a kígyós és mérges dolgot viszont nem. Vagy csak arról van szó, hogy az előbbiek hitelessége nemigen ellenőrizhető, míg a kígyóknál és a mérgeknél közvetlenül és világosan látszana az eredmény?
Szia
Ezek a versek az i. sz. V. és VI. századból származó egyes bibliai kéziratokban és fordításokban fordulnak elő. A régebbi görög kéziratok, a Codex Sinaiticus és a IV. századi Codex Vaticanus 1209. számú kézirata nem tartalmazzák. Dr. B. F. Westcott, a bibliai kéziratok egyik szaktekintélye azt mondta, hogy „ezek a versek . . . nem részei az eredeti írásoknak, hanem betoldások” (An Introduction to the Study of the Gospels. London, 1881, 338. o.). Jeromos (Sophronius Eusebius Hieronymus), az ötödik században élt bibliafordító ezt mondta: „szinte egyetlen görög kézirat sem tartalmazza ezt a részletet” (The Last Twelve Verses of the Gospel According to S. Mark. London, 1871, J. W. Burgon, 53. o.). A New Catholic Encyclopedia (1967) ezt írja: „Szókincsben és stílusban oly élesen elütnek az evangélium többi részétől, hogy aligha képzelhető el, hogy Márk írta volna azokat [a 9–20. verseket]” (IX. köt., 240. o.).
Egyetlen olyan feljegyzésről sincs tudomásunk, hogy a korai keresztények mérget ittak vagy kígyót vettek fel hívő voltuk bizonyítékaként.
# 4/
Igen már egy kg. föld is elég meggyőző lenne. A hit egy különleges tünemény, a hitet lehet fejleszteni, erősíteni. Olyan dolgokkal kell kezdeni amit könnyen el tudunk hinni, hogy önismeretre és önbizalomra tegyünk szert. Létezik egy magasabb rendű termászeti törvény, ami a hittel párosan alkalomadtán bármely természeti vagy emberalkotta törvényt felülír, és egy ilyen alkalom lehet az ember tudatos vagy véletlen utasítása. A hit segítségével megismerhetjük ezt a törvényt és tudatosan alkalmazhatjuk, hogy akár egy hegyet odébb tegyünk.
A probléma a kifejezésmódban van. Azt mondod hit. Melyik. A tiéd, enyém, a szomszédé, a miniszteré, a papé? Mert ahány annyiféle. Azt mondod gyógyítás (méreg, kígyó, mindegy). Ki garantálja, hogy ugyanazt gondolsz ezekről, mint aki hallja? Ki garantálja, hogy nincs ezerféle olvasata? Mert ha van, akkor a reagálás, a cselekvés, a vita is ezerféle lesz. Az első gonosztett a kétértelműség volt. Azonban nem tudjuk, ezt ember követte el, vagy az emberi tudatlanság, netán az ember véges képességei. Azt se tudjuk, mikor. Csak abban vagyunk biztosak, azóta is folyamatosan elkövetődik ez. Az emberek meg nem értik egymást, képesek ölni a vélt igazukért, pedig lehet, hogy akit ölnének, ugyanazt gondolja, csak másképp. Ez itt az igazi gond.
Meg az, ha mindent szó szerint veszünk, mert az garantálja a félreértéseket. Amiktől ugye ölni lehet. Pedig mennyire egyszerűbb lenne érteni.
# 6:
Ez ésszerűen hangzik, viszont akkor ez komoly kérdéseket vet fel a Biblia isteni eredetével kapcsolatban. Mert ha egy helyen belenyúltak, akkor elvileg bárhol belenyúlhattak, elvehettek, hozzátehettek, módosíthattak. Ez nekem egyébként nem gond, én amúgy sem hiszek a Biblia ilyen jellegű, közvetlen isteni eredetében. De jellemzően épp azok, akik a karizmákat gyakorolják, a Biblia szó szerinti ihletettségének tanát vallják. És így magyarázniuk kellene valahogy a kígyókra és mérgekre vonatkozó utalást is, és el kellene számolniuk azzal, hogy ezeket miért nem gyakorolják ugyanúgy, mint a többi karizmát. Azt már ugyan írta valaki, hogy a kígyókkal kapcsolatban van valahol valami béna próbálkozás...
# 8:
Ha mindennek ezerféle olvasata van, akkor hogy érted azt, hogy "mennyire egyszerűbb lenne érteni"?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!