Menyhárt magyar király volt, avagy milyen nemzetségűek lehettek a "napkeleti" "bölcsek"?

A magyaroknak Krisztus születése idején nem voltak királyaik, mivel amolyan törzsszövetségben éltek. Ráadásul a napkeleti jelző aligha utalhat az Ural hegység környékére, ahonnan a magyarok jöttek. Továbbá a magyarok abban az időben aligha foglalkoztak csillagászattal, tehát még egy újabb kizáró ok.

Egyébként napkeleti bölcsek voltak akik meglátogatták Krisztust, sehol sem szerepel, hogy királyok lettek volna. A leggyakoribb nézet, hogy perzsa-babiloni származásúak lehettek.

Szervusz

A bibliai beszámolóból sem a nevük nem derül ki, sem az, hogy hányan voltak.

Ezek a csillagjósok „napkeletről” jöttek, nagyon valószínű, hogy az okkultizmus hazájából, a szentségtelen Babilonból, ahol ők hamis isteneket imádtak

Hazájukban, Keleten láttak egy „csillagot”, ezért semmiféle képen nem lehettek ősMagyarok.

A maʹgoi-ról a The Imperial Bible-Dictionary (II. köt. 139. o.) kijelenti: „Hérodotosz szerint a mágusok a médek egyik törzsét alkották [A görög–perzsa háború. I. könyv, 101.], akik azt állították magukról, hogy megfejtik az álmokat, és akik hivatalosan meg voltak bízva a szent rítusok elvégzésével. . ., egyszóval ők alkották a tanult és papi osztályt, és feltételezések szerint megvolt az a képességük, hogy könyvek és a csillagok megfigyelése által természetfölötti betekintést nyerjenek a jövő eseményeibe

A későbbi vizsgálatok alapján inkább Babilon, semmint Média és Perzsia nevezhető a fejlett mágia központjának. »Eredetileg a méd papokat nem nevezték mágusoknak. . . Ám ennek a papi kasztnak a káldeusok adták a mágusok nevet, így ezzel magyarázható, hogy Hérodotosz miért mondja a mágusokról azt, hogy a médek egy törzsét alkotják« . . . (Herzog enc.-ájában J. C. Müller)” (P. Fairbairn szerk.; London, 1874).

1. Mágus alatt az ókorban a zoroasztriánus perzsa papokat nevezték (6-os: a zoroasztrianizmus nem egy kifejezettebben okkult vallás, és semmi köze az újabb kori okkultizmushoz, ráadásul gyakorlatilag monoteisztikus jellegű).

2. Azok nem szkíta stílusú süvegek, hanem ún. frígiai sapkák. A ravennai mozaikok bizánci stílusúak, a görög (és voltaképpen a római (gyökerű)) ikonográfiai hagyományban pedig a frígiai sapka egyszerűen a keleti jelleg jelölője (vö. a mithraizmus fríg sapkái).

(Ehm, erratum:

„mágus alatt” helyett „mágusoknak”

olvasandó.)

"Eléggé érdekes, hogy szkíta stílusú süvegben és szkíta viseletben vannak ábrázolva ezen a korabeli őskeresztény mozaik képen"

Nem olyan különös, a három napkeleti bölcs ábrázolásával gyakran az akkor világ három kontinensét ábrázolták: Európát, Ázsiát és Afrikát. A szerecsen ábrázolás is emiatt van, a keleties-nomád ábrázolás pedig Ázsiára utal. Ezzel azt akarták a művészek kifejezni, hogy Jézus minden ember megváltója és az egész világ hódol előtte.