Kit ajánlanátok gyónáshoz?

#19.23 Ez nem megértés meg jóindulat kérdése. Ha a hit alapjaival nem vagy tisztában, nem tudsz megfelelő lelkiismeret-vizsgálatot végezni, akkor pedig nem kaphatsz feloldozást. Legalábbis én így gondolom, aztán lehet, hogy tévedek.

A dolgok normál menete az, hogy az ember (általában gyerekkorban) elsőáldozásra felkészítő tanfolyamon vesz részt. Ekkor tanulja meg a legfontosabb hitigazságokat, a bűnök fajtáit, a tízparancsolatot, és az anyaszentegyház öt parancsolatát. A felkészítés után vizsga következik, és ha ha azon megfelelt, elvégezheti első szentgyónását, majd életében először szentáldozáshoz járulhat.

Ha még nem volt meg az első gyónásod, akkor felkészítőre kell járnod. Ezt beszéld meg a helyileg illetékes plébánián. Budapesten például a ferenceseknél is van rendszeres gyónási alkalom, megnézheted az alábbi oldalon:

[link]

Sőt hitoktatás is van, tehát akár velük is megbeszélheted.

Kedves kérdező!

Nem tudom, tisztában vagy-e vele, hogy az Újszövetségben sehol nincs szó olyanról, hogy valamely hívőnek kitüntetett szerepe van abból a szempontból, hogy különlegesebb kapcsolatra jogosult Istennel, mint a többinek, vagy közvetítőként léphetne fel Isten és ember között. Egy főpap van, Jézus, az összes többi hívő egyaránt papnak számít, amint azt az 1Péter 2:9 "Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára."

Egy közvetető van Isten és ember között, ugyancsak Jézus (1Tim 2:5).

A hívők egy egyenrangú testvéri közösséget formálnak az újszövetségi egyházmodellben a hierarchiában betöltött pozíciótól függetlenül, és egymásnak vallják meg a bűneiket a Jakab 5:16a szerint:

"Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok..."

Természetesen, hogy egy ilyen bizalmi dolog működhessen, egy szerető, megértő és támogató közösség tagjának kell lenni. Aminek persze nem kellene olyan ritkának lennie, mint amilyen, hiszen Jézus ezt az ismertetőjegyet adta meg arról, hogy kik a keresztények (=Jézus tanítványai):

"Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." (Jn 13:34-35)

Ha esetleg felmerül, hogy a tanítvány és a keresztény ugyanaz-e, érdemes megnézni az ApCsel 11:26 ír róla, hogy a tanítványokat először Antiókhiában nevezték keresztényeknek, ami azt jelenti, hogy a két szó ugyanazt az embercsoportot jelöli. Az újszövetség a tanítvány szót sokkal többször használja, mint a keresztény (vagy keresztyén) szót.

üdv

Stefán

#8

Lehet nem olvastad a Bibliát?

"Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."

"Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva."

#9:

Ez az EMBEREK ellen elkövetett bűnökre vonatkozik! Ha az atyádfia ellen vétkezel, arra. Az Isten ellen elkövetett bűnöket ember nem bocsájthatja meg!

Márk Evangéliuma 2:7

ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten?

Lukács Evangéliuma 5:21

Ki bocsáthatja meg a bűnt, hanemha egyedül az Isten?

I. Timóteus 2:5

Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus

Ez van!

Az Isten ellen elkövetett bűnök más emberek előtti megvallása nem a bűnbocsánatért van, hanem gyógyulásért szabadulásért, világosságban való járásért...

Jakab levél 5:16

Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.

1. János 1:6-10

Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekesszük.

Ha pedig a világosságban járunk, amint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.

Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk.

Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.

Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő ígéje nincsen mi bennünk.