Te mit kérdeznél Istentől?

Ha földi emberrel találkozom,megkérdem:Hogy vagy?

Ha Istennel találkozom, megkérdem : Hogy vagyok?

Alighanem... Dicsőségedre írtál költeményt, beléhelyezted egy rossz gépezetbe, és meg nem únod véges-végtelen, hogy az a nóta mindig úgy megyen. Méltó-e ilyen aggastyánhoz e játék, melyen csak gyermekszív hevülhet?

Madách. Azt hiszem, ez az idézet jól leírja a kételyt, amit felhánytorgatnék. Egyáltalán volt-e értelme. Hát ha meghalok lesz-e értelme annak, hogy létezem? Miért a menny? Miért létezek egyáltalán élve, vagy halva? Hogyan tengessek el egy örökkévalóságot? Teremthetek-e én valami újat? Ha igen, annak én leszek az istene? Hány ilyen isten létezik máris? A mi világunk is egy ilyen isten alkotása? Ha igen... Sőt, akkor is, ha nem, isten ezt magáért teremtette? Isten minden tudásával félnénk-e még a halált? Járt-e már isten a földön titokban? Minden vallás őt szolgálja? Visszamehetek-e a földre? Ha meghalok, akkor másképp érzékelem az időt és a teret? Ha igen, hogyan? Ő hogyan érzékeli? Hogyan hozzám ki a legtöbbet földi életemből? Túl sok a kérdés... Alighanem először az életre vonatkozókat tenném fel, majd megkérdezném, ha meghaltam, akkor beszélgethetünk-e még. Tekintettel egy életet elfecsérelni ezekre a kérdésekre... Hát mondjuk úgy, hogy kívülről nehéz élvezni egy játékot.

Olvasásra, elmélkedésre ajánlom:

[link]