Miért nem szeret engem Isten?

milyen kincseid vannak?

:Meg van(gondolom, feltételezem) a kezed, lábad, udsz járni, golgozni, nem vagy sem süket, sem néma, van viszonylagos egészséged, talán szüleid, talán közeli rokonaid. Remélem van hol laknod,, meleg helyiség, ahol szerettel ölelheted magadhoz EGÉSZSÉGES gyermekedet akit naponta magadhoz ölelhetsz, és megköszönheted őt Istennek, hiszen tőle kapott áldás ő neked.Diplomád is van, amivel megkeresheted mindkettőtök kenyerét...te tényleg semmibe sem nézed ezeket?

A felsorolt "kincsek" közül melyikről mondanál le ha visszamenne a társad? Ez a világ sajnos nem kedvez a családi életnek, és Sátán minden családot szeretne széjjel választani :-(

A legfontosabb jelenleg az életedben a gyermeked, és egy lehangolt, kedvetlen anyuka nem éppen jó alap neki a szeretetre, törődésre, amire szüksége van.

Isten MINDIG is szeretett, csak vedd észre, és a saját hibás döntéseidért ne őt vádold.

„Aki ezt a földipoklot teremtette abban egy cseppnyi szeretet sincs, csak iszonyatos mennyiségű szadizmus. Lehet okolni a sátánt, de mivel isten teremtett mindent ezért mindenért ő a felelős. Ha nincs teremtés nincs szenvedés és fájdalom. A világ legkönnyebb dolga másra hárítani a felelősséget, ahogy isten teszi. Az meg külön vicc, hogy a halál utáni jó élettel kecsegtet. Bocs de ki hiszi ezt el ennek az entitásnak? Hiszen minden amit teremt szenvedéshez vezet. Isten egyszerűen gonosz.”

A világ legkönnyebb dolga Istenre hárítani a felelősséget, ahogy te teszed. Igen, lehetséges ebben a földi pokolban is harmonikus és teljes életet élni, minden szenvedés dacára, amit ránk ró a sors. Tulajdonképp minden vallás abból indul ki, hogy az élet alapélménye a szenvedés. Buddha Négy Nemes Igazságából ez az első. Ahogyan Jézus tanításának is az alapvetése, hogy vedd fel a szenvedést, és viseld. Nem véletlen, hogy a nyugati kultúra sarokköve egy olyan személy akit igazságtalanul megkínoztak és felszögeltek egy keresztre. A szenvedésért nem hibást kell keresni, hanem fel kell venni, és viselni, és megpróbálni jó embernek lenni, hogy legalább mi ne tegyük rosszabbá. Mert arra aztán képesek vagyunk, akármennyire is szörnyűséges a világ, mi emberek mindig képesek valahogy még szörnyűségesebbé tenni a keserűségünkben.