Mit jelentenek Jézus szavai a Ján 20:17-ben?

A szövegből is látszik, hogy a Szentírás kijelentéseinek megértése a háttér-összefüggések átvizsgálása és analizálása nélkül aligha lehetséges, amit az a sok szempont is mutat, amit pl.

[link]

megemlít. A valódi bibliakutatás izgalma jön elő az ilyen verseknél, ami az igaz hívőket lenyűgözi, a nem rabul ejtett közönséges embereket hidegen hagyja. A hit misztériuma ugyanez, nem ejti rabul azokat, akinek semmit nem jelent - bármit is olvasnak a Szentírásból!

Az Úr pedig monda neki: Oldozd le sarudat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld. Cs 7:33

"Ne illess engem" - oldozd le a kezedet, ne közelíts a szentséghez, hagyd, ha majd ő megengedi, hogy megközelítsd. Lásd a továbbiakban...

/De ez is csak egy értelmezés, viszont tiszteletadásra sarkall./

Szia!

Mivel én idéztem ezt az igét egy másik kommentben, így gondolom nekem szól elsősorban a kérdésed.

Szerintem a magyarázat egyszerű: az Úr Jézus Krisztus halála és feltámadása, valamint a mennybemenetele közt eltelt időben mondta ezt az egyszerű kijelentést, így tökéletesen érthető annak tartalma.

Üdv. Péter

Mária nyilvánvalóan azért kapaszkodott Jézusba, mert azt hitte, hogy akkor fog felmenni az égbe, és nem láthatja többé. Jézus biztosítani akarta Máriát afelől, hogy még nem távozik el, ezért mondta azt neki, hogy ne kapaszkodjon tovább belé, hanem menjen, és adja hírül a tanítványainak, hogy feltámadt.

Számos modern nyelvezetű fordítás érthetőbben tolmácsolja Jézus szavainak igazi jelentését

A Katolikus fordítás pedig ezt írja: „Engedj!” Az új világ fordítása például így fogalmaz: „Ne kapaszkodj tovább belém.”

"Számos modern nyelvezetű fordítás érthetőbben tolmácsolja Jézus szavainak igazi jelentését

A Katolikus fordítás pedig ezt írja: „Engedj!” Az új világ fordítása például így fogalmaz: „Ne kapaszkodj tovább belém.”"

Igen-igen, ez így tényleg jobban hangzik, csakhogy a görög szövegben szó szerint az szerepel, hogy ne érints engem. A 'haptomai' szó jelentése: érint, megérint, illet, hozzáér, megfog. Az Újszövetségben 33-szor szerepel a 'haptomai' és kivétel nélkül mindenhol az érint, illet, megillet, megfog szóval fordították, utóbbival egyetlenegyszer.

"Ne kapaszkodj tovább belém.”

Nem vagyok benne biztos, hogy itt már megtörtént a kapaszkodás, mivel Jézus itt nem használta a "tovább" szót, mint pl. Lk 16/2-ben. Hanem mi van ha azt mondta: ne kezdj el belém kapaszkodni - tehát megelőzi a kapaszkodást.

Egyébként az azonosításra mondta szinte válaszul, hogy ne érintse, nem tudom ezen röpke pillanat alatt hogyan tudott máris belekapaszkodni? Olyannak tűnik, mintha az azonosítás váltotta volna ki belőle, hogy azt mondta, ne érints!

/Egyébként a görög szó sehol máshol nem jelent kapaszkodást, hanem érintést./

Dr Varga Zsigmond így mondja: "ne tartóztass!" [USZ-i görög-magyar szótár, 99. o.]

További megközelítés:

Mindenki kapásból azt mondaná, hogy ez egy húsvéti történet. Igaz is — hiszen a feltámadás hajnalán játszódik. Most mégis egy másik momentumra kell koncentrálnunk. Jézus az Atyához menetelről beszél, amikor Máriának indokolja, miért nem érintheti meg Őt. Furcsa ez, hiszen egy hét múlva Tamásnak meg odanyújtja kezét — eközben történt az Atyához felmenetel? Ekkor viszont kérdéses, hogy valóban alkalmas textus‑e ez mennybemenetelre. Az írásmagyarázók véleménye sokféle e tekintetben, nincs egyértelmű válasz. Mindenesetre most mennybemenetel alkalmából kell e szakasz alapján prédikálnunk.

Megkapó ez a jelenet arról, ahogyan Mária nem ismeri fel Jézust, csak arról, hogy néven szólítja. Előtte kertésznek nézi. (Jézus feltámadása után más testben van már jelen, bár az azonosság nem kérdés, az emmausi kettő sem ismeri fel, a tanítványok is szellemnek nézik — nem Mária hát az egyetlen.) A névnek azonban hatalma van: amint Jézus nevén szólítja őt, már nem kérdés, ki áll előtte. — Akárcsak Ézsaiás próféciájában: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43,1.) A néven szólítás és a birtoklás-ismerés egyet jelent. (Az ókori felfogásban különösen is, akár mágikus értelemben is.) Most nemcsak Jézus irányából jelent a néven szólítás megismerést, hanem Mária felől is felismerést.

A feltámadás után, ha nem is tudjuk a részleteket, de Jézus megdicsőült teste azonos is volt és más is, mint halála előtt. Ezért lehetséges, hogy nem ismeri meg Mária sem, az emmausiak sem, a tanítványok is szellemnek nézik… A megszólítás ellenben tökéletes azonosításul szolgál arra, hogy megnyíljon Mária szeme. „A feltámadott ott és akkor válik felismerhetővé, amikor és ahol ő akarja. … Míg az emmauszi tanítványok a kenyér megtöréséről, addig Mária arról a szaváról ismerte fel az Urat, amellyel őt nevén szólította. … Krisztus felismerése mindig titok, mindig csoda. A Krisztus szava úgy ismerteti meg az Urat, hogy ő ad szava által látó szemet, értelmet és szívet. A feltámadt Krisztus felismerése a Szentlélek ajándéka.” (Jubileumi kommentár)

[link]

Szia

János 20:17

Jézus ezt mondta neki: „Ne kapaszkodj tovább belém, mert még nem mentem fel az Atyához. Inkább menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: »Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.«”

ásolta, hogy Mária Magdaléna hozzáért, hiszen akkor sem tiltakozott, amikor a feltámadása után más asszonyok, akik látták őt, „megfogták a lábát” Mát 28:9. Mária Magdaléna attól félhetett, hogy Jézus felmegy az égbe. Annyira szeretett volna az Urával maradni, hogy belekapaszkodott, hogy visszatartsa. Jézus azáltal biztosította arról, hogy még nem megy el, hogy megkérte, ne kapaszkodjon belé, hanem menjen el a tanítványaihoz, és számoljon be a feltámadásáról.