Vallás és pénz ellentéte?

Nem a pénz, vagy annak a mennyisége Jézus szavainak a lényege. Hanem hogyan tekinted azt?

az első keresztények között is voltak jó móduak, mint Pl Márk, akinek akkora volt a háza, hogy ott tarthattak gyülekezetet, Sőt Márkéknak, "szolgálójuk" is volt. Vagy is a modern korban ezt nevezhetjük, bejárónőnek, kertésznek,stb.

A gazdagságot abban az értelemben mondta rossznak, ha az ember a pénz minnél több megszerzése miatt, az idejéből kizárja a szellemi dolgokat, vagy is nem tud keresztény élelet élni, és az szerint gondolkodni.

Jézus aazt mondta:(Máté 6:24) 24 Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; . . .(Máté 6:24) . . .Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is.

Miért?

Mert a szellemi kincsekre való törekvés és az anyagi gazdagság hajszolása ellentétben állnak egymással. Az egyik a másik útjában áll.

Abban az időben a rabszolgák olyanok voltak, mint valamiféle vagyontárgyak. Naponta 24 órán át kellett hogy a gazdájuk rendelkezésére álljanak. Nem oszthatták meg az idejüket két gazda között — hogy egyik felük az egyiké, másik felük a másiké legyen.

Félszívvel pedig nem lehet Isten akaratát tenni, s talán későbbiekben még terhessé is válna.

Ezért Jézus, mielőtt arra buzdította a tanítványait, hogy gyűjtsenek szellemi kincseket, ezt mondta: „Ne gyűjtsetek tovább kincseket magatoknak a földön”

Ha mindkettőt meg akarjuk szerezni, akkor a szellemi dolgok – még ha foglalkozunk is velük kötelességből – terhessé válhatnak, és mindig csak akadálynak tűnhetnek. Még az is előfordulhat, hogy az ember ahelyett, hogy Istenre támaszkodna, a pénzben és a megvásárolható javakban látja az élet aggodalmainak legfőbb ellenszerét. Úgy van, ahogy Jézus mondta: „A szíved mindig ott lesz, ahol a gazdagságod”

Jó, ha egy keresztény komolyan elgondolkodik ezeken a bibliai tanácsokon, mielőtt eldönti, hogy minek szenteli az idejét, a figyelmét és a szívét.

Pál ezért ezt írta:

(1Timóteusz 6:9, 10) 9 Akiknek azonban elhatározásuk, hogy gazdagok lesznek, azok kísértésbe, csapdába, sok értelmetlen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embereket. 10 Mert a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere, és erre a szeretetre törekedve némelyek eltévelyedtek a hittől, és mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat.

Ez nem azt jelenti, hogy aszkétáknak kell lennünk.

Pál inlább összekapcsolta a megelégedettséget az Isten iránti odaadással.

Ezért előfordulhat, hogy az ember a pénzbe kezdi vetni a bizalmát, és megfeledkezik a Teremtőjéről.

De Isten helyesli a pénz megfelelő felhasználását.

ezek mély gondolatok, ezért érdemes mérlegelni, mi a fontosabb számunkra.

Szia

Kérlek olvasd el a Máté 6 fejezetében a 25-34 ott a válasz az aggodalmadra

Szia

Valóban az a kérdés, milyen helyet foglal el az életedben a gazdagság és a pénz. Kijózanító ezzel kapcsolatban ami Lrisztus momdott: "Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak. Mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a gazdagságnak is." Mátl 6:24

A tevével és a tű fokával szemléltette a nehézségét ennek.

Nem a pénz mennyisége, hanem a hozzá fűződő viszonyunk számít. Ez igaz, csakhogy a tapasztalat azt mutatja, hogy minél több pénze van valakinek, annál inkább ragaszkodik hozzá. Erre utal a Biblia. Mindenki azt hiszi ha nyer a lottón, ő nem fog megváltozni és sokakon fog segíteni, nem fog felesleges luxusra költeni. Viszont a valóságban csak nagyon kevesen tudnak szerények, józanok, mértékletesek maradni, a sok pénz ellenére hithűek lenni.

Hogy hol a határ, jó kérdés. Szerintem a határ attól függ, milyen szinten tart a hited. Ha a hit útjának elején jársz, nyilván nem tudsz megtagadni magadtól sok kényelmet, de ahogy hitben fejlődsz egyre több anyagi dolog feleslegessé válik, és nagy pénzbeli tartalékra sem lesz szükséged, mert egyre inkább Isten akaratára tudsz hagyatkozni.