A katolikus kultúrában mennyire elterjedt téma a középkor?
Akik itt katolikusok, nálatok hittanon, egyházi iskolákban, táborokban, rendezvényeken mennyire szokás beszélgetni a középkorról?
Pl. kiemelt téma nálatok a korabeli Magyarország és Nyugat-Európa?
Van szó arról, hogy melyik király mely másikat követte, a Pápa és a királyok, császárok viszonya milyen volt, milyenek voltak a korabeli társadalmi szokások stb?
Amennyiben van egyháztörténeti vonatkozása. Bár a középkorból leginkább a skolasztika emelkedik ki, illetve az akkor virágzásnak induló szerzetesség.
Hogy milyen királyok uralkodtak, miért kerülne szóba ilyen vonatkozásban? Pápákból is csak néhány kiemelt alak, mint Nagy Szent Gergely például.
De a felvetett témák többnyire egyszerű történelem, nem értem, hogy milyen vallási vonatkozása van a korabeli társadalmi szokásoknak. Az invesztitúra harc is sokkal inkább világtörténelem, mint egyháztörténelem.
Sajnos pl. itt nálunk jóformán semennyire. Egyházi iskolákban nyilván a tananyag része, de ott is ugyanolyan tanterv használnak, mint az állami iskolákban. Pár éve pedig megváltozott a törioktatásban a központi tanterv: eszerint gimi elsőben egy tanév alatt (!) kell eljutni az őskortól 1492-ig (egyetemes és magyar töriben egyaránt). Kb. semmit nem fognak tudni a tanulók sem az ókorról, sem a középkorról.
Mi is egyetemen töriszakon tanultuk ezt rendesen, részletességgel.
Tisztelt kettes válaszoló! Egy kis történelem lecke, hogy tisztábban láss, ha már az inkvizícióról hadoválsz: Na, hát inkvizícióból is volt négy. Középkori, spanyol és portugál állami, valamint római inkvizíció. Rögtön több, az inkvizícióval kapcsolatos hamis elképzelést romba döntök: azt, hogy egész Európát lángba borította volna, hogy kegyetlenül lecsapott volna mindenkire, és hogy lehetetlen lett volna szabadulni a karmai közül.Annyit például tudunk, hogy a toulouse-i bíróság a bepereltek 15 százalékát ítélte elzárásra, és mindössze egy százalékát végezték ki. Az inkvizítorokat a püspökök nem igazán kedvelték, Észak- illetve Kelet-Európában, továbbá Angliában és Skandináviában pedig egyáltalán nem is járt a középkori inkvizíció, amely főleg Nyugat-Európára, azon belül is a dél-francia területekre koncentrált a katar eretnekek miatt.
A spanyol (állami) inkvizíció 350 éve során 150-200 ezer embert fogtak perbe, ebből legfeljebb tízezret végeztek ki. A portugál állami inkvizíció 56 ezer pert indított, kétezer halálos ítéletet hozott, és ennek kétharmadát hajtották végre. Az újkori római inkvizíció (a pápai állam inkvizíciója) elé pedig az idők folyamán 300 ezer vádlott került, ebből 75 ezer esetben indítottak eljárást (a többinél ejtették a vádat), és összesen 1400 személyt végeztek ki. A francia forradalomnak több áldozata volt, mint az összes létező inkvizíciónak a történelem folyamán, együttvéve. Fontos megjegyezni továbbá, hogy az inkvizíció joghatósága mindenkor csak a megkereszteltekre terjedt ki.A pápa határozott szándéka szerint az inkvizíció célja az eretnekek egyházba való visszavezetése volt, nem pedig a kivégzése. Forrás:(Irodalom:
Molnár Antal: A római inkvizíció. In: A kora újkor története. Szerk.: Poór János. 349-373. Osiris, 2009.
Hahner Péter: 100 történelmi tévhit. Animus, 2010. 103-106.
Michael Hesemann: Sötét alakok. Mítoszok, legendák és hazugságok a Katolikus Egyház történetéből. Szent István Társulat, 2010.
Marian Therese Horvat: A szent inkvizíció: mítosz és valóság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!