Hogy lehet az hogy Jásár illetve Énók Könyve nincs kanonizálva a Római Katolikus Egyházban és az Etióp illetve a Kopt Kereszténység elfogadja mint a Biblia szerves részét?

Igazság szerint Hénoch könyve nincs benne a kopt kánonban, csak az etiópban, Jásár könyve pedig egyikben sincs, mert nem maradt fent ilyen könyv.

Az Egyház azért nem fogadja el Hénoch könyvét, mert nem sugalmazott mű. Ezt könnyű belátni, mert egy nagyon kései könyvről van szó, ami Hénoch életét színes legendákkal tarkítva dolgozza fel. Az etióp kánonban azért lehet benne, mert az apostolok is idéznek belőle 1-2 helyen. De ez nem jelenti azt, hogy az egész mű igaz lenne.

Katolikusok szerint Dániel könyve is nagyon kései, Salamon bölcsessége meg mégkésőbbi, mégis bevették a kánonba.

Az ősegyházban használták Hénokot, hiszen az Újszövetség és az Atyák is idézik, Tertullianus szentírásként hivatkozik Hénok és Jubileumok könyvére.

Nincs elfogadható indok. Nem tetszett nekik és kész.

1, Természetesen nem attól lesz egy könyv sugalmazott, hogy bekerül a kánonba, hanem épp fordítva, azért kerül be a kánonba, mert sugalmazott,

illetve egész pontosan: mert egy vallási csoport vagy egyházi közösség sugalmazottnak tartja.

2, Természetesen nem minden sugalmazott irat, könyv vagy prófétai tanítás kerül bele a kánonba. Tudjuk, hogy voltak igaz próféták, akiknek nem maradt fenn az írása, tudunk elveszett apostoli levelekről (Kol 4,16), Jézus maga is sokkal több mindent tanított és tett, mint ami megmaradt róla. (Jn 20,30-31; 21,25). Ami kimaradt nyilván azért maradt ki, mert a megmaradt lényeghez képest nem annyira számottevő. A kánon valójában az egyházi közösség válogatása, amely a szerinte legfontosabb és garantáltan sugalmazott iratokat tartalmazza.

3, Természetesen nem minden sugalmazott irat lesz azonnal a kánon része. A prófétákat ugyanis eleinte gyakran nagyon sokan elutasítják, s csak egy kicsiny tanítványi kör tart ki mellette, akik idővel eltudják fogadtatni mesterük írását a többiekkel is. Vagyis egy könyv sugalmazottsága felett hosszabb vagy rövidebb ideig vita van.

4, Természetesen a vitatkozó felek előbb-utóbb vagy egységre jutnak a vitatott könyvet illetően vagy elszakadnak egymástól és két külön felekezet lesz két eltérő kánonnal.

5, Természetesen a kanonikus könyveken kívül számos jó és hasznos könyv is létezik, amelyek többé-kevésbé sugalmazottak, vagy legalábbis a sugalmazott könyvek szellemében íródtak. Egy-egy könyv sugalmazottsági vitája olykor azért húzódott el évszázadokig, mert a hasznosságát tulajdonképp egyik fél sem tagadta, hanem csak a kiemelkedő fontosságát illetően volt némi nézeteltérés.

Az Egyház az újszövetségi kánont illetően hamar egységre jutott, az Ószövetséget illetően viszont alaposan elhúzodtak a fontos-e vagy csak hasznos viták. Az etióp egyház ószövetségi kánonja, azért tér el egy kicsit jobban a többi egyházétól, mert a monofizita viták idején túl korán leváltak, majd az iszlám hódítás következtében túl sokáig elszigetelődtek a nagy egyházaktól, s igazából azt az állapotot örökölték, amikor az ószövetséget illetően még nem volt tökéletes megegyezés. Ők biztos, ami biztos alapon a hasznosnak mondott könyveket is a kánonjukba sorolták.

Egyébként a katolikus és az ortodox ószövetségi kánon is egy kicsit eltér. Azért kisebb az eltérés, mert később volt a szakadás. Az ortodox többletkönyveket a katolikus Bibliák sokáig a függelékben közölték.

Hozzátenném még a válaszomhoz, hogy a források szerint az eredeti "Biblia" jóval vaskosabb volt, mint ma. A 3. századtól ha jól emlékszem, Origenész befolyására kezdtek el lemetszeni belőle. Világosan megkülönböztethetünk Nicea előtti és utáni "Bibliát" is, noha a kanonizálasról nem esett szó a niceai zsinaton.

Az Egyház eredetileg csak használt mindenféle iratot, Hénokot is, aztán később már elkezdték tiltani. Mással épp másképp volt. A 2Pétert eleinte vitatták, mivel azonban tetszett az Egyháznak ezért bevették, noha már az ókorban is nyilvánvaló lehetett, hogy egy közönséges hamisítvány ahogyan ma is ez az általános vélemény a katolikus és protestáns kutatók körében. Persze a PhD oktatásokon igyekeznek szebben fogalmazni, de ettől még tény: benne van a pakliban, hogy a Biblia hazugságot tartalmaz.

Bart Ehrman újszövetségi professzor erről írt egy cikket is.