Ha az "igaz megszabadul a nyomorusagbol" az azt jelenti minden jo lesz?

Az Igaz embert sátán a csatlósain keresztűl mindig támadja. Például megfigyelhető egy egy nagyobb áldás előtt, hogy olyan olyan össztűzet kap az illető, hogy kapkodja a levegőt a nyomás alatt, aztán egyszer csak minden nyomás eltűnik, és megérkezik Istentől az áldás. És ez így megy folyamatosan.

Sátán tudja az ember jövőjét, tudja ha Isten áldást akar adni az illetőnek. A legjobban azon mesterkedik mindig, hogy az igaz ember elbukjon, bűnbe kerüljön. Örökké rágalmazza a szolgáin keresztűl, és próbál minden vonalon az igaz hívőknek ártani.

2+ Lásd Jób történetét, mikor kikérte a sátán Istentől.

Kb. ugyan igy megy most is, több ezer évvel azután, hogy a Bibliában meg lett írva a történet.

Egyébként ha figyelmesebb vagy, a Bibblia olyan történeteket, megtörtént esemélyeket ír le, ami jellemzően a mai emberrel megtörténik, mert sátán mindig ugyan azokat a kliséket és módszereket alkalmazza.

Ahogy Isten a felkent emberein keresztűl szól a világi megtéretlen emberek felé egy evangelizáció során, úgy sátánnak ugyan így vannak emberei akik őt szolgálják (jósók, mágusok, boszorkányok, a jelen világ nagyhatalmainak pénzemberei)

Ne felejtsd el: az evilág istene a sátán. Ádám óta, amióta az ember átjátszotta neki azt a hatalmat, amit Isten az embernek szánt.

*Sátán tudja az ember jövőjét, tudja ha Isten áldást akar adni az illetőnek

A démonok is tudják, tehát és a maguk módszerei szerint próbálják az embert gonosz kivánságaik által bűnre csábítani.

Kb. hogy érthetőbb legyen: a démonok olyanok mint a sakkban a parasztok Sátánnak.

Ha jól sejtem, akkor ezt a Példabeszédekből idézted. Ez a rész (a teljes fejezet) Isten igazságosságáról szól, röviden összefoglalva; Isten a jókat megjutalmazza, a gonoszokat megbünteti. Mint látod, már az eleje is így szól: "Utálja az Úr a hamis mérleget,

de kedvét leli a csorbítatlan súlyban."

Ezek a versek értelmezhetőek akár amolyan "végső igazságszolgáltatásként" is, illetve olyannak is, ami már itt a földi életben végbe megy. Ezt mutatja a fejezet utolsó két verse is, melyekben egyszerre beszél az élet fájáról, mint végső jutalomról, majd arról, hogy már a földön is részesülnek jutalomban az igazak és büntetésben a gonoszok.

9 Minek mondasz bármit, ha lila gőződ nincs a dolgokról? és olyan ostobaságokat beszélsz, hogy az bődületes. Engem minuszolgathatsz nem lényeg, de senkit ne vezess félre. Az viszont lényeg.

Veled kapcsolatban az alábbi mondás az nagyon találó:

Ha hallgattál volna-igen bölcs maradtál volna.