Megkeresztelkedhetek ketelyekkel a szivemben? ( hit gyulekezete)

Normalis persze. A hit tud novekedni es elhalni is.

Isten igejenek a hallgatasabol szarmazik.

Hallgass predikaciokat, olvass Bivliat foleg az evangyeliomokat.

Milyen hit kell az udvosseghez:

[link]

Bibliailvasas:

[link]

Csodak:

[link]

Megtertem mit kell meg tennem:

[link]

Az ókeresztények hónapokat, sőt inkább éveket készültek a keresztségre. Sőt gyakran haltak még katekumen korukban vértanúhalált. Ha kételyekkel vagy tele, akkor még nem hiszel, ne keresztelkedj.

Egyébként nem kell elhinned a gyógyulásos storykat (lehet fele kamu, ki tudja), az nem nagyon tartozik a hithez. Hinned egyedül Krisztusban kell, de nagyon szilárdan.

Nem a humbuk fog téged üdvözíteni, hanem a Krisztusba vetett hit.

ha a lényeget el tudod fogadni eszeddel, szíveddel, hogy Isten szeret, jót akar és Jézus által megment, akkor megkeresztelkedhetsz.

A csodák, gyógyulások részei Isten tevékenységének, de a legfőbb munkája az emberek megmentése, főként hit, szeretet és józanság Lelke által, ami működik extra csodák nélkül is, tanítás után, mert a Szentlélek meggyőzi az embereket.

De érdekes, ha mondjuk nem tudod elfogadni, az alábbi csodákat: teremtés, Jézus fogantatása, emberré léte,gyógyításai,feltámadása, mennybemenetele, a Lélek kiáradása. Ezek szólnak Isten hatalmáról.

Mi akadályoz abban, hogy ezeket elhidd? Lehet, hogy majd ahogy nő a tapasztalatod, válaszok az imáidra, úgy nő a bizalmad is.

A Hit gyülekezete nagy hangsúlyt tesz esetleg a látványos eseményekre, más gyülekezetek a tanítás tartják fontosabbnak, vannak akik a tapasztalatokat, lelki életet, életmódot stb...

Isten ebben is vezetni tud Téged, hogy oda kerülj, ahol hasznos lehetsz és ami Neked is hasznodra lesz.

Nézz körbe más helyeken is. Fontos!

Amikor keresztény lettem, megtanítottak egy nagyon alapszabályt. Elős a tény, aztán a hit és a vége az érzelem. Akkor is hihetem, hogy Isten cselekszik, ha nem érzek semmit. A tények miatt igaz.

Még olvasni ajánlom:

[link]

Sok örömet és kitartást az úton:)

Közelíts máshogy a kérdéshez! A jó kérdés az, hogy vajon megteheted-e szerinted azt, hogy ne keresztelkedj meg, ha már hiszel Jézus Krisztusban, mint a te Uradban és Megváltódban? Vajon egy hívő mikortól számít hívőnek bibliai értelemben? Mit mondott Fülöp az etióp kincstárnoknak az ApCsel 8-ban? "Ha teljes szívedből hiszel, meglehet." Értsd: akkor megkeresztelkedhetsz. Mit válaszolt ő? "Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia." (ApCsel 8,37)

Ha valaki megtért, annak a keresztség a továbbiakban nem opcionális, hanem sürgősen szüksége van rá. Ha nem tudsz mindent elhinni, nem számít. A hit hallásból jön, a hallás pedig Isten Beszédéből. Jézus Krisztusban, Isten Fiában kell hinni, hogy Ő meghalt a bűneidért, eltemették, harmadnapon pedig feltámasztotta Őt az Atya a megigazulásodért. Ha ezt elfogadtad, és nyilvánosan megvallottad Jézust Uradnak és Megváltódnak, ez alatta azt kell érteni, hogy amikor a gyülekezetben előre hívták az embereket, hogy mondják el a megtérő imát, akkor előrementél, akkor bibliai értelemben kész vagy arra, hogy megkeresztelkedj, utána pedig vedd a Szent Szellem ajándékát. Minden egyéb közjáték emberi reflexió, amely nem szolgálja Isten ügyét. A keresztség nem a megértés után lesz jogerős, hanem hit által. Ha hiszel Jézus Krisztus személyében, és tudod, hogy Ő azt mondta, hogy "így illik nékünk minden igazságot betöltenünk", akkor ne tétovázz, a lehető leghamarabb keresztelkedj meg, amikor a Gyülekezetben lehetőség adódik erre. Az igaz, hogy a keresztség hatékonyságához megértés is kell, az azonban nem előtte jön meg, hanem utána. A gyógyulásban való hitet sem kell erőltetni, bízd Istenre és légy engedelmes a Szellemnek. A Bibliaolvasás tényleg fontos, de számodra most fontosabb, hogy az Ige tejét szívd magadba, ami nem más, mint a prédikáció. Jelenleg az a te éltető táplálékod. A Bibliát használd arra, hogy ellenőrizd a prédikációban elhangzottakat, mint az ApCsel 17-ben a béreaiak, akiket nemeslelkűeknek nevez a Biblia, mert készséggel befogadták a prédikált Igét, a Bibliát pedig nem arra használták, hogy kifogásokat keressenek Pál beszéde ellen.