Mi értelme van becsületes-bünnélküli életet élni, ha Isten a legelvetemültebb gyilkosnak is megbocsájt?

Ha valaki úgy áll hozzá, hogy kövessünk el bármit, mert Isten úgy is megbocsájt, akkor az Szentlélek káromlása és egyenes út a pokolba.

Ha valaki követett el élete folyamán gaztettet, de őszinte szívvel megbánja, teljesen megváltoztatja életet, próbálja helyrehozni korábbi bűneit (amilyen szintig lehetséges), azt Isten üdvözíti.

Semmi értelme nincsen.

Egy "bűn" (ami igazából nem bűn) van, amit nem bocsát meg, mégpedig, ha elutasítod.

De ha gyilkosként megbánást tanusítasz, minden oké.

Egyrészt senki sem bűntelen. Ha Isten nem bocsátana meg, akkor mindenki menne a pokolba a bűnei miatt, akárhogy is próbált jó ember lenni. Tekintet nélkül az érdemeire, mert azok valahogy sokkal kevesebb súlyt kapnak.

Jó, nem bűntelen az ember, törekszik a jóra, de az elvetemülteknek azért nincs kegyelem? Ez nem teljesen igaz, mert az ember változhat. Ki térne meg egy olyan Istenhez, aki a régebbi bűneit nem hajlandó megbocsátani? Az ember azt gondolhatná, hogy neki már minden mindegy, ő már úgyis elbukott, és ez a bukás végleges. Te vajon ezt szeretnéd?

Jól van, ha megtér az ember, mindent megbán, de hogyan lehetne arról megbizonyosodni, hogy valóban megtért? A pap ezt ugyan nem látja, de Isten igen. Ha a megtérés nem őszinte, a bűnbánat ne szívből jön, hanem csak formális, akkor a bűn nem nyer bocsánatot.

De halaszthatja-e valaki a halálos ágyára a megtérést? Az ember nem lehet biztos afelől, hogy lesz halálos ágya, és halála előtt még lesz ideje mindent megbánni. Jöhet a halál szívrohamban, jöhet balesetben, jöhet egy golyótól eltalálva (ez utóbbi lehetőséget egy bűnözőnek mérlegelnie kell).

7-es elég egyszerű a létszemléleted. Olyan faék-szerű.

A whiskys letöltötte büntetését - hagyjátok békén.

"Aki meg vallásosan vagy bűn nélkül él magára marad vagy szürke életet él." - Nem biztos ez. Bűn nélkül meg nemigen élnek.

Igen,

azonban ez nem olyan egyszerű, mint gondolnád.

Azért hogy élvezze Isten elismerését, a megbánás, csak felületes is lehet, így bizony komoly látható lépéseket kell tennie az életében, hogy ne csak Isten számára, hanem minden ember számára is nyilvánvaló legyen.

S ez nem csak pár hónapról vagy évről szól, hanem örökre, ebben a világban a haláláig.

Mi értelme? Vajon ha úgy élsz ahogy e bűnöző, az miért jó neked, és a környezetednek? Illetve, miért akarsz oda süllyedni, ahova egy bűnöző, aki lelkiismeret nélkül, gátlástalanul él? Boldogabb leszel tőle? S ha igen, meddig?

Szia

Bűn nélkül élni nem lehet, mert a születésünkkor örököltük a bűnt. De lehet úgy élni, hogy nem követünk el szándékos bűnt, vagyis olyat, amivel ártok az embereknek, magamnak, és Istennek is.

Azt, hogy hogyan bocsátja meg a súlyos bűnöket Isten, az le van írva a Bibliában. De azt, hogy hogyan tekinti a tömeggyilkosokat, mint pl. Hitler, Lenin, Sztalin, stb, azt majd akkor tudhatjuk meg(ha ott leszünk), ha megtörtént a feltámadás.

Abban viszont bizonyosak lehetünk, hogy a tökéletes szeretet Istene az igazságosságát is tökéletesen egyensúlyban tartja mindig.