Írja-e a Biblia az Istenkeresőknek, hogy keressék meg Isten szervezetét, illetve, hogy legyenek hűségesek ahhoz?

Természetesen. Jézus Pétert bízza meg azzal, hogy alapítson Egyházat, amit, ahogy Péter neve is jelenti, Kősziklára épül.

Péter Rómába utazik, és első pápaként az Igaz Hit szilárd kősziklájára alapítja a hitét, egyházát. Péter személyesen ismerte Jézust, a szellemi utódai pedig továbbviszik ezen hagyományt, hitet, és erkölcsi tanokat.

Egyébként a Reformáció kezdőalakja, Luther Márton se akart más egyházat alapítani, csupán a korabeli Katolikus Egyházban akart változásokat bevezetni a saját nézetei szerint.

Tehát szerintem mondhatjuk, hogy az egész Protestantizmus a maga mára ezerfélé ágazó kisegyházaival egy hiba volt, ami széttöredezte a Kereszténységet, teret engedett mindenféle ostoba radikalizmusnak és amerikai túlkapásoknak.

Véleményem szerint mind az emberiség, mind maga a keresztény teológia előrébb tartana, ha ezt a történelmi hibát sikerült volna kiküszöbölni, és manapság mindenki Katolikus vagy Ortodox lenne.

#4, mivaan?

A Kéfa arámi nyelven egyértelműen sziklát jelent, a Petrosz pedig görögül jelenti a sziklát

#4

Melyik arám szótárban olvastad, hogy "sziklából kipattanó szikladarab"? Már úgy ránézésre is túl hosszú egy olyan egyszerű szóhoz, mint Kéfa.

Péter szikla, vagy csak egy kődarab vagy kavics?

Mt 16,17-19

Erre Jézus azt mondta neki: "Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva."

Jézus azt arámul csak így mondhatta Simonnak: "te "Kepha" vagy, és én ezen a "Kepha"-n építem fel egyházamat." Az arámban a "Kepha" masszív követ vagy sziklatalajt jelent. A kisebb kő vagy kavics pedig az "evna".

Néhány nem-katolikus azzal szokott érvelni, hogy a görög nyelvű Újszövetségben itt két különböző alakú szó áll. Így valahogy: "te "Petros" vagy, és én erre a "petrá"-ra építem egyházamat." A "petra" sziklát jelent egyértelműen, a "petros"-t pedig lehet fordítani kis kőnek, kavicsnak is. Tehát a nem-katolikus magyarázók azt mondják, hogy mivel nem ugyanaz a szó áll itt, ezért Jézus azt akarta itt kifejezni, hogy Simont csak a szikla - ami Jézus maga - egy kisebb darabjának, egy kisebb kőszilánkjának nevezi el, amire ugye nem lehet Egyházat építeni.

Tehát akkor hogyan van ez? Mi ez a kétféle szóhasználat? Nagyon egyszerű. Jézus (és Máté is) arámul beszélt, s Jézus arámul nevezte el Pétert (vö. Jn 1,42). Nem Petrosnak hívta őt, hanem Kepha-nak. Szent Pál, a Gal 2,7-8 kivételével, mindenhol így is hívja Pétert. A későbbiekben a görög nyelvterületen kibontakozó egyházban azonban, hogy görögül is érthető legyen, hogy mit jelent maga a Kepha név, lefordították görögre, Petroszként. (Már maga az a tény, hogy egy nevet lefordítanak egy másik nyelvre, és nem ugyanolyan formában használják, azt jelenti, hogy nem pusztán egy személynévről van szó, hanem egy metaforikus jelentésű hivatali névről.) Ez a fordítás egyetlen egy módon volt lehetséges, úgy, hogy Petros-nak fordították. Miért nem Petrá-nak, ami kifejezetten a sziklát jelenti? Mivel a petra szó nőnemű. Simont egy nőnemű névvel ellátni egyértelműen furcsa lenne, nem? Azonban a petra szónak van egy hímnemű változata is, ez a petros. Így lett a mondat első Kephá-ja Petros-szá, míg a második kepha petrá-vá. (azaz: te "Kepha" vagy, és én ezen a "kepha"-n építem fel egyházamat = te "Petros" vagy, és én ezen a "petrá"-n építem fel egyházamat.) Máté mindenképpen meg akarta őrizni azt a szójátékot, amelyet Jézus itt használt (többek között ezért is biztos, hogy eredeti Jézus-logionnal van dolgunk), hiszen éppen ez a lényege a mondatnak, ezért ragaszkodott ugyanahhoz a görög szóhoz még annak árán is, hogy a nembeli viszonyt kifejező szótövet így meg kellett változtatnia, mint már megjegyeztem, mert Péter férfi volt, de a szikla szót kifejező petra szó nőnemű.

A másik fontos dolog, amit meg kell említeni, hogy a petros szónak nem a kődarab az egyedüli jelentése. A petros sziklát is jelent. A Septuagintából ez világosan kiderül: a petros-ban barlangok és hasadékok vannak (Iz 2,19.21; 7,19; 57,5; Jer 16,16; 49,16; Abd 1,3), a petros magas kőszál (Jer 51,25). Kődarabot két helyen jelent, a 2Makk 1,16; 4,41-ben. (Ezt a könyvet a protestánsok ráadásul el se fogadják sugalmazottnak. ;-).) Ennek ellenére azt mondják a nem-katolikusok, hogy mivel a Makkabeusok könyve áll Jézus korához a legközelebb, ezért ez bizonyítja, hogy ebben a korban a petros inkább követ jelentett. Érdekes módon ezt egy híres protestáns biblikus cáfolta meg, Donald A. Carson, aki kimutatta a korabeli költészetből és más iratokból, hogy a koiné nyelvjárásban, amelyen az Újszövetség íródott, nincs különbség a petros és a petra között, hanem egymásnak egyenlő értékű szinonimái, azaz mindkettő szó sziklát jelent. Ugyanezt az állítást a Thayer's Greek-English Lexicon of the New Testament is alátámasztja. Ha Máté apostol azt akarta volna hangsúlyozni, amit a nem-katolikusok értenek ez alatt az igehely alatt, ti. azt, hogy Péter itt egy kisebb kődarabként volt megnevezve, és nem rá lett építve az Egyház, hanem ő is, és más is, aki megvallja Krisztust, csak része Krisztus sziklájának, akkor nem a petros szóval, hanem a lithos szóval kellett volna lefordítania Jézus szavát. A lithos görög szó ugyanis egyértelműen jelenti a méretektől független kődarabot, vagy akár kavicsot. Ez esetben azonban Máté megváltoztatta volna Jézus szavát és szándékát. Érdekességként még annyit, hogy a Simon név arámul homokszemet jelent. Elég érthetetlen lenne, ha Jézus Simon nevét homokszemről kavicsra változtatta volna.

A mondatszerkezet is a mi érvelésünket támasztja alá. Ha az lenne a görög mondat helyes fordítása, hogy míg Péter csak egy kődarab, addig Jézus sziklára építi az Egyházat, akkor a két mondatrész között ellentétes viszonynak kellene állnia. Te kődarab vagy, de (-> <-) én erre a sziklára építem... Azonban ez nem így van. Mivel a görög kai szó, ami összekapcsolja a két mondatrészt, kapcsolatos (és, s, meg, is, sőt) vagy következtető (ezért, így, tehát, ennélfogva) viszonyt jelöl, valamint néha magyarázó viszonyt is (hiszen, mivel, ugyanis, stb). De ellentétes viszonyt soha.

Forrás:depositum.hu

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=DoaO4JKmlfM

https://www.youtube.com/watch?v=MOTssa6gF08