Valaki segítsen ebben a bibliai idézetben! Egy szót sem értek belőle. Mit jelent ez konkrétan?

@19:46

Nem tudom, hogy most trollkodsz-e, vagy komolyan írod, de a Jelenések könyve egy nagyon is jól érthető könyv.

Egyetlen feltétele van lényegében a megértésnek:

ismerni kell azt a műfajt, amiben íródott.

A mai ember azért nem érti, mert az már egy kihalt műfaj, de a korársak még elég jól értették. Szó sincs itt semmiféle hallucinációról, ezt csak azok mondják, akik hülyék az ókori, Keleti irodalomhoz.

"Szó sincs itt semmiféle hallucinációról, ezt csak azok mondják, akik hülyék az ókori, Keleti irodalomhoz."

Akkor miért van az, hogy a fejlettebb technikával rendelkező társadalmakban élő Pitagorasz vagy Szokratész nem tapasztalt ilyen egetrengetően furcsa víziókat? Miért van az, hogy a középkori parasztok annyiféle természetfeletti dolgot tapasztaltak, varázslók, sárkányok, boszorkányok, törpök, koboldok, angyalok, sátánok, de úgy 1800-tól, amikortól megjelent a búza ipari feldolgozása és a szennyeződések kiszűrése, hirtelen megszűntek ezek a furcsa, haluzós élmények?

Miért van az, hogy manapság elsősorban azok tapasztalnak ilyesmit, akik drogot szedtek be, vagy valamilyen súlyos mentális betegségük van?

Előző, megmondom neked miért:

Szókratész az i.e. 4. században élt, ráadásul Hellászban. Az ókori görög kultúra eleve más volt, mint a Közel-Keleti. Az ott lévő embereket nem érdekelte annyira jövő, inkább a kezdeteket kutatták. Keleten, a zsidóknál más volt a helyzet, mert ott meg a kezdetek kaptak kisebb szerepet, náluk az volt az izgalmas kérdés, hogy mit hoz a jövő.

Ezzel kapcsolatban megjelent Izraelben egy műfaj, aminek a neve: apokaliptika volt. Ennek a műfajnak az volt a jellegzetessége, hogy közel állt a mitologikus nyelvezethez, de attól mégis eltérő volt, mert egységes szimbólumrendszerrel rendelkezett. Minden képnek megvolt a maga jelentése, tehát ezek össze-visszaságok voltak. (pl víz = népek, lásd: Jel 17,15). A víziókat rendszerint angyalok magyarázták. A szerkezete pedig időnként egészen érdekes volt. Pl. a Jelenések könyvében bizonyos kutatók khiasztikus szerkezetet vélnek felfedezni. Ez azt jelenti, hogy a szakaszok (pl. a prológus és az epilógus) párhuzamban vannak egymással, és egyfajta piramis szerkezetet alkot az egész, amely odáig tolódik, hogy a könyv közepén van a lényeg. Az apokaliptika virágzása megközelítőleg az i.e. 2. századtól egészen az i.sz. 1. századig tarott. Ez a műfaj azonban mára kihalt, (mint a bibliai nyelvek is), így egy átlagos 21. századi ember nem tud mit kezdeni az apokaliptikus könyvekkel, azon kívül, hogy zavaros látomásnak tartja az ilyen leírásokat.

Ennyit magáról a műfaj ismertetéséről. Most tegyük fel a kérdést, hogy miért írt Szent János apokaliptikus könyvet?

Nagyon egyszerű a válasz: az apostol egy börtönszigeten volt, és át kellett adni egy üzenetet a 7 kis-ázsiai gyülekezetnek. Ezt azonban nem tehette meg csak úgy simán, mert az üzenet tartalma sérthette a Római Birodalom bizonyos elveit. Pl. benne van az is, hogy Róma meg fog bukni, ilyet meg nem szabad volt akkor terjeszteni, ha jól tudom. Tehát a könyvet úgy kellett megírni, hogy a cenzor ne értse meg, de a címzettek értsék, hogy miről van szó. Ezért János apostol az apokaliptika műfajt választotta eszközül. Amikor a római cenzor átolvasta a könyvet, valószínűleg ugyanazt gondolta, mint a mai kritikusok: egy idős ember zavaros látomásai, nem sokat foglalkozott vele. Egyszerűen engedte, hogy kimenjen a szigetről, és a címzettek így kézbe vehették a küldeményt. Majd később lemásolták, és felvették a bibliai kánonba.

Próbáltam egyszerűen elmagyarázni. Remélem, hogy egy kicsit érthetőbb lett így a Jelenések könyve.

Pontosabban:

*"tehát ezek nem össze-visszaságok voltak"

Szia!

Érdemes tisztázni a fogalmakat: az apokalipszis görög kifejezés, melynek jelentése: kinyilatkoztatás, feltárás, lelepelzés. Sajnos a köztudatban ez a fogalom összefonódott végítélet, a világvége félelmetes jeleneteivel, azonban az a könyv: Jelenések könyve, amely Jézus krisztus apokalipszise, kinyilatkozatása pont, hogy inkább evangélium (jó hír), ami Jézus Krisztustól származik és Jézus Krisztusról szól!

Az ebben található nagy vázlatpróféciák, melyek ciklikusan követik egymást történeti folyamatosságban mutatják be az üdvtörténetet, mégpedig az Isten megváltási tervének szempontjából.

A lovasok akikre utaltál a könyvben szereplő második nagy vázlatprófécia: a hét pecsét első négy pecsétjének felnyitásakor jönnek elő. A fehér, a tűzvörös, a fekete és a hullaszínű ló párhuzamba állítható az első négy levéllel, és az első négy trombitaszóval, melyek az első és a harmadik vázlatpróféciában jelennek meg.

E hozzászólás keretei nem engedik meg, hogy részletesen elmondjam e jelképek pontos azonosítását, így csak nagyon röviden fogalom össze a lényeget. A lovakkal már Zakariás próféta könyvében is találkozunk így az azonosítás viszonylag egyszerű.

A koronás fehér lovas az őskeresztény korszak hívő egyházát, tűzvörös lovas az üldözések korszakának egyházát, a fekete lovas a világi hatalommal szövetkező birodalmi egyház, végül pedig a hullaszínű lovon ülő pedig középkori üldöző egyházat jelképezi.

Üdv. Péter