Van a Sátánnak szabad akarata?

Miert foglalkozol ennyire a satannal?

Ne tudja megbanni a bunei t mer tnincs mar benne semmilyej hajlam a jora. Jezus szerint kezdettol emberolo es nincs benne igazsag, vagyis soha nem tud oszinten megnyilvanulni olyan mint egy pszichopata. Nem tud megbanni semmit.

Isten minden teremtményét szabad akarattal teremtette. Az angyalokat, az embereket, és ha vannak más lényeget is. Így természetesen Lucifert (majd később Sátán) is szabad akarattal lett teremtve.

Sajnos a szabadakaratát arra használta, hogy szembeszálljon Istennel.

Nem volt túl bölcs döntés tőle.

De az utolsó "csepp" a pohárban az volt amikor keresztre adatta Jézust.

És ahogy az előttem szóló mondta: már nincs benne semmi hajlam a jóra.

Tehát esélytelen az üdvösségre.

És ez NEM ISTEN hibája.

Egyértelműen volt szabad akarata. Ha nem lett volna, Isten teremtette volna gonosznak, és ez igazságtalan lett volna. De ez elképzelhetetlen (1Mózes 18:25). Biztos, hogy Isten minden alkotása jó és bűntelen volt, így Sátán is, amíg fel nem lázadt.

Sátán egyébként nem mindig volt "Sátán". Ez a név ellenállót, ellenszegülőt jelent, és nyilván akkor kapta, amikor ellenszegült, fellázadt. A Bibliavers, amire a 4-es válaszoló hivatkozott a János 8:44, ami a Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás szerint így hangzik: "A ti atyátok az ördög, és atyátok kívánságait akarjátok követni. Gyilkos az kezdet óta. Nem tartott ki az igazságban, mert nincs igazság benne."

Azt írja "Nem tartott ki az igazságban", tehát valamikor igazságos volt, de eltért attól, ami a helyes (A Szent István Társulati Biblia is hasonlóan fogalmaz, ahogy az Új világ fordítás és a revideált kiadása is). Szóval Isten igazságosnak, jónak teremtette, és szabad akarattal, amit aztán így használt fel, hogy fellázadt.

A gyászdal, ami az Ezékiel 28:12-19-ben van feljegyezve, Tírusz meg nem nevezett királyának van címezve, de párhuzamban áll Sátán sorsával (érdemes elolvasni az egészet). Először leírja az ő dicsőségét: szép volt és bölcs, és így szól hozzá: "Feddhetetlen voltál megteremtésed napjától fogva, míg igazságtalanságot nem kezdtél gyakorolni." (15. vers) A lázadásának és annak, hogy igazságtalanságot kezdett gyakorolni, meg van a következménye: "Mindazok, akik ismertek téged a népek között, ámulva merednek majd rád. Hirtelen ér el a vég, és szörnyű lesz az, mindörökre megsemmisülsz." (19.) Sátánra ki van mondva az ítélet. Ezt megerősíti például az 1Timóteusz 3:6; a Júdás 6 és a Jelensések 20:10 is. Sátán ítélete már biztos, és nincs lehetősége az ítélet megmásítására. Az ítélet igazából még Édenben ki lett mondva: Sátán meg lesz semmisítve (1Mózes 3:14,15).

Sátán nem nyerhet bocsánatot. Ő jónak és bűntelennek, tökéletesnek lett teremtve (ha elolvastad az Ezékiel 28:12-19-et, te is láthattad). Nem örökölt bűnt úgy, mint mi emberek. Szellemteremtményként pedig tökéletesen tisztában volt azzal, hogy mit tesz, és senki sem vezette őt félre. Tudatosan, és szándékosan tette és teszi is. A Héberek 10:26,27 ezt írja: "Mert ha készakarva követünk el bűnt újra meg újra, miután pontosan megismertük az igazságot, akkor nincs többé áldozat a bűnökért, hanem csak az marad, hogy várjuk a félelmetes ítéletet és a tüzes haragot, amely meg fogja emészteni az ellenszegülőket." [Ezt össze lehet vetni a Farizeusok bűnével (Márk 3:28-30; János 9:39-41; Héberek 10:26-31) vagy Júdás bűnével (Márk 14:21; János 17:22).]

Isten, bár megbocsájtó és hatalmas az ő irgalma, van, amit nem bocsát meg. Sátán nem fogja megbánni a bűnét (ez a néhány ezer év is eléggé ezt mutatja, és mint ahogy a János 8:44 is mondja, nincs benne igazság), és nem is fog bocsánatot nyerni. Szóval nem, nem "nyerheti el az üdvösséget".

Természetesen van az ördögnek is szabad akarata.

Viszont az ördögnek nincs lehetősége bűnbánatra. Gondolj bele, az ördög mindennek a teljes tudatában döntött a lázadás mellett. Mi az angyalokkal ellentétben képesek vagyunk fejlődni, ismeretünk egyre bővül és változik. Nekik teremtésüktől fogva teljes az ismeretük, ha újra dönthetnének, akkor is így tennének.

Másrészt a szellemi teremtmények Istennel együtt az idő felett léteznek, létünk egyfajta állapot. Döntéseik az örökkévalóságra szólnak.

Ezért van az ember sokkal különlegesebb helyzetben, mint bármelyik angyal. Ezért is tölthette el irígység a sátánt, hogy az egyszerű parányi teremtmény, az ember, ilyen különleges kegyelemben részesül.