Ha régen, olyan sok próféta volt, akikhez szólt az isten, akkor most miért nincsenek?

Tehát akkor ez ellentmondás a joeli próféciával? Nem!

Joelt és a Cselekedetek könyvét idézni, ahol ez a joeli prófécia teljesedett félrevezető, mert a Biblia többféle értelemben használja az "utolsó napok" kifejezést!

Péter apostol már beszélt az „utolsó napok”-ról amikor idézett a Jóel 2:28–32-ból. Ez Pünkösd napján (Siván hó 6-án) történt, i. sz. 33-ban.

Isten szellemének ihletése alatt Péter apostol megjelölte, hogy ez a kifejezés: „azután”, mikorra vonatkoztatható az idő áramlatában, amikor azt mondta, hogy „az utolsó napokban”. Mintegy 850 évvel azután tehát, hogy Jóel jövendölése elkészült, azok az „utolsó napok” megkezdődtek, Péter pedig azokban a napokban élt.

De most megkérdezhetjük, hogy vajon Péter a dolgok egész világrendszerének az „utolsó napjaiban” élt? Aligha, hiszen mi most több mint 19 évszázaddal azután élünk, hogy Pétert keresztény vértanúként megölték (Ján 21:18, 19; 2Pét 1:14). Hogyan érvelhetnénk tehát akár bibliai alapon is úgy, hogy az „utolsó napok” kifejezés a Péter idejétől mostanáig eltelt időre vonatkozik, beleértve a mi zűrzavaros korunkat is, amely még nem ért véget? Ez nem lehetséges, bár ez alatt a 19 évszázad alatt egészen mostanáig Isten nyilvánvalóan kiárasztotta szellemét mindenfajta testi hivő egyénre, és Isten szellemi fiaivá és leányaivá tette őket Jézus Krisztus által.

Vajon szólnak-e az Írások arról, hogy Péter valaminek az ’utolsó napjaiban’ élt akkor? Igen! Azok a jellegzetes „utolsó napok” akkor kezdődtek, amikor Alámerítő János bemerítette Jézust, Jézus pedig szent szellemmel kenetett fel, miután feljött a vízből. Így lett a Krisztus, vagyis a Felkent (Csel 10:37, 38).

Az „utolsó napok” tehát i. sz. 29 őszén kezdődtek, amikor a názáreti Jézus elérte a 30 éves felnőttkort (Luk 3:21–23). Az erre vonatkozó időszakról írta Pál apostol a (nyilván Jeruzsálemben lakó) zsidó keresztényeknek: „Isten, aki régen sokszor és sokféleképpen szólt az ősatyáitoknak a próféták által, most [mikor?], e napok végén, a Fiú által szólt hozzánk, akit mindenek örököséül jelölt ki, és aki által megalkotta a dolgok rendszerét” (Zsid 1:1, 2).

Igen, az idő a dolgok zsidó rendszere számára „e napok végé”-nek bizonyult ott a Közép-Keleten. Aligha csodálkozhatunk tehát azon, hogy Alámerítő János így szólt a szadduceusokhoz és a farizeusokhoz, akik alámerítkezni jöttek hozzá: „Viperák fajzata, ki mutatta meg nektek, hogyan menekülhettek meg a közelgő harag elől? Teremjetek tehát a megbánáshoz méltó gyümölcsöt!” (Máté 3:7, 8). Csakis ily módon remélhették, hogy elkerülhetik a pusztító csapás tüzét, amely megemészti nemzetük jelképes értelemben pelyvához hasonló tagjait i. sz. 70-ben. Ezért azon az i. sz. 33-beli Pünkösd napon Péter apostol ezt mondta a vízben való alámerítkezésre jelentkező bűnbánó zsidóknak: „Meneküljetek ettől az elhajlott nemzedéktől!” (Csel 2:37–40).

Jézus a Mózes közvetítésével létrejött zsidó Törvényszövetség alatt született. Amikor Jézus alámerítkezett és szent szellemmel való felkenetésben részesült, Ő lett az újszövetség Közbenjárója, amely szövetséget Isten szellemi zsidókkal vagy izraelitákkal szándékozta megkötni. Ez maga után vonta az „utolsó napok”-at a zsidó Törvényszövetség és a zsidó rendszer számára, amelynek imádati központja a jeruzsálemi Heródes-templom körül forgott. Amikor Jézus — mint az Isten és a saját tanítványai közötti Közbenjáró — felment a mennybe, tökéletes emberi áldozata vérének értékével megpecsételte az újszövetséget. A bizonyítékot erre Isten azon a csodálatos pünkösdi napon szolgáltatta, amikor kitöltötte a szent szellemet. Ez a szent szellem hozta létre a szellemi izraelitákat, akikkel az újszövetséget meg lehetett kötni. Ezzel egyidőben kiiktatta, hatályon kívül helyezte a testi Izraellel kötött régi Törvényszövetséget (Ef 2:15, 16; Kol 2:13, 14).

Némely bibliakutató azonban úgy érvel, hogy az „utolsó napok” az egész „Keresztény Korszakot” ölelik fel, éspedig attól a Pünkösd napjától kezdődően, amikor Péter idézte a Jóel 2:28–32 szavait egészen a mai dátumig (1980), sőt azon túl is, egészen a meghatározatlan jövőbe. Nos, akkor mit jelentene ez? A következőket: Az úgynevezett Zsidó Korszak i. e. 1513-tól — amikor a Törvényszövetség a Sínai hegynél megköttetett — i. sz. 70-ig tartott. Egy 1582 éves időtartamról van itt szó. Milyen hosszú ezzel szemben az úgynevezett Keresztény Korszak, amelyet i. sz. 33 Pünkösdjétől számítunk, amikor a szent szellem kiáradt a Jeruzsálemben megalakult első keresztény gyülekezetre? Az már most több mint 1947 éves. Ez azt jelentené, hogy az „utolsó napok” — ha azok a Keresztény Korszakkal párhuzamosan haladnak — évszázadokkal hosszabbak, mint a Zsidó Korszak. Nem különös dolog ez?