Isten megbocsájt, ha néha-néha maszturbálok, próbálok róla reszokni, de nem nagyon megy, hogy szokhatnék le róla?

#6-os vagyok ismét. Látom nem okozott osztatlan sikert a hozzászólásom, bár eléggé alátámasztottnak gondolom mindazt, hogy az önkielégítés nem feltétlenül bűn, mindazt, hogy viszont sok ember nem tudja kéjelgés nélkül csinálni, ezért tisztátalanná teszi magát vele. Ezeket a Júdás 8 alapján gondolom, de nem tartom magam tévedhetetlennek, viszont sok fekete-fehér választ írtatok ide, és a kérdés nem ilyen egyszerű.

Szóval Júdás 8 (miután a Júdás 7 Sodoma és Gomorra súlyos ítéletéről beszél, mivel "idegen test utáni kívánság hajtotta őket") ezt írja:

"De mindezek ellenére ezek az álmodozók is ugyanúgy beszennyezik a testüket, megvetik Isten felségét, és káromolják a mennyei hatalmasságokat."

Ebből számomra az jön le, hogy a szex közben a valóságtól való elszakadás, a fantáziálás, Júdás szavaival "álmodozás" a kéjelgés egyik meghatározó eleme, amely "tisztátalanná tesz" és "káromlás". Kétség kívül a bűnökre írja a Biblia, hogy tisztátalanná teszik az embert, tehát simán lehet az önkielégítés bűn.

A saját életemben az önkielégítés ilyen irányba ment el elég hamar, miután felfedeztem tinédzser koromban a vele kapcsolatos jó érzést, és mindenféle "szupernőket", tökéletes testű nőket képzelegtem közben eleinte, később már annyira a kéjvágy irányított, hogy amikor egyedül voltam, és megláttam egy szép nőt az interneten vagy a tévében, azonnal a leggyorsabban és legvadabban önkielégítettem, néha nem is csak egyszer. Ez a fajta egészen önző, és a kívánság szenvedélyében gyökerező hozzáállás a szexhez nyilvánvalóan csak fájdalmat és kielégítetlenséget okoz egy nőnek szex közben. Azért javasoltam a házasságot, mert egyrészt a Biblia is ezt teszi (1Kor 7:9), másrészt házasságban ott van a partner, egy moderáló erő, aki valóságos, visszajelez, stb. jóval kisebb a kísértés a kéjelgésre, fantáziálásra.

Egyébként nyilván függene a tanácsom attól is, hogy a kérdező hány éves. Tinédzser korban valamennyire érthető a szex "kipróbálása", de a veszély akkor is fennállhat a bajra. Isten türelmes, és megáldja az őszinte imát és a helyes életmódra való törekvést.

#6-os és #11-es vagyok ismét.

Oké, a kérdező alapvetően azt kérdezte, hogyan szokhatna le. De ez eléggé függ az élethelyzettől.

Szerintem, ha felismerted abból, amiket előbb írtam, hogy ez egy bűn az életedben, ne a maszturbálás abbahagyására összpontosíts. Arra összpontosíts, hogy ne maradj sokat magadra. Társas kapcsolatok, barátkozás, közösségi programok, sportok, mások szolgálata, pl. egy egyház valamely szolgálatában való részvétel, olyan örömök keresése, amelyek nem ennyire veszélyesek, mint az önkielégítés, pl. hobbik. Jó lehet a másik nemmel való barátkozás, ha nem vagy házas. nem kell nagyon előre gondolkodni, csak barátkozni, és feldolgozni a kudarcokat. Olvasd el a 2Kor 6:14-18-at is.

A lényeg, hogy elsősorban ne magaddal foglalkozz, még csak ne is azzal, hogy éppen hogy megy az önkielégítéstől való megszabadulás, hanem Istennel és más emberekkel. lehet, hogy ez hosszabb projekt, attól függően, hogy milyen mélyen vagy benne a megkötözöttségben. Isten türelmes, szeret is, és ha valóban vágysz arra, és kitartóan imádkozol, hogy tiszta életet élj, akkor képes ezt megadni, de valószínűleg fokról fokra fogsz haladni.

Lehet, hogy egyes keresztény közösségeknek is van szexuálisan függőket segítő csoportjuk, ahol meg tudjátok beszélni a konkrétabb teendőket, és találkozhatsz "sorstársakkal"...

ha akarod, jelenleg én is tudok segíteni talán, ha megkeresel privátban.

Miért tartod rossznak a maszturbálást?

Fejtsd ki,kérlek.

Persze, hogy megbocsát.

A nemi érés természetes velejárója, hogy előbb-utóbb felébrednek a vágyak. Emiatt ne legyen bűntudatod, ha nem így lenne, akkor meg az lenne a baj, hogy aszexuális vagy, az se jó.