A keresztény egyházak (főként a katolikus) már eltekintenek a szabályaik betartásától?
Katolikusnak neveltek, annak minden „nyűgével és örömével”, betartottuk a szabályait (vasárnapi templombajárás, áldozás, imádkozás stb.), tehát képben vagyok azzal, milyen szabályok vonatkoznak a katolikusokra.
Viszont egyre többet hallom, hogy emberek üvöltik a világba, hogy katolikusok, megkereszteltetik a gyereküket, egyházi esküvőt tartanak, de még legalapabb (pl. vasárnapi mise, gyerek katolikus nevelése) szabályokat sem tartják be.
Annyira kevés a hívő, hogy az egyházak lasszóval fogják őket, és ezért elnézik ezt? És a másik oldalról: miért akar valaki egy olyan „klubhoz” tartozni, aminek a szabályaival nem ért egyet?
válasza: válasza:Templomba járni nem nyűg, az azért kell, hogy halld Isten igéjét és el is legyen magyarázva. Az ima beszélgetés Istennel, tehát az sem nyűg, se nem katolikus szokás, hanem Isten kérése az ember felé, hogy tegyük.
Az viszont már katolikus szokás, hogy gyereket keresztelnek az akarata ellenére (ki kérdezi meg a csecsemőt, hogy valóban akar Krisztus követője lenni?) és a többi hagyomány sem Istentől való, amit a katolikusok követnek. Ez van.
válasza:Mikor Isten adta a tízparancsolatot, akkor vajon úgy gondolta, hogy X idő múlva már nem kell betartani?
Vagy mikor Jézus azt mondta, hogy szeressétek egymást és kövessük őt, akkor vajon arra gondolt, hogy a XXI. században már ezek fölöslegesek?
A katolikus egyház sem tekint el a "szabály" betartásától, ha valaki ehhez a "klubhoz" akar tartozni, az más, hogy vannak magánszemélyek, akik szeretnének templomi esküvőt, mert olyan széééép, aztán nem úgy él. Nem ettől lesz valaki hívő.
1. hozzászóló: „Más egy szokás és más egy szabály. A katolikus egyház (főleg az egyház) betartja a szabályait, …”
Mire gondolsz a szokás/szabály különbség alatt? Vegyük a legevidensebbet, a vasárnapi misére járást – ez szabály, nem szokás, megszegése bűnnek számít (az úr napját a katolikusok így szentelik meg).
3. hozzászóló: Persze, a „nyűgöt” azért írtam, mert gondolom annak, aki nem csinálja, annak minősülnek ezek az egyház által elvárt tevékenységek.
„és a többi hagyomány sem Istentől való, amit a katolikusok követnek. Ez van.”
Rendben, de ezek egyházi szabályok, aki katolikusnak vallja magát, annak ezeket követnie kell.
Pont erről szól a kérdésem: miért hiszik sokan, hogy kimazsolázhatják a számukra szimpi, „menő” dolgokat (keresztelő, esküvő), de ha már valamit nekik kéne tenniük (pl. templomba járni), azt már nem csinálják. És hogy ez vajon az egyház szerint ma már elfogadható-e?
Talán így érthetőbb: ha valaki azt mondja, hívő keresztény, az rendben van, a kereszténységre mondhatjuk, hogy „Istentől való”.
De ha már azt mondja valaki, hogy katolikus/református/evangélikus stb., akkor egy emberek által alakított „klubhoz” csatlakozik, amely valahogyan értelmezi az isteni elveket (pl. kell-e templomban megszentelni az úr napját vagy sem), vagyis egy a kereszténységre épülő emberi közösséghez csatlakozik – ergó ennek a szabályait elfogadja, gondolnám én. De nem.
4. válaszoló:
Erről beszélek pont. De számos ember mintha nem is hallott volna arról, hogy annak az egyháznak, amelyhez tartozónak gondolja magát, vannak szabályai. Vajon az egyházak miért nem artikulálják jobban, hogy vannak szabályaik, amiket be kéne tartani? Félnek, hogy akkor sokan még csak szóban sem nyilatkoznának úgy, hogy hozzájuk tartoznak?
A kérdésemet az inspirálta, hogy gyerekvállalás témakörben felvetődött egy kérdés „névadóval” kapcsolatban, ahol szerettem volna megtudni, ilyen esetben mi a szerepe a „névadó szülőknek”. Erre az egyik válaszoló azt írta, miért kéne egy olyan „jelképes tisztségnek”, mint akár a keresztszülőség szerepének lennie… Namármost ez nettó ostobaság, hiszen a keresztszülő feladata a vallásos nevelés biztosítása, segítése. Hogyan lehetséges, hogy valaki, aki saját bevallása szerint meg van keresztelve, ezt nem tudja? (Arról ne beszéljünk, hogy kis guglizással rátalálhatna a keresztelő szövegére, és abból kiderülne.)
válasza:Nem az egyházi szabályok változtak! - hanem képmutatóbbak az emberek.
Keresztelés után nem jár a gyerek a templomba, mehet fagyira a persely-pénz, no és az egyházadó is lenullázva.
.
Hívőt nem tud lasszóval fogni egyetlen egyház sem.
Egyetlen vallási közösség sem kötelezhet senkit arra, hogy bárki tagjukul szegődjön és rendszeresen látogassa a gyülekezetet.
A példa ragadós.
Ha teológus végzettségű és magát keresztény hívőnek beállító kormánytag a messzi idegenben legyilkohat a távolból védtelen háziállatot, mit vársz egy 'mezei' hívőtől?
válasza:Ezek nem a katolikus Egyház szabályai, hanem mind a Szentírásból következik, vagy egyenesen Krisztus szava.
Például az Eukarisztia ünneplését Krisztus rendelte el. Ezt egy felekezet vagy tartja, vagy ha nem, onnantól kezdve nem keresztény. A vasárnapi szentmise Krisztus feltámadásának ünneplése, illetve ekkor emlékezünk meg a 7. napról is. Ha valaki katolikus, értelem szerű, hogy gyermekét is úgy neveli.
Egyébként összesen 5 parancsa van az Egyháznak, amit maga az Egyház rendelt el saját hatalmánál fogva. Legfeljebb ezeket tehetné érvénytelenné, ha akarná. De amíg valaki katolikus, ezeket is kötelessége megtartani.
„Ezek nem a katolikus Egyház szabályai, hanem mind a Szentírásból következik, vagy egyenesen Krisztus szava.
Például az Eukarisztia ünneplését Krisztus rendelte el. Ezt egy felekezet vagy tartja, vagy ha nem, onnantól kezdve nem keresztény.”
Lehet, hogy félreértelek, de a református is keresztény vallás, és náluk nem kötelező templomba járni vasárnaponként (hiszen náluk közvetlen a kapcsolat ember és isten között).
„Egyébként összesen 5 parancsa van az Egyháznak, amit maga az Egyház rendelt el saját hatalmánál fogva. Legfeljebb ezeket tehetné érvénytelenné, ha akarná.”
Leírod, mi ez az 5 parancs?
válasza:"Lehet, hogy félreértelek, de a református is keresztény vallás, és náluk nem kötelező templomba járni vasárnaponként (hiszen náluk közvetlen a kapcsolat ember és isten között)."
Nem vagyok református, nem tudom kell-e náluk istentiszteletre járni. Ha olvastad a kátéjukat, tőlem biztos sokkal jobban tudod.
Ellenben a Szentírás parancsba adja, hogy az Úr napját szenteld meg. Krisztus szombatoként ezt zsinagógába tette, mi keresztények vasárnaponként a templomba tesszük, emlékezve feltámadására. Azt is mondta Jézus az utolsó vacsorán, hogy "ezt cselekedjétek". Hogy emlékezel meg az utolsó vacsoráról templomba járás nélkül? Tehát Krisztus azt parancsolja, hogy ezt cselekedd, te meg azt mondod neki, hogy nem teszed. Továbbá érdemes lenne olvasgatnod az apostoli levelet, abban is sok minden van a hit közösségi megéléséről, annak fontosságáról.
"Leírod, mi ez az 5 parancs?"
Tessék:
Köszönöm a válaszod!
Úgy látom, nagyon jártas vagy a témában, ezért örülnék, ha leírnád, az egyház miért „öleli keblére” azokat, akik láthatóan csak a kellemes dolgokat akarják tőlük (mint írtam, pl. keresztelő, esküvő egy szép, nagy templomban)?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!