Mi a különbség ayakashi és jókai között?

Jókai az Aranyember szerzője.

Vagy ha kicsit kevésbé akarok emelkedett lenni, jókaiból van bableves, míg a másikból nincs. :))

Én is feltettem már ezt a kérdés, még nincs rá válaszom, de a szóeredetekről ha nem gond, írnék számodra.

Nem vicc egyáltalán, hogy annyi sok magyar eredetű japán szó létezik, pl a "youkai" japán szó is. A spanyol mészárlás előtt D-Amerikában számos magyar eredetű helységnév volt, hiszen az indiánok is hun eredetűen: Jókai, Kenese (Nálunk manapság pl a Balatonkenese helységnév tartalmazza, vagy pl az említett magyar írónk neve Jókai Mór) stb...

Ez a kérdés is mutatja, hogy ezrével vannak magyar eredetű japán szavak. Több ezer tárgyi bizonyíték szerint (Tordos-Vincsa kultúrkör eltitkolt leletei pl a tatárlakai korongok stb) is mutatja, hogy a magyar nép ősnép, a magyar nyelv az ősnyelv:

grandpierre.hu

Tehát nem mi vettünk át szavakat, hanem tőlünk vettek át más népek, és az más kérdés, hogy a szomszédság miatt az általuk átvett, általuk torzított szavak egy részét szinonimaként visszavettük csak azért ,hogy könnyebb legyen kommunikálni velük.

A finn és ugor népekkel csupán 100-200 szavunk közös gyökerű, hiszen volt szomszédaink, a Magyar Birodalom Eurázsiai békés, tanító nép volt évezredekkel ezelőtt. A 40ezer éves boszniai (Visoko) hét piramisok némelyikében magyar rovásírásos leletekre bukkantak.

Több ezer magyar-ujkgor, és magyar-török szópárhuzam létezik.

Csak a saját kutatásom bár kezdetleges a japán-magyar rokonságra -bár idővel láttam más kutatást, és van párhuzam az övék és enyém között-, de már több, mint száz szó egyezést fedeztem fel (vannak, akik ezer felett járnak), és a fenti okokból

nem másoktól vettünk át szavakat,

hanem mindenki más a magyaroktól vette át a szavakat, a nyelvtant is bár, de az idővel torzult másoknál.

grandpierre.hu

E linken Attila, aki a Magyar tudományos Akadémia tagja mint csillagász, és magyarságkutató is amúgy, bár utóbbi munkássága leleplezi az MTA hazugságait, nos, Grandpierre Attila kifejti, hogy az utolsó jégkorszak kizárólag a Kárpát-medencében nem okozott jeget, a jelen kultúra tehát kizárólag innen származik (esélyesen az antlantiszi és Mu kultúra ide lett menekítve, ezt csak mellékesen teszem hozzá). Sose létezett honfoglalás, mi magyarok kimutathatóan több, mint 40ezer éve itt élünk (lehet, h millió évek óta).

Csak néhány japán szót másolok ki jegyzeteimből, melyek magyar eredetűek, magyar átírásban, előbb a hasonló szó, majd a japán szó egyik fordítása (ne feledjétek: tele van azonos alakú szavakkal a japán nyelv!).

A japánok nem szeretik a mássalhangzó torlódást, csak kevés esetben igen, főleg a magyar eredetű szavaknak főleg a végére ejtenek magánhangzót akkor is, ha a magyar eredetiben hiányzik. Az "á" rövid Á hang:

akari, mei - mer(j), akar(j); jelentése: fény, világosság.

arasi - harag(szik); vihar(os), zord.

csú - csók; csók, puszi, szívni.

füro - füröd(ni) ; füröd(ni), fürdő(zés).

gácsó - gácsér; gácsér, liba.

go - gége, giga; (beszélt)nyelv, (Koreaiul GÜGO/GIGO!! (jerü hanggal)), pl nyiHONgo - honi gége, HUN giga (HUNok/ittHUN/ittHON giga) - japán nyelv, (Koreaiul a koreai nyelv: HANgügo/HANgigo), egyébként a többségi kínai nép meg a HAN kínai. Gohan = étel, főtt rizs, reggeli, utal arra, hogy hazai/honi/huni giga, tehát hazai étel/rizs.

hakucsó - hattyú, kacsa; jelentése: hattyú

himic(ü) - hint, hantol, elhint; rejtelem, titok, elfedés, elhantolás, (az angol "hint" szó hangalakja és jelentése is elgondolkodtató, evvel összefüggésben).

hon - hon, haza, hun, hunok; könyv, szerződés, nihon=Japán, Japán hon, Japán haza.

inu (inü) - ín, inal; kutya.

jókai - Jókai Mór neve; az ősi magyar jelentést homály fedi (vagy csak én nem tudok róla).

karada/kalada - kaloda, akarod, karod, kard; test (ebben van kalodázva, bezárva a lélek), valamint utal a karunkra: kar-ban kard, ezeken kívül a testünk közvetíti akaratunkat, tehát a "karada" az akarat-ra is utal.

kázán/kazan - kazán; vulkán. A gáz, gőzölgő szóra is utal.

kaze - gáz (légnemű) ; szél.

kusza - kusza; fű, fűszálak (sora).

mirü - mér, méreget; néz, szemrevételez, méreget valakit, valamit.

miz(u) - víz; víz

nete(ru) - tente; alszik. (Pl a macska jelentésű "neko" szó talán a "nete" és "ko", tehát "(gyakran) alvó kicsike", "tentéző", a magyar "ka" kicsinyítóképzőre utal a japán "ko" = gyermek,kicsiny szó).

nezumi - ne zúgj!, megsúg, mászni; egér (angolul ejtve kb "máuz", a magyar "mász(ni)" szóból).

odor(i) - pödör, pödöri; pörög, táncol.

punyi - punnyadt; punnyadt, puha.

sio - só, Sió (folyó); jelentése: só.

s(i)terü - sikerül; csinál.

siro(i) - súrol; fehér (a súrolás eredménye).

táb(e) - táp, táplál; táplál(kozik), eszik

tabi - utazik; utazik

ücs(i)/üt(i) _ [kunreishiki/nihonshiki átírásban üt(i)] - üt, itt; üt, itthon/otthon.

ue - föle; föl, fönt(i), fent(i).

üres(i) - üres; boldog, mint a nirvána üressége (Japánban a buddhizmus szerepe jelentős volt), kiüresedett prosztata.

uszág(i) - jószág, nyuszi (NYUSZAGI :D) ; jelentése: nyúl, nyuszi.

"ujkgor" ezt a szót elírtam, UJGUR akart lenni, sokmilliós nép. Sajnos Kínai megszállás alatt van Ujgúria, akárcsak Tibet, és az ujgurok az egyik legközelebbi rokonai a magyaroknak, bár sajnos az eredeti ujgur genetika mára hiányzik, mert a Kínai kormány szisztematikusan kiirtotta őket, majd szándékos genetikai keveredést eszközölt rajtuk...

A nyelvük szoros rokonságot mutat a magyar nyelvvel, a sok ezer hasonlóan ejtett és egyúttal hasonló jelentésű szavaik miatt. Az előző hozzászólásom azt is sugallja, hogy a japán is esélyesen rokon nyelve a magyarnak.