A szeretet és a megbocsátás kizárja-e az igazsággal való szembesítést?
Jézus - az imádkozás kapcsán - azt mondta, hogy ha nem bocsátjuk meg embertársainknak az ő vétkeiket, akkor Isten sem bocsátja meg nekünk a mi vétkeinket. (Mt6:14-15)
Ezt, a gonosz szolgáról szóló példázatában is megerősíti, ismételten hangsúlyozva, hogy ha nem bocsátunk meg másoknak, Isten sem bocsát meg nekünk. (Mt18:23-35)
Az utóbbi példabeszédben azonban azt olvasni, hogy a király nem csak úgy átnézi a költségvetését valami pénzügyi vezetőjével, és azt látván, hogy valaki sokkal tartozik neki, vajszívűen azt mondja a pénzügyi vezetőjének: "legyünk jók, engedjük el ennek az embernek minden adósságát"! Hanem szemtől szemben számonkéri az adós szolgától tartozását, és amikor kiderül, hogy az nem tud fizetni, akkor megparancsolja, hogy adják el mindenét. És csak amikor ez a szolga, úgymond, beismeri az ő "vétkét/vétkének nagyságát" és tanújelét adja az ő "megbánásának/jóvá tenni akarásának", csak akkor bocsát meg neki a király és engedi el minden adósságát.
A kérdéseim tehát a következők lennének. Véleményetek szerint:
1) A szeretet és a megbocsátás kizárja-e az igazsággal való szembesítést?
2) A "szeretet nevében" mindenkor feltétel nélkül, a másik megbánásától és bocsánatkérésétől függetlenül, mindent azonnal meg kell-e bocsátanunk az ellenünk vétkezőknek, és mintha mi sem történt volna, keblünkre kell-e ölelnünk őket?
3) Felnőttként mit tennétek, ha egyik szülőtök vétkezne ellenetek, méghozzá rendszeresen, többszöri kérés és figyelmeztetés ellenére, a megbánás minden jelét mellőzve?
Mt18:15-17 -ben azt olvasni, hogy bizonyos keretek betartásával, jogunk van megdorgálni, az igazsággal szembesíteni az ellenünk vétkezőket.
(Megj.: Nem az említett bibliai részek értelmezése érdekelne igazán, azokkal csak fel szerettem volna vezetni a kérdéseimet. A kérdésekkel kapcsolaban kérném inkább a segítségetek.)
válasza: válasza:1) Egyáltalán nem zárja ki, mint ahogy azt a példázatban is láthatjuk.
2) Ez már egy bonyolultabb kérdés. Megbocsátani NEM azt jelenti, hogy bárki bármennyi rosszat tehet nekünk, és mi ennek ellenére sem fogunk rá haragudni. Sok esetben jogos a harag, az ellenérzés. Megbocsátani azt jelenti, hogy túlteszed magad azon, hogy a másik megbántott, és többet nem emlegeted fel neki. De! Ettől nem kell hagyni, hogy a másik kihasználja a jóindulatodat.
3) Ebben a konkrét példában fontos lenne tudni, hogy konkrétan mi az a rossz, amit a szülők rendszeresen tesznek az én káromra, mert ettől függően más-más megoldás a célravezető.
válasza:1.Nem.
A szeretet jó indulat,az ellenünk vétkezővel szemben is,és az senkinek sem jó,ha a vétket nem ismeri fel.Ezért szükséges a segítség a vétekre való figyelmeztetéssel is.
2.Igen.Feltételek nélkül meg kell bocsájtanunk, MAGUNKÉRT.
A harag,megbántottság érzés,minket kínoz,s nem a megbántót.
Természetesen hasznos,ha segítünk a megbántónak,hogy ne kövesse el ellenünk ismét ugyanazt a vétket,akár azzal is,hogy a korábbinál nagyobb távolságot tartunk egymás közt.
3.Ezt jelezném nekik.
Pl.Ilyen módon:
"Kedves Szülők!
Szeretlek titeket,és megbocsájtottam nektek,de mivel
ti rendszeresen vétkeztek ellenem......módon.
Nem szeretnélek benneteket ismét ilyen bűnbe sodorni,s ezért időt hagyok,hogy elgondolkozzatok ezen.
Kérlek benneteket,hogy keressetek legközelebb akkor,ha őszintén bocsánatot szeretnétek kérni tőlem ezekért!
Én addig nem zavarlak titeket."
válasza:1) Nem, de mire gondolsz pontosan? Ha valakinek hasznára válik hogy tud valamit, akkor mondd el neki!
2) Tulajdonképpen nem teljesen, mivel a megbocsátás nem egyenlő az elnézéssel. A megbocsátás lényege a kapcsolatotok helyreállítása, ami két félen múlik. Ezt elmondva az a biblikus álláspont ha ennek ellenére te a magad részéről mindig készen állsz megbocsátást tanúsítani.
3) Attól függ mit vétkezne. Ha elviselhetetlen lenne otthon lakni emiatt, akkor minél hamarabb elköltöznék.
válasza:Ha a kérdés alatt azt érted, hogy szeretet miatt nem kell szembesíteni a bűnöst a bűneivel, akkor ez nem igaz.
A bűnt meg kell vallani bűnnek, el kell ismerni, hogy az bűn és ha valaki elköveti, szembesíteni kell vele az illetőt. A megdorgálás jogos és hasznos ilyen esetben.
Jézus azt mondta, hogy szeressétek ellenségeiteket. Ez annyit tesz, hogy ha van rá lehetőség, akkor béküljünk meg velük. Ha ők hajlanak a békére és közelednek feléd, akkor ne taszítsd el őket. Ne légy haragtartó, ez a lényeg. Ne rajtad múljon a béke.
Ha ők nem kérnek bocsánatot, akkor se támadd őket, mert az erőszak erőszakot szül. Ha ők nem közelednek, akkor úgysem tudod őket a kebledre ölelni.
Köszönöm a válaszaitokat! Igen, tulajdonképpen azt szerettem volna tudni, hogy a szeretet ellen megy-e az, ha a "bűnöst" szembesítjük az ő "bűnével".
Az én fejemben az volt, hogy az igazsággal való szembesítés az egyfajta ítélkezés, vádlás, hibáztatás, s ennél fogva ellentétes a szeretettel. A szeretetről olvasott parancsok sokszor úgy hangzanak számomra, mintha azt mondanák: legyünk vesztesek, hagyjuk hogy átgyalogoljanak rajtunk, és tűrjünk némán mindenféle bántalmat. Ugyanakkor a szeretetnek ez a fajta (remélhetőleg hibás) értelmezése, amely nem ad eszközt az ember kezébe a rosszal szembeni védekezésre, még kevésbbé a "bűnösre" való hatásra, roppant frusztrálttá tesz engem.
Az általatok elmondottakból azonban úgy tűnik, hogy az igazsággal való szembesítést, igenis, megengedett a bántalmak elleni védekezésre használni, sőt, ha jóindulatból fakad, még a vétkezőt is építhetjük lelkileg a vétkére való figyelmeztetéssel.
Jól értem? Szívesen venném megerősítéséteket, véleményeiteket ezzel kapcsolatban.
válasza:Nem, a szeretet és a tolerancia két külön fogalom (nem ellentétek vagy ilyesmi, csak különböző dolgok).
Szeretet = a legjobban akarod valakinek. Ez pedig nem mindig az hogy hagyod hogy csinálja ami neki jól esik. Persze lehet hogy pillanatnyilag az neki a legjobb, de hosszú távon nem mindig.
válasza:Kedves Kérdező(7.Hsz)!
Igen.
A bűn elhallgatásával megerősíted abban a vétkezőt.
A haragtartással pedig magadat mérgezed.
válasza:Visszatérő jelenség,hogy azt,aki az ellene vétkező bűnét megnevezi,gyűlölködőnek minősítik teljesen oktalanul.
Talán megbántódást is okoz azzal,ha azt szeretettel gyakoroljuk,de az értelmes elme előbb-utóbb felismeri a feltétlen jóakaratot,a szeretetet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!