Ésaiás (49. és 60. ) népe érdekében elég szomorú jövőt "jósol" a pogányok/nemzetek számára. Kifosztás és megaláztatás vár a nemzetekre "Istentől" a népe érdekében?

Ésa.49, 22-23:

„Így szól az Úr Isten: Íme fölemelem kezemet a népekhez és előttük zászlómat felállítom és elhozzák fiaidat ölükben(!) és lányaid vállukon(!) hordozzák.

- És királyok lesznek a dajkálóid, fejedelmi asszonyaik dajkáid és arccal a földre borulnak előtted(!) és lábaid porát nyalják(!!). [erre a keresztény "áment" mond, ha kell] - miért "szükséges" ez a megaláztatás a nemzetekre nézve?

„Az idegenek (góyok) megépítik kőfalaidat és királyaik szolgálnak néked!!

- És nyitva lesznek kapuid szüntelen, éjjel-nappal be nem zároltatnak, hogy(!!) behozzák a népek gazdagságát(!) és királyaik is bevitetnek.

- Mert a nép(!) és az ország(!) , amely néked nem szolgáland(!!), elvész(!!) és a népek mindenestől elpusztulnak.

- És szopod a népek tejét és (nem zsidó)királyok emlőjét szopod” (Ésaiás 60. fej. 10–12., 16.) - ÉN nem bánom, ha van egy Isten, aki kiválaszt magának egy népet. Nem zavar!

Nem zavar, ha a biblia Istene a népét úgy megáldja, hogy egy csettintéssel az ország területén található köveket gyémántokká, arannyá és ezüsté teszi, és a föld mélyét rengeteg kőölajjal és gázzal gazdagítja meg, és termőföldjeikre csodára járna a világ, nem zavarna, nem lennék írigy, de miért nem így cselekszik a biblia Istene? Miért veszi rá a népeket, hogy országaikban vér-verejtékesen kitermelt javaikat átadják népének? Miért így áldja meg és ajándékozza meg népét a biblia Istene, és halállal fenyegeti meg azon országokat, melyek nem így fognak tenni?!

[a családom számára szánt karácsonyi ajándékaimat nem úgy szerzem be, hogy a szomszédaim lakásaiban található karácsonyi ajándékokat eltulajdonítom, és beviszem a családom számára, mint az én ajándékaim számukra].