Ex-Jehova tanúi! Ti elmennétek egy olyan Királyság terembe ahol nem ismernek benneteket?

Kedves kérdező!

Tömören és röviden a kérdésedre a válasz: NEM!

Ex-Jehova Tanúi nem tesznek ilyet. Már csak magamból kiindulva is. A legtöbb ex-Tanú végleg megszakítja a kapcsolatot az egyházzal. (Kivéve ha vannak ott rokonai, azokkal nyilván tartja a kapcsolatot bizonyos szinten)

Ebből a kategóriából két kivétel van:

1. Akiknek megszakadt a kapcsolatuk a JT egyházzal (kiközösÍtés, elkülönülés) és szeretnének "visszatérni", vagyis újra aktív tagjai lenni az egyháznak (számuk nem számottevő, de vannak ilyenek), ill.

2. Azok az ex-Tanúk, akik hadjáratot, meg kampányt indítanak a Tanúk ellen, mert valami okból sértve érzik magukat - ennek lehet valós és valótlan oka egyaránt. Ők ugyan nem járnak Királyság-termekbe, nagyobb tételben gondolkodnak, a JT kongresszusain jelennek meg, ill. elsősorban az internetes felületeken, számtalan Ex-Tanú oldalt üzemeltetve.

Van két kérdésed. Nem kimondottan a Királyság-termi találkozókra Írom, mert mondom, oda ex-Tanúk nem nagyon mennek, de:

1."Köszönnétek nekik?"

A legtöbb ex-Tanú nem köszön egy Tanúnak (mégha korábban évtizedekig testvérek, netalán barátok is voltak), mert tudja, hogy a Tanú nem fog visszaköszönni neki (ezt tiltja az egyháza, - nem a Szentírás! - így megkíméli önmagát egy kínos szituációtol.

2. "beszélgetnétek is az ottani tanúkkal?"

Hála Istennek sok bölcs és józan gondolkodású Tanú van, aki pontosan tudja, mik a bibliai alapelvek - nos nem azok, amit az egyházuk mond, és ők ezt tudják is. (Ettől függetlenül sok okuk lehet a közösségben maradni, ez nem kérdés) Ők azok, akik nem szakítják meg a kapcsolatukat a JT egyházból kizárt vagy önként kilépett tagokkal (jóllehet ez nekik tilos)

De mi van akkor, ha egy keresztény súlyos hibát követ el, és a meggyógyítása érdekében tett minden erőfeszítés sikertelen? Más szóval, mi a helyzet akkor, ha makacsul megtagadja bűnös életútjának helyreigazítását? A Biblia ezt parancsolja a keresztényeknek: „ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek” (1Korinthus 5:11).

A keresztény gyülekezet esetében hasonlóképpen indokolt kizárni köréből a megbánást nem tanúsító bűnösöket. Miért? Azért, mert a gyülekezetnek menedéknek kell lennie az erkölcstelen ragadozók és más olyan személyek elől, akik szándékosan gyakorolják a bűnt.

Tehát a kiközösítés szerető elrendezés, mivel felmagasztalja Isten szent nevét, és megvédi a gyülekezetet a bűn megrontó befolyásától. Szeretetet is tanúsít a bűnös iránt azáltal, hogy megbánásra ösztönzi őt, és arra, hogy ’térjen meg, hogy eltöröltessenek az ő bűnei, hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől’ (Cselekedetek 3:19).