Mi a véleményetek arról, hogy Jézus egyszer csak újra fel fog bukkanni?

Az ateisták gyakran emlegetik a "tükörneuronokat" amikor az ember lelkiismerete, és a szentlélek kerül szóba. Ami ritkábban kerül elő az az, hogy a lelkiismeret nem egységes, nem állandó, és nincs minden emberben azonos módon jelen. Csak olyan élőlényekkel, tárgyakkal szemben működik amikkel az adott személy saját magát azonosítani tudja.

Példának okáért régen bevett gyakorlat volt a kutya száját rázárni egy forró tojásra, hogy az állatot leneveljék a tyúkól megdézsmálásáról. Tehát a gazda ott és akkor nem érzett lelkiismeretfurdalást az állat szenvedése iránt. Ma egyes embereknél ez épp fordítva van, többet törődnek a kutyájukkal mint a szomszédaikkal. Tehát az erkölcs, és az erkölcs célcsoportjának kiválasztása nem eredendő, hanem tanult tulajdonság. A lelkiismeret hiányát egy másik ember iránt okozhatja kinézeti, identitásbeli, viselkedésbeli különbség, vagy a pszichopaták esetén mentális zavar. Az agyunk törzsközösségi működésre van beállítva, minél idegenebb valami/valaki, annál inkább igyekszünk tőle eltávolodni.

Hasonló példa, hogy az ókor kultúrájában az idegennek nem voltak emberi jogai. Ha a rómaiak elfoglaltak egy új területet akkor a várost kifosztották, az hadifoglyokat elhurcolták rabszolgának, a vezetőket sokszor nagyszabású erődemonstrációk keretében végezték ki. "Jaj a legyőzöttnek" volt a szavuk járása.

Tehát ha úgy vesszük volt egy törzsi kor amikor az ember csak a saját közösségének tagjaival volt összetartozó, közel négyezer éve átléptünk a birodalmi korba és a személy már nemzetekhez rendelte magát, kétezer éve pedig létrejött az ideológia ami minden embert együvé tartozónak tekint, és olyan kulturális forradalmat indított el ami a lelkiismeretet a nációról az egész fajra kiterjesztette. Persze ezek után is voltak országok közötti háborúk, ahogy a nemzeteken belüli erőszak sem oldódott meg négyezer évvel ezelőtt, de a jelentőségét mégsem célszerű elvitatni.

Krisztus második eljövetele ebben az esetben annyit jelent, hogy a fejlődés még nem ért véget, és a jövőben a kultúránk ismét képes lehet szintet lépni.

"Szóval valamikor olvastam, hogy meg van jövendölve Jézus 3.? talán harmadik eljövetele."

3.?:))) Jó lehet a forrásod.

"Jézusnak annyi köze van Istenhez mint minden átlagos embernek, csupán tanult volt és egy bő 2000 évvel ezelőtt más számított tanultnak mint most."

Jézus az Isten testben

"kicsit béna kicsit egyedi, de én ezt tudtam kihozni belőle..."

Bénának béna, de nem egyedi

Szia!

Amire te gondolsz, az az Úr Jézus Krisztus 2. eljövetele.

Jézus Krisztus újbóli eljövetelének reménysége és várása nemcsak hitbuzgó keresztényeknek az eszméje, hanem egyértelmű, sokszor megismételt, isteni ígéret a Bibliában.

Az Írások szerint Isten Fiának először emberként, isteni hatalmát letéve kellett eljönnie Földünkre, másodszor azonban isteni hatalommal és dicsőséggel jelenik meg, egy végső igazságszolgáltatásra és szabadításra, Isten országa hatalomátvételére.

Jézus visszajövetele azért is szükségszerű, mert a megváltás munkája csak általa lesz teljessé. A haláltól és a bűn minden következményétől való végső és teljes szabadítás kapcsolódik hozzá. A Biblia szerint ugyanis Jézus második eljövetelekor, illetve azt követően történnek a következő események:

- az utolsó ítélet,

- a megváltottak szabadulása a halál fogságából (az ún. első feltámadáskor),

- az egész földi történelem kiértékelése a megváltottakkal együtt (az ún. millennium, az ezeréves időszak folyamán),

- a megváltás kegyelmét visszautasítók ítéletének meghirdetése és annak végrehajtása (az ún. második feltámadás idején, a „második halál” által),

- a Föld újjáteremtése eredeti, bűneset előtti állapotában, és örökségül adása az emberiség megváltott, megmentett maradékának.

Ezért a keresztény hit döntő része a Jézus visszajövetelében való reménység. Ez tükröződik Pál apostol alábbi kijelentésében is, amely tömören összefoglalja, hogy mit tartalmaz az evangélium, a jó hír, melyet a keresztények vallanak és hirdetnek:

„Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, amely arra tanít minket, hogy... mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon, várván ama boldog reménységet... a megtartó Jézus Krisztus dicsősége megjelenését.” (Titus 2,11–13)

Üdv. Péter